Erdőtűz kisokos

Manapság az erdőtűz gyakori természeti csapás, melyet elsősorban az emberi tevékenység hoz létre. A hírekben sokszor megjelennek a pusztító tűzvészek képei, a lángokban álló kaliforniai dombok, az Amazonas vidéke, az ausztrál erdők. Cikkünkben egy alapos és közérthető összefoglalót adunk az erdőtüzekről és arról, mi módon léphetünk fel ellene.

Az erdőtüzek gyakoriságához nagyban hozzájárul a globális felmelegedés, az elsivatagosodás, illetve az egyre szélsőségesebb éghajlatváltozás is. A mezőgazdasági tarlóégetések füstje, a művelés alá vont őserdők eltűnése, a tajga kiégése hatalmas levegőszennyezési és környezeti tehet ró a Földünkre. 

Mi okozhat erdőtüzet?

Manapság az erdőtűz, bozóttűz, szavannatűz olyan természeti csapás, melyet elsősorban az emberi tevékenység hoz létre. Ám nem mindig volt ez így:

Az erdőtűz, mint természeti jelenség, ősi tájformáló erő mindig is jelen volt, hiszen a száraz növényi részek sokféle okból kaphatnak lángra. Villámcsapástól, vulkánkitörés során hatalmas területek éghetnek meg, sőt a nagy ritkán bekövetkező meteorit-becsapódások is okozhatnak természetes eredetű tűzvészt. 

A földtörténeti ókorból, a késő Szilurból származnak az első elszenesedett növényi maradványokat tartalmazó földtani rétegek, úgy 420 millió évvel ezelőttről. Érdekességképpen van arra is magyarázat, hogy miért nem korábbról: geológusok szerint ebben az időszakban érte el  a Föld légkörének oxigéntartalma a 13 százalékot, amely szükséges ahhoz, hogy a tartós és terjedő tüzeket táplálhassa.

A spontán gyulladás is lehet természetes ok, ilyenkor a korhadó növényi részek termelnek akkor a hőmérsékletet, amitől begyullad a környezet. Ez különösen a felszín alatti, lassan parázsló, ám annál tartósabb talajtüzekre, tőzegtüzekre ad magyarázatot.

A legtöbb erdőtüzet, természeti katasztrófát azonban emberi tevékenység okozza. 

Lehet szándékos gyújtogatás, mezőgazdasági területek, tarlók irtásos felégetése, avarégetés, de lehet felelőtlen baleset, amelyet az erdőjárók okoznak. Sokszor út mellől indul ki az erdőtűz is, melyet egy járműből felelőtlenül kidobott cigarettacsikk idéz elő.

Mely területeken alakul ki a legkönnyebben erdőtűz?

Egy nagyobb tűzvész kitöréséhez és tovaterjedése sok tényező együtthatásának a következménye. A szárazság, a kevés eső miatt egyre több kiszáradt növényi anyag halmozódik fel, illetve a növényzetnek kevés a belső víztartaléka. A csapadékhiány talán az első és legfontosabb. Rögtön utána jönnek a forró, alacsony páratartalmú szelek, melyek felszítják a tüzet, segítik a terjedését. 

Az erdőtüzeknek van egy sajátos fizikai tulajdonsága is: amint egy tűz lábra kapott, a saját törvényei szerint terjed tova és sokszor maga a tűz teremti meg a terjedéséhez szükséges feltételeket. Terjedhet egyenes vonalban, de ugrálva, foltokban is. Egy kisebb folyó, patak  sem jelent akadályt, a lángok “áthúznak” felette. 

Az utóbbi idők legnagyobb tüzei:

Milyen típusú erdőtüzek vannak?

Az erdőtüzek fajtáit aszerint különböztetjük meg, hogy az erdő, a fa és növényzetállomány melyik részében okozhatja a legnagyobb pusztítást. A legtöbb esetben keverten jelentkezik a pusztító hatás. A tüzek fajtái nem csak elnevezésükben, hanem terjedési módjukban, idejükben és egyéb tulajdonságaikban is eltérőek.

• koronaszintű tűz, gyorsan terjedő
• felszíni tüzek, ezek a leggyakoribbak
• talajtűz, amikor a felszín alatti szerves anyag ég

A legtöbb erdőtűz a felszínen jelentkezik, a talaj felett, vagy a száraz cserjés, bokros növényzetben. 

Ebből alakulhat ki a koronatűz, mivel a felszálló hő, a lángnyelvek elérhetik a fák koronáját. A lángoló tűzfal, az égésfront rafinált módokon továbbadja a hőt,így a felszíni tüzekből gyorsan lehet koronatűz is.

A földfelszíni égés gyakran felterjed a koronaszintig is – elsősorban az álló, kiszáradt fák gyulladhatnak így meg. Ha azonban a környező lombozatra körülöttük nem terjed át, akkor a koronatűz lokális marad.

Szintén fizikai tény, hogy a koronatüzek akár gyorsabban is terjedhetnek (különösen száraz lombozat, vagy gyantás fenyvesek esetén) mint a föld közeli tüzek, így alakul ki a független koronatűz néven ismert jelenség, amikor az aljnövényzet alig károsodik.

Az erdőtűz, a tűzvészek hihetetlen gyorsasággal képesek terjedni, még kisebb szélben is: egy átlagos erdőtűz sebessége 10,8 km/h, de egy szabad szél által táplált préritűz 22 km-t is megtesz óránként. Egy ilyen terjedésű egységes lángfront elől futni sem lehet, és mivel a terjedése is szeszélyes, autóval is veszélyes megközelíteni. 

Ebben a videóban meglátható, milyen érzés is egy erdőtűz elől autóban menekülni.

Az erdőtűz terjedésénél nem csak az uralkodó szélirány a döntő, hiszen a tűz által felmelegített levegő belső turbulenciát okozva a tűz irányát is befolyásolja. Különösen veszélyes a mély völgyekbe menekülni az erdőtűz elől, mivel ha a völgyet körbeveszi a tűz, a forró levegőnek szívóhatása keletkezik.

Érdekesség: a nappali órákban intenzívebben égnek az erdőtüzek: ezt az alacsonyabb páratartalom, magasabb levegő hőmérséklet, és az ebből adódó nagyobb szélsebesség okozza. Természetesen az erdőtüzek éjszaka látványosabb, drámaibb fénnyel járnak, ezért gondolják sokan, hogy a tűz éjjel jobban terjed.

Az erdőtüzek oltása összetett feladat, meg kell akadályozni, hogy a tűzfészkek, a parázsló részek újragyújtsák a felszíni tüzeket. A talajtűz lehet egy felszíni tűz gyökérszintre terjedése, illetve innen visszalobbanhat a felszíni égés. 

Az erdőtűz időjárási index számítása, tényezői

Az erdőtűz időjárási indexe (FWI) a futótűz kockázatának becslése, amelyet a Météo France és a Kanadai Meteorológiai Szolgálat számított ki, 1992-ben vezették be Franciaországban, és 1976 óta a kanadai modell alapján kerül kiszámításra. Mára az egész világon elterjedt. Öt komponensből számítják ki.

Az erdőtűz valószínűségének kiszámításához kell:

• a növényzet nedvességtartalma, éghetősége
• a levegő páratartalma kora délután ( a legalacsonyabb érték);
• a hőmérséklet a délután (amikor a legmagasabb értéket mérik);
• a 24 órás teljes csapadékmennyiség (déltől délig);
• az átlagos szél maximális sebessége .

Milyen károkat okozhat egy erdőtűz? 

A tűzvész felbecsülhetetlen gazdasági károkat okoz az emberi lakókörnyezetben, illetve az utak, vasutak, közlekedési infrastruktúra terén. 

A tűz természeti károkat is okoz, a faállományban, illetve az ökoszisztéma állatai között., Sok védett faj került veszélybe például a nemzeti parkokban kitörő tüzek, vagy az ausztráliai bozót égésekor. A futótűz után az állva maradó fák is meggyengülhetnek, sok a fadőléssel járó baleset. 

Az erdőtűz után nagyobb eséllyel terjedhetnek el az őshonos növények kárára az invazív, jobban alkalmazkodó növényfajták, így felborulhat az adott erdő ökoszisztémája.

A legnagyobb, a legpusztítóbb, a legtöbb halálesettel járó erdőtüzek listája

Az erdőtűz különösen ha nagy területen és sokáig ég, az egész Föld levegőminőségére hatással van.

A szálló koromrészek, a levegőbe jutó szén-dioxid és szén-monoxid, egyéb füstgázok fokozzák az üvegházhatást. Az égés során, különösen ott, ahol nem csak erdők, hanem emberi létesítmények is elégnek, sok egyéb káros anyag is a levegőbe kerül.

Az erdőtüzek hosszútávú egészségkárosító hatása ismert. Megugrik a légzőszervi megbetegedések, asztma, krónikus hörghurut száma, illetve a tűz okozta poszttraumás stressz esetszáma is. 

Mennyi idő mire regenerálódik az erdő egy tűz után? 

A regenerálódási idő mindig az adott ökoszisztémától függ. Sok helyen, például a Bahamákon, a növényzet fejlődéséhez néhány évente szükséges, hogy erdőtűz pusztítson. Ez juttatja vissza a talajba a tápanyagokat, a növényzet is ehhez alkalmazkodott. Ez olyan komplex erdei élőhelyeket jelent, ahol az erdőtűz után újult erővel és fajtagazdagsággal éled fel az ökoszisztéma.

Vannak azonban olyan területek, pl. ősfenyvesek, ahol a regenerálódás évtizedekig is eltarthat. A trópusi tüzek a szavannák, bozótok elégése után a táj hamar, hetek, hónapok alatt regenerálódik, újra kizöldül.

Hogyan hat a klímaváltozás az erdőtüzek gyakoriságára? 

A klímaváltozással, a globális felmelegedéssel az erdőtüzek száma drámaian emelkedik. Ha több, egymás utáni esztendőben kevesebb a csapadék, akkor a száraz években nagyobb kiterjedésű erdőtüzek jelennek meg. A klímaváltozás hatására ott is kell nagyobb erdőtüzekkel számolni, ahol ez régebben nem, vagy csak ritkábban fordult elő.

A globális felmelegedés hatására megnőtt a boreális erdőtüzek száma is: fenyvesek, ősborókások, tajgavidékek. Sajnos, ezek a tüzek égnek a legmagasabb hőmérsékleten, így ezek járnak fajlagosan az erdőtüzek közül a legnagyobb szennyezőanyag-kibocsátással a légkörbe.

Milyen erdőtűzvédelmi szabályok igyekeznek védeni az erdőket? 

A tűzveszélyes területeken az építési előírások általában megkövetelik, hogy az épületeket, házakat lángálló anyagokból építsék.  Az épületek között biztosítani kell a tűzoltáshoz megfelelő távolságot, illetve a gyúlékony anyagok, tüzelőanyagok tárolását is szabályozzák. 

Száraz időben tűzgyújtási tilalmat vezetnek be, ekkor tilos szabadtéren égetni, tüzet rakni.

Távvezetékek, elektromos rendszerek környékén az ívhúzás és a kipattanó szikra ellen, valamint a vezetékek védelmében erdőnyíladékokat vágnak. Tudatos erdőgondozással a kiszáradt fákat, a túlburjánzó növényzetet eltávolítják.

Magyarországon a 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet szól az erdők tűz elleni védelméről

Korai észlelési rendszereket hoznak létre, melyek ma már műholdas eszközök, légi képek. Egy kicsi, ám nagy kockázatú terület, amely vastag növényzettel, erős emberi jelenléttel rendelkezik, vagy közel van egy kritikus városi területhez, helyi szenzorhálózaton keresztül is nyomon követhető. Az érzékelő rendszerek tartalmazhatnak vezeték nélküli érzékelőket, amelyek automatizált időjárási rendszerként működnek: figyelik a hőmérsékletet, a páratartalmat és a füstöt.

Mit tehetsz te az erdőtüzek ellen? 

A legfontosabb, hogy ne okozzunk szándékosan tüzet, ne égessünk avart, vagy hulladékot, hiszen egyébként is tilos. Kiránduláskor, táborozáskor ha tüzet rakunk, utána nagyon alaposan oltsuk el. Cigarettacsikket se dobjunk el sehol. Szedjük össze, illetve ne dobáljuk el az üvegcserepeket, mivel nagyítóként a nap sugarát összegyűjtve tüzet okozhatnak a száraz fűben. Ha erdő közelében lakunk, a környezetet tartsuk tisztán, ne engedjük elburjánzani az éghető száraz aljnövényzetet. 

Nun Monika I újságíró, digitális marketing specialista. Érdeklődési területe a környezetvédelem mellett az emberi viselkedés nyomán előállított adatvezérelt tartalmak előállítása. Részletek itt.