Száraz tények és érdekességek a sivatagokról

A sivatagok különleges helynek számítanak Földünkön. Minden kontinensen vannak száraz, sivatagos részek, ám minden sivatagnak egyedi arca, története van. Ami mindegyikükben közös, hogy extrém kevés csapadék esik, éves szinten 200 mm alatt, illetve ebből adódóan a hőingadozás is nagyon magas.

A globális felmelegedés, klímaváltozás hatására a sivatagok, félsivatagok területe egyre nő, csökkentve ezzel a mezőgazdasági területeket.

A szárazságnak köszönhetően különleges természeti képződmények találhatók a sivatagok mélyén, illetve állat- és növényviláguk is az alkalmazkodott a kedvezőnek cseppet sem nevezhető életkörülményekhez.

Hányféle típusú sivatag létezik? 

Kialakulásuk oka szerint Földünkön kétfajta sivatagtípus található: egyrészt a zonális sivatagok, melyek az Egyenlítőtől északra és délre a Ráktérítő és a Baktéritő közelében alakultak ki. A folyamatos, száraz széljárás hatására.

A második típus a  kontinentális sivatagoké, melyek a szárazföld belsejében, hegyláncok csapadékárnyékában jöttek létre.

Egy másik, felosztás szerint A sivatagok a környezet mállása, erodálódása nyomán feloszthatók még az alábbiak szerint is:

• sziklasivatag
• kősivatag
• kavicssivatag
• homoksivatag
• agyagsivatag

Sósivatag (khabra, kevir)

Sósivatagok leggyakrabban zárt, lefolyástalan medencék legmélyebb pontjain kiszáradt tómederben jönnek létre. A folyók feltöltik a területet, ám mivel nincs elfolyása, lassan elmocsarasodik és kiszárad, a hordalékból hozott sók és ásványi anyagok kikristályosodnak. Élővilága alig van, szinte kihalt.  Az izraeli Holt-tenger vidéke is ez, ha kiszáradna végleg, a helyén sósivatag keletkezne. 

A leghíresebb sósivatag, felszíni  sóbánya Bolíviában a Salar de Uyuni. 

Az amerikai Death Valley sósivatagának beszakadt üregeit az Ördög Golfpályája néven ismerik. A Dast-e Kavír zonális sósivatag Iránban, az Iráni-fennsík közepén található. Területe 77 600 km².

Hogyan keletkeznek a sivatagok? 

A zonális sivatagok  az egyenlítői, trópusi éghajlatú vidéktől északra, illetve délre alakultak ki a nagy nyomású, leszálló légáramlásos zónában a 15–30° szélességi körök között. A forró, száraz térítő menti öv a passzátszelek övezetébe esik, ahol a nedvesség megmarad a levegőben, nem távozik csapadék formájában. A párolgás pedig különlegesen erős; e két tényező hatására a felszín kiszárad, elsivatagosodik.

Afrikai sivatagok

A legnagyobb és  legismertebb sivatag a Szahara.

Tulajdonképpen egy sivatagrendszer, melyben megtalálhatók a jellegzetes, szél formálta, vándorló homokdűnék, illetve a köves, sziklás, bozótos területek is.

A Száhel–övezet a Szaharától délre helyezkedik el, az Atlanti-óceántól az Indiai-óceánig, át egész Afrikáig. A „száhel” szó arabul a sivatag partját jelenti, hiszen ez a terület sivatag és a szavanna között helyezkedik el. Itt van a legnagyobb veszélye az aszálynak, az elsivatagosodásnak, így gyakoriak az éhínségek.

A klímakutatók kiemelten veszélyeztetett területnek tartják, mivel a globális felmelegedés hatására, valamint a túllegeltetés és az egyenlőtlen vízeloszlás miatt egyre gyakoribbak a katasztrofális évek.

Namíbiai sivatag

A Föld legrégebbi, ősi sivataga. Kialakulásának oka a partok előtt áramló hideg Benguela-áramlat. mely elragadja a szárazföld felől a nedves levegőt. A Föld egyik legszárazabb, legkietlenebb vidéke, melyhez hasonló csak az Atacama sivatagban található. Közös bennük, hogy mind a kettő az adott kontinens nyugati partvidékén helyezkedik el.

Kalahári sivatag

Magas fennsíkon helyezkedik el, a tengerszint felett 500-1000 méterrel. Inkább félsivatagos vidék, mivel van esős évszaka, amikor szinte elárasztja a víz a mocsaras részeit. Rendkívül gazdag vándorló állatvilága van (antilopok, zebrák, gnúcsordák), illetve különlegessége az Oktavango deltavidék hihetetlen nagy számú termeszvárai, termeszkolóniái, melyek betonnál is keményebbek, ellenállva az eróziónak.

Ázsiai sivatagok

Arab sivatag 

az Arábiai félsziget legnagyobb részét foglalja el. területe 2.330.000 km²

Legnagyobb része Szaúd-Arábiához tartozik, átnyúlva a környező országokba: Egyiptomban a Sínai-félszigetre, valamint Dél-Irak és Dél-Jordánia, Katar, Omán és  Jemen területére. Átlagosan 100 mm eső esik itt évente, a terület legnagyobb része sziklás és homoksivatag, futóhomok. Éghajlata nagyon hasonló a Szaharához, a hőmérséklet egész évben magas, nyáron nem ritkák az extrém forróságok, akár 45-50 Celsius fok sem.

Irán és Beludzsisztán sivatagjai

A Dast-e Lut sósivatag Irán területén a Föld egyik legszárazabb területe, szinte semmi nem él meg itt. Magas, hegyvidéki fennsík, mely egyike a legnagyobb sivatagi medencéknek. területe 51 800km² 

A Dast-e Kavír zonális sósivatag Iránban, az Iráni-fennsík közepén található. Területe 77 600 km²,

Thár sivatag, más néven a Nagy-Indiai-sivatag

Északnyugaton, Pakisztán és India határvidékén, Rádzsasztánnál húzódik, területe kb. 250 000 km². Egy része, kb. 20%-ban homoksivatag, de vannak kősivatagos, sziklás részei is, melyek pozsgás növényekkel és bozótos területekkel váltakoznak. Keletkezése viszonylag új, alig 3000 éves.

A Góbi sivatag 

Belső Ázsiában, Mongóliában található főleg sztyeppés, kavicsos, sziklás, szeles élőhely sós  tavakkal. A világ legnagyobb védett területe a  Góbi Nemzeti park, az ország déli részén, közel a Kínai határhoz. Hatalmas terület és évente alig 5 cm eső esik itt. A dinoszauruszok idején gazdag és termékeny terület volt, ettől lett napjainkra fontos paleontológiai lelőhely.

Amerikai sivatagok

Észak-Amerikában található a Yuma-, Mojave- és Gila-sivatag, illetve a Mexikói-sivatag.

Dél-Amerikában Peru és Észak-Chile partvidékének nagy része sivatag, benne a hírhedt Atacama.

Az Atacama sivaatag

Chilében található az egyik legszárazabb hely a Földön hiszen az átlagos csapadékmennyiség Antofagastánál 3-5mm éves szinten Itt jegyezték fel azt is, hogy 40 évig egyáltalán nem esett eső. Az Atacama sivatag régi, több, mint 15 millió éves sziklás, hegyes szinte holdbélien kihalt táj. A hideg Humboldt-áramlat hatására akkora a szárazság, a levegő annyira száraz, hogy még a 6800 méteres hegyen sincs hó, így gleccser sem tudott kialakulni.

Ausztráliai sivatagok

Nagy-Viktória-sivatag 

A Nagy-Viktória-sivatag a WWF ökorégiója és Ausztrália IBRA régiója is egyben, mivel a terület az emberi hatásoktól, beépítéstől iparosodástól mentes tudott maradni. Gyéren lakott, többnyire csak az őslakosok által. Sajnos a terület egy részét az 1950-es években kísérleti atomrobbantásokra használták, így a plutónium és egyéb radioaktív részecskékkel szennyezett. Nevét az angol Viktória királynő tiszteletére kapta 1875-ben Ernest Giles-től, aki első európaiként kelt át rajta.

Ausztrál Nagy-homoksivatag

Ausztrália nyugati részén található a Nagy-homoksivatag Pilbara és a Kimberley régiók területén, 284 993 km²-es területével a második legnagyobb kiterjedésű sivatag ezen a kontinensen. Közelében található még a Gibson sivatag és a Tanami sivatag is.

Milyen állatok és növények népesítik be a sivatagokat? 

A sivatagban csak azok az állatok képesek élni, melyek a szélsőséges időjáráshoz és a vízhiányhoz képesek voltak alkalmazkodni. Az alkalmazkodást a legtöbb sivatagi állat mint bizarr testfelépítésben, mind életmódban magas szinten valósította meg. Egyesek a föld alatti üregekben élnek, mások a levegő páratartalmát képesek elfogyasztani.

A sivatagi növények a legforróbb vidékeken csak a mély, gumós gyökérzetű vagy vastagtörzsű növények maradnak meg. Kaktuszfélék, pozsgások, yukkafélék, egyes fűfélék, tüskés bozótosok. A sivatagban nincsenek nagy fák, mivel nincs megfelelő nedvesség és talaj, ami táplálhatná. Ez alól kivételek az oázisok, melyek kis területen, egy vízlelőhely körül alakulnak ki, Itt megterem a datolya is a Szaharában.

A sivatagi növények egy részére jellemző a gyors vegetációs időszak, ami egybeesik az esős időszakkal. A kietlen táj napok alatt kizöldül, kivirágzik, majd épp oly gyorsan el is hervad, el is tűnik mindez. az Atacama sivatagban csak 5-7 évente következik ez be, egy kis eső után 200 növényfaj borul virágba, csodálatos látványt nyújtva. 

Vannak növények, például az agávéfélék, melyek akár éveket, évtizedeket is várnak arra, hogy egyszer virágozhassanak. 

Sivatagi érdekességek

Hol van a sivatag keze?

A híres és különleges szobor, spanyolul a Mano del desierto az Atacama sivatagban található. Chile északi részén, Antofagasta régió területén nem természeti jelenség, hanem egy 11 méter magas, vasbetonból készült szobor, Mario Irarrázabal alkotása, mely 1992-ben készült. Mivel a kéz ujjainak formája hasonlít egy szélmarta sziklához, sokan hiszik azt, hogy egy eleve itt található kőből lett kifaragva. Híres turistalátványosság lett.

A Szahara szeme

Ez a különleges geológiai képződmény Mauritániában található. Csak az űrből látható, hatalmas, koncentrikus körökből álló különleges hely, melyet a Gemini űrhajó legénysége pillantott meg először 1965-ben. Tudományos neve Richat-Komplexum, mely egy 200 méteres magasságig kiemelkedő kissé elliptikus, 40 km átmérőjű, mélyen erodált, körkörös felépítésű földtani objektum. Keletkezésről számos nem tudományos földönkívüliekről, illetve óriás meteoritról szóló teória is kering. Az igazság azonban az, hogy egy sok millió év alatt létrejött összetett vulkanikus terület, melyet az erózió alakított a mai formájára.

A Szahara tényleg vándorol?

Igen. Egyrészt tíz év alatt 1980-1990 között 130 kilométerrel húzódott délebbre. Másrészt a szél folyamatosan hordja a homokot, így a homokdűnék is vándorolnak. A homoksivatag csak látszólag nyugodt, folyamatos mozgásban van. Szárazabb években 40-50 kilométerrel is délebbre húzódhat, bekebelezve a szavannát és a mezőgazdasági területeket.

Farafra a hófehér sivatag

Egyiptomban található ez a különös természeti jelenség, mely krétafehér, szél alakította kőzetből és porából áll. Sokkal világosabb, mint a homoksivatagok általában. Az erózió különleges, szinte légies szoborszerű oszlopokat, formákat alkotott.

Az egyik legkülönlegesebb sivatagi növény a Jerikó rózsája

A virága olyan, mint egy parányi napkorong. Egynyári növény, amely a fészekpikkelyeit különleges módon nyitja és csukja. Amikor a fészekpikkelyek elszáradnak, behajlanak, így a szél görgetni tudja a száraz növényt.Csak akkor nyílik ki, ha víz éri, akkor szórja szét a magjait. Akár 10 évet is kibír víz nélkül.  Az ókori Egyiptomban a halottak kezébe tették, mint az örök élet szimbólumát, hogy majd a túlvilágon örökké zöld lehessen.

A Namíbiai sivatag szellemvárosa

Pillanatok alatt nőtt ki a sivatagból a város, Kolmanskop – amikor itt 1908-ban gyémántra bukkantak. Pár évvel később a világ legnagyobb gyémántlelőhelyévé vált az éves világtermelés 20%-a került  ki innen.  Luxusélet folyt itt  a Dél-afrikai gyémántláz alatt színházzal, uszodával, bálokkal az 1920-as években. De  ahogy a lelőhely elapadt, úgy vette vissza a homok és a  szél az uralmat a  területen. 1954-ben zárt be végleg. Ma turistalátványosság, sokan fotózzák, a kihalt utcáit, házait, mint egy apokaliptikus  szellemvárost.

Szerzetesek a sivatagban

Az Atacama sivatag északi részén, Chíle, Bolívia határánál található Tara sósivatagos fennsík, mely 4.300 méter magas. Legnagyobb vonzereje a Monjes de Pacana (Pacana szerzetesek és katedrálisok), melyek óriási függőleges sziklák, sziklacsoportok. Az örökké fúvó szél eróziója következtében jöttek létre ezek a különleges geológiai képződmények, melyekről sokáig azt hitték, hogy egy ősi, letűnt kultúra alkotta őket, mint a Húsvét sziget óriás fejeit.

LEGEK a sivatagok világából

A leghavasabb jégsivatag az Antarktisz

Az Antarktiszt is a sivatagok közé sorolják, Földünk egyik legnagyobb és legrégebbi, az üledékminták kutatása során megállapítva 33,6 millió éves különleges jégsivataga. A Szahara így a második helyen áll.

Hol van a Szahara legmagasabb pontja?

A Szahara 300-450 méteres tengerszint feletti magasságú óriási fennsík. De nem csak homok, hanem meglehetősen változatos táj, sőt a negyedén magas, akár 3000 méteres hegyek, hegységek találhatók. Legmagasabb pontja az Emi Koussi csúcs (3145m), mely Csád területén található.

A Föld legmélyebben fekvő sivataga

A Danakil mélyföld Etiópiában, Eritreában található, legmélyebb pontja a tengerszint alatt 100 méterrel található. Riftesedéssel, lemeztektonikai folyamat következtében jött létre. Roppant száraz, forró és kegyetlen sós vidék. Régebben nem így lehetett, hiszen itt élt 3,2 millió éve az előember, itt találták meg „Lucy” maradványait.

A legszárazabb sivatag 

A perui Atacama, vannak olyan területei, ahol amióta csak meteorológiai megfigyeléseket dokumentálnak, még nem esett az eső. Ez a vidék ötvenszer szárazabb a hírhedt Death Valley-nál is..

A legszínesebb sivatag

 A Föld egyik legősibb sivataga, a Namíbiai sivatag  egyben a legszínesebb is. Sokféle árnyalatát az alapkőzet színei adják. Lehet terrakottavörös, élénksárga, fehéres, szürkésfekete és a barnás homokszín ezer árnyalata..

A világ legsósabb sivataga 

Egy hatalmas, felszíni, teljesen sík sómező, mely egy kiszáradt tó helyén terül el Bolíviában van. A Salar de Uyuni 10 500 négyzetkilométeres területe a világ legnagyobb sósivataga.

A legforróbb sivatag

Dast-e Lut sósivatagban, Iránban mérte a NASA műholdja minden idők egyik legmagasabb földfelszíni hőmérsékletét 70,7 °C értékben.

A leghidegebb sivatag

Az Antarktisz Földünk legnagyobb és leghidegebb sivataga. Itt 2013-ban  -93 °C mértek. a rekord hideget egy különleges, mélyen fekvő “fagyzugban” sikerült mérni extrém száraz időben a Coloradói Egyetem munkatársának Ted Scambos-nak.

A világ leghavasabb sivataga

Az Ázsiai Takla Makán sivatag Kínában, az Ujgur tartományban található, mélyen a kontinens belsejében. Szibériából jön a hideg levegő. Akár -20 °C is lehet télen, így a teljes sivatagot, a homokdűnéket hó boríthatja be.

Gyakran Ismételt Kérdések

Nun Monika I újságíró, digitális marketing specialista. Érdeklődési területe a környezetvédelem mellett az emberi viselkedés nyomán előállított adatvezérelt tartalmak előállítása.