„Ne fordítsunk pénzt és erőforrásokat „az olcsó energia mindenkinek jár” mítoszának fenntartására, helyette használjuk az állam szabályozó szerepét arra, hogy a társadalmi károkat és a környezetszennyezést kiküszöböljük.” – fogalmaz Pej Zsófia, az Energiaklub szakértője.
Az Energiaklub 2022 március 9-én megjelent kutatásában meglepő következtetésre jutott: az Irány az 55%! csomag néhány eleme, az Energiaadó-irányelv (ETD) reformja és a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) kiterjesztése, nem érintené kedvezőtlenül a magyar lakosságot. Amennyiben a kormány élne a kompenzálás lehetőségével, a legalacsonyabb jövedelmű háztartások helyzete még javulna is.
Az Energiaklub a tanulmányban számos javaslatot megfogalmaz: Magyarország álljon ki a szennyező és társadalmat veszélyeztető tevékenységek adóztatása mellett, a plusz adóbevételeket a leginkább rászorulók körében ossza szét, a Szociális Klímaalap fejlesztési forrásait pedig fordítsa lakossági épületenergetikai fejlesztések támogatására és a leginkább klímabarát közlekedési módok (gyalogos, kerékpáros, vasúti) fejlesztésére.
Az energiadó-irányelv módosítása és az ETS kiterjesztése nyilvánvalóan megnövelné a háztartások üzemanyag- és energiaköltségeit, ezért a csomag számos kritikát kapott a tagállamoktól. Az is világos azonban, hogy a klímasemlegesség eléréséhez drasztikus fellépés és jelentős beruházások szükségesek.
Az új ETD minimumadók bevezetése után Magyarországon a gáz, a szén és az üzemanyagok adóját kellene megemelni. A benzin árában körülbelül 4%, a dízelében mintegy 12%, a földgázéban pedig hozzávetőleg 9%-os változást jelentene mindez. Ha emellett az ETS rendszer kiterjesztésére is sor kerülne, az sokkal jelentősebb árváltozásokat vonna maga után, de egyúttal a kompenzálásra fordítható bevételek is több mint duplájára emelkednének.
A kutatás szerint a két újítás bevezetése együttesen sem érintené számottevően kedvezőtlenül a magyar társadalmat, még akkor sem, ha nem történne meg a bevételek egy részének közvetlen újraelosztása a társadalomban. Ha viszont a szociális alapú újraelosztás a legszegényebbekre fókuszálna, az a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartások számára kifejezett jóléti növekedéssel járna, a közép és felső osztályra pedig csak enyhe negatív hatása lenne a reformoknak.
Itt olvasható az Energiaklub tanulmánya.
xForest.hu
Vélemény, hozzászólás?