Bank, befektetés, profit: a kapitalizmus szíve, lényege, szentháromsága, ami nélkül nem működik a rendszer. A lapunkban folyó „kapitalizmus-vita” egyik fontos aspektusát kívánjuk megvilágítani a fenntartható, másképp: klímatudatos befektetésekről tervezett interjúsorozatunkkal. Elsőként Zobor Zsuzsát, a fenntartható fejlődés befektetési alapokat is kínáló K&H Alapkezelő vezérigazgatóját kérdeztük a befektetői dilemmákról, kritériumokról, szabályzókról.
Xforest: Egyszerű kisbefektetőként vagy akár egyszerű banki betétesként lehetséges-e környezeti-fenntarthatósági megfontolások szerint befektetni? És honnét tudhatom, hogy az általam választott banki termék valóban környezettudatos befektetés, vagy ez csak marketing?
Z.Zs.: Az, amit mi fenntartható fejlődés befektetésnek hívunk, az meglehetősen új dolog Magyarországon, kétségtelen, hogy nem túl sokan ismerik. Szeretnénk, ha minél több ügyfélhez jutna el, de az tény, hogy egyelőre ezt az ügyfélnek keresnie kell.
Nyugat-Európában már meglehetősen elterjedtek az ESG-befektetések, nálunk még most indul ez a történet. Amit mi fenntartható fejlődés befektetésnek hívunk, az részben környezeti, illetve klímavédelmi, részben társadalmi és részben vállalatirányítási szempontok – ez az úgynevezett ESG-kritériumrendszer – alapján összeállított befektetés. (ESG: Enviromental, Social and Governance)
Xforest: Létezik tisztán környezeti fenntarthatósági szempontból összeállított befektetés?
Z.Zs.: Többféle alap van, de csak klímaszempontú befektetés nincs, ez a hármas kritériumrendszer szerepel minden ESG-alap összeállításánál. Van olyan alap, amelyik jobban fókuszál a környezetvédelemre, ez a K&H öko-alap: például az alternatív energiaszektorba, hulladék- és vízgazdálkodásba fektet. Ez az alapunk, amelyik a leginkább figyelembe veszi a klímaváltozással felértékelődött környezeti szempontokat, kifejezetten a klíma- és környezetvédelmi szempontból pozitív hatású szektorok részvényeit tartalmazza.
Xforest: Ezek a klímatudatos alapok mekkora részét teszik ki a bank összes befektetési alapjának?
Z.Zs.: Magyarországon a környezettudatos befektetés még gyerekcipőben jár. Mi ugyan már három éve elindítottuk az első ESG-alapunkat, de a versenytársaink jellemzően csak idén (2019-ben. A szerk.) jöttek ki ilyenekkel. A bank mintegy 800 milliárd forintnyi befektetést kezel – ebből az ESG-befektetések részesedése egyelőre pár százalék. De például az anyabankuknál, a belga KBC-nél már az új befektetések mintegy 40 százaléka megy a fenntartható alapokba.
Világmegváltásról tehát jelenleg nem tudok itthon beszámolni, de a tendencia nálunk is hasonló lehet, mint a fejlettebb országokban. Az ESG-alapokról azt gondolom, hogy az ilyen jellegű zöld befektetések önmagukban nem fogják a klímaváltozás problémáját megoldani – miközben az is nyilvánvaló, hogy mégis rendkívül fontosak, és a pénzügyi világnak is ebbe az irányba kell haladnia.
De nem hiszek az egyszeri, nagy, mindent átfogó megoldásokban, sokkal inkább a kis lépésekben. Ilyen kisebb lépéseket a maga területén mindenki tud tenni, és ha a sok kis lépés összeáll, annak már érzékelhető hatása lehet. Itt a banknál abból indultunk ki, hogy mi, alapkezelőként a magunk területén, a magunk eszközeivel mit tudunk tenni. Arra jutottunk, hogy a mi dolgunk az, hogy lehetőséget kínáljunk ügyfeleinknek a választásra. Hogy elmondjuk nekik, befektetései döntéseikkel is tehetnek lépéseket a fenntarthatóság érdekében.
Ehhez természetesen létre kellett hozni azokat a termékeket, melyek a „válaszokat” jelenthetik a döntések meghozatala után, és ki kellett dolgozni azokat a mechanizmusokat, módszertanokat, amelyekkel
az alapokba kerülő cégeket, országokat nemcsak pénzügyi, hanem fenntarthatósági szempontokból is vizsgáljuk.
Ez az a „kis” lépés, amit mi a saját területünkön meg tudunk lépni a klímavédelem ügyében ezt meg is tettük. Az is egy ilyen kisebb, de fontos lépés volt, hogy a fosszilisenergia-szektort kizárjuk a fenntarthatófejlődés alapokból.
Xforest: Úgy tudom, hogy az ilyen jellegű zöld alapok jövedelemezősége nem marad el az egyéb alapok jövedelemezőségétől. Nem lehetne-e a befektetőket erőteljesebb eszközökkel orientálni ebbe az irányba, hogy olyanok is az ESG-t válasszák, akiknek kevésbé prioritás a környezeti szempont?
Z.Zs.: Mi egy alapkezelő vagyunk, az elsődleges szempontunk, hogy ügyfeleink igényeinek megfelelő befektetéseket kínáljunk. Befektetőink egy része nyitott a zöld befektetésekre – de a másik részének nyilván az elérhető maximális hozam a döntő szempont.
Ezek a befektetők valószínűleg kevésbé vennék szívesen, ha környezeti vagy társadalmi megfontolásból kizárnánk befektetéseikből például a fosszilis energiával foglalkozó cégeket. Többször találkozom azzal a felfogással, hogy a klímavédelem nonprofit tevékenység – vagyis, hogy nem termel pénzügyi hasznot -, márpedig az ügyfelek pénzt szeretnének keresni befektetéseikkel. Az első feladatunk tehát a fenntartható befektetések termékpalettára tűzésén túl, hogy ezeket a tévhiteket eloszlassuk.
Hiszen az ESG-alapok jellemzően nem teljesítenek rosszabbul, mint a hagyományos alapok.
Nekünk szolgáltatóként kettős feladatunk van: az első és legfontosabb, hogy találjunk olyan befektetést, amit be tudunk illeszteni egy ilyen öko- vagy fenntarthatófejlődés alapba – vagyis legyen megfelelő termékkínálatunk. Ez azért korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnhet. A másik pedig az előbb már említett tudatosság fejlesztése.
Xforest: Az ügyfél, aki egy ilyen alapba fektet, láthatja-e, hogy milyen konkrét cégekhez kerül az ő pénze?
Z.Zs.: Egyelőre még nem.
Xforest: Az államnak hogyan kellene változtatni a szabályozókon, hogy jobban támogassa a fenntartható befektetéseket?
Z.Zs.: Mivel nálunk az ESG csak most indul, és Nyugat-Európában sincs túl hosszú története, nagyon fontos lenne az erre vonatkozó szabályozás kidolgozása:
legalább azt meg kellene határozni, hogy mit nevezhetünk fenntartható fejlődés befektetésnek,
milyen szektorokat, tevékenységeket sorolhatunk ide, illetve mely tevékenységek zárják ki a minősítést. Azt tudjuk egyébként, hogy európai szintű szabályozás készül erről, reméljük, ez hatással lesz a magyarországi folyamatokra is.
Egy ilyen szabályozásnak nemcsak azt kell megmondania, hogy milyen befektetéseket lehet kínálni fenntartható befektetésként, de például azt is, hogy hogyan, milyen mélységig kell tájékoztatni az ügyfeleket az alapban szereplő cégek működéséről.
Xforest: A szavaiból arra következtetek, hogy vannak, akik a zöldbefektetés-szlogent visszaélés-szerűen használják.
Z.Zs.: Ez nagyon erős megfogalmazás. Az tény, hogy most számos különböző módszertan létezik az ESG-minősítéssel kapcsolatban. Vannak, akik csak negatív szűrést használnak, vagyis kizárnak bizonyos szektorokat. Mi a „Best in class”– módszert használjuk, a legjobbakat próbáljuk kiválogatni. Aztán vannak tematikus alapok, amelyek például kifejezetten az alternatívenergia-szektorba fektetnek. Éppen ezért dolgozik most a területért felelős európai hatóság, az ESMA, azon, hogy legyen valamilyen egységes kritériumrendszer. De – visszatérve az előző kérdésre – a szabályozói feladatain túl tudna segíteni az állam másképp: pénzügyi ösztönzőkkel és tudatosságépítésben is.
Xforest: Milyen pénzügyi ösztönzőkre gondol?
Z.Zs.: Ha csak kicsit merek álmodni, akkor például a Nemzeti Banknak fizetendő felügyeleti díj – ami lényegében egy központilag szabályozott adó -, némileg alacsonyabb lehetne ezeknél az alapoknál. Nyilvánvaló, hogy ha kevesebb az alapkezelő költsége, akkor az ügyfélnek is némileg magasabb hozamot tudunk fizetni. Ez persze csak egy pár bázispontnyi költségcsökkentést jelentene, de jelzésértéke lenne.
Lehetne aztán egy olyan ösztönző, mint amivel a nyugdíj-előtakarékosságot támogatja az állam, hogy t.i. ezeknél a befektetéseknél eltekint a kamatadótól – önmagában ez sem egy jelentős tétel, de összességében már érdemi támogatást jelentene. Ha nagyobbat merek álmodni, akkor az állam SZJA-kedvezményt ad ezekre a befektetésekre, vagyis az ügyfél egy bizonyos értékhatárig leírhatja a fenntarthatófejlődés-befektetéseit az adójából. De mindennek nyilván az az alapja, hogy először definiáljuk, mit nevezünk ennek.
Xforest: Beszéljünk egy kicsit a bankok, illetve más alapkezelők szerepéről. Elképzelhető-e például, hogy a bank a klímavédelmi szempontból első osztályú alapok esetében kicsit engedékenyebb legyen a saját profitja szempontjából is. Hogy mind a bank, mind a befektető engedjen egy kicsit a hozamelvárásaiból?
Z.Zs.: Egy befektetési alap esetében ez nem képzelhető el. Alapkezelőként csak olyan cégeket ajánlhatunk az ügyfeleknek, amelyek likvidek – vagyis a cég papírjait a piacon bármikor meg lehet venni, illetve el lehet adni. Ez, hogy úgy mondjam, főszabály, belátható, hogy ez alól nem lehet kivétel egy ESG- vagy bármilyen más klímavédelmi befektetési alap sem.
De erre nincs is szükség. Egyrészt a mostanáig összegyűlt tapasztalatok azt mutatják, hogy hosszabb távon a fenntartható befektetések versenyképesek az egyéb befektetésekkel – rövid távon persze lehetnek kilengések. Sőt, még hozamtöbblet is lehet belőle, két okból is: egyrészt a fenntarthatósági megfelelés azt jelenti, hogy ezek a cégek hosszú távra gondolkodnak és terveznek, továbbá átlátható módon gazdálkodnak – ezeknek a cégeknek a működése eleve kiegyensúlyozottabb, fenntarthatóbb az átlagnál.
Éppen ezért több év átlagában általában jobb a profitjuk is. A másik, amit Nyugat-Euróban látunk, hogy ahogy egyre erősödik ez a fajta környezettudatosság, ez megjelenik a kisbefektetői döntésekben is. Egyre többen teszik át a befektetéseiket a „hagyományos” alapokból ilyen fenntartható alapokba. Ez nem marginális jelenség,
Ezek a fenntarthatósági alapokhoz átvándorló befektetők tehát egyre komolyabb tőkemozgást indukálnak a piacon:
keresletet teremtenek ezen az oldalon, míg a másik oldalon, például a fosszilisenergia-befektetések piacán csökken a kereslet – vagyis maguk a befektetők, ezáltal pedig a befektetői tudatosság irányítja a tőke mozgását. Mi e tekintetben is tettünk egy újabb kis lépést: a honlapunkon megtalálható a WWF-fel, mint szakmai partnerünkkel közösen kialakított ökológiai lábnyom-kalkulátor. Ezzel mindenki megbecsülheti a saját túlfogyasztását, és ha ezek után úgy érzi, hogy tennie kellene neki is valamit a fenntarthatóság érdekében, akkor – reményeink szerint – befektetésként választ magának egy fenntartható alapot.
Békés Zoltán
xforest alapító tag
Vélemény, hozzászólás?