Mit jelent az elektromobilitás? Ez lehet a jövő?

Az elektromobilitás már gyerekként is elbűvölt.
Micsoda találmány az elektromos hajtású vonat, a villamos – ami szikrázva suhan még, ha szakad is az eső, vagy a metró, ami elképesztő sebességgel szállít a föld alatt.

A saját életem első – mindössze 35 éve elég volt ahhoz, hogy megtapasztaljam, milyen a villamosról leszállva akár egy teljesen elektromos hajtással működő személyautóba beülni, és üzemanyag elégetése nélkül utazni egyik pontból a másikba.

Az alábbiakban összegyűjtöttünk mindent, amit az elektromobilitásról tudni kell; előnyöket és hátrányokat Magyarország és külföld vonatkozásában, hogy mit is jelent az elektromobilitás a jövőnk szempontjából.

Mit jelent az elektomobilitás?

Az elektromobilitás – röviden e-mobilitás egy olyan mozgalom, amelynek célja, hogy a fosszilis energiahordozókkal működő járműveket elektromos hajtású változatokra cserélje.

Minden a Jedlik Ányos által 1828-ban épített első elektromos meghajtású autómodellel kezdődött, ami napjaink elektromos járműveinek alapjául szolgált.

Jelenleg még az elektromobilitáshoz szorosan kapcsolódnak az egyes hibrid technológiák – belsőégésű- és villanymotor használata együttesen, hiszen a teljes elektromos hajtásra átállás egy folyamat, amely lépésről-lépésre vezet a célig.

A hibridizáció csoportosítható, léteznek olyan autók, amik bármikor képesek akár akkumulátorral, akár belsőégésű motorral működni; olyanok, amik alapvetően még belsőégésű motorral hajtottak, amire rásegít a hibrid technológia; olyanok, amiknél a villanymotor az indulásnál és pl. gurulásnál segít rá; a start-stop funkció, amely az egy helyben állás alatt kibocsátott égés melléktermékét csökkenti; aztán olyan is létezik, amit hálózatról tölthetünk és így nem a belsőégésű motor tölti az akkumulátort.

Az elektromobilitás többek között lehetőséget ad a közvetlen környezetünk szén-dioxid szintjének és szállópor koncentrációjának csökkentésére és a megújuló energiaforrások hasznosítására (pl.: olyan töltőállomás, ahol az elektromos járműveket napenergiából nyert energia szolgálja ki).

Mik az elektromobilitás előnyei? 

Az elektromobilitás számos előnye közül néhány:

• csendesebb vezetési élményt nyújtanak, mint a belsőégésű motoros járművek – a csendességet a járműben utazás közben belülről és a járművön kívül is érzékelhetjük

• nincs rezonancia, mivel az elektromotor forgó mozgást végez, nem pedig le-fel mozgót

• kuplung és több-sebességű-váltó nélkül működőképes, így sokkal kevesebb kopásra hajlamos alkatrészt kell használni a működtetéshez

• kényelmesebb vezetési élmény – gyakorlatilag egyetlen pedállal mozgásban tudjuk tartani az elektromos járművet, ráadásul, amikor a pedált kevésbé nyomjuk, a mozgás energiáját a rendszer generátorként elektromos energiaként tárolja és a következő gyorsításkor felhasználja

• az elektromos jármű a “gáz-pedál” használatával gyakorlatilag 100%-ban szabályozható, vagyis külön fékezésre szinte nincs is szükség – nem jut a környezetbe a féktárcsák kopásából származó részecske halmaz

• a villanymotorok hatásfoka magasabb a belsőégésű motorokénál

• városi használat során az elektromos autók kevesebb energiát fogyasztanak, mint a belsőégésű motoros autók

• az elektromos járművek használatakor nem kerül a környezetbe a fosszilis üzemanyag elégetésekor keletkező szennyező anyag

• a légszennyezés csökkentésével az egészségügyi helyzet javul

• nagyon jól gyorsul – az elektromotor nyomatéka az induláskor 100%-ban rendelkezésre áll

Vannak hátrányai is? 

Természetesen vannak visszatartó tényezők is, mint:

• az elektromos autó vételára 25-50%-kal magasabb, mint a belsőégésű motorral hajtott autó ára, a magasabb ár az akkumulátorok nagy előállítási költségéből adódik

• a töltő infrastruktúra kiépítése plusz költséggel jár, a töltő infrastruktúrának el kell érni azt a szintet, hogy az elektromos autók átlagos hatótávolságán belül mindig legyen rendelkezésre álló töltőállomás

• az elektromos jármű használatával növekszik az elektromos energiaigény

• az elektromos autózás elterjedése a csúcsidei energiaigényekre is hatással van, aminek egyenletes és biztonságos kiszolgálása – főleg a téli időszakban – kihívást jelent

• a nem tisztán megújuló energiaforrásból táplált elektromos jármű ellátása olyan energiatermelőktől származik, ahol szintén megjelenik az emisszió problémája

• az akkumulátorok kezelése és újra felhasználása speciális szakértelmet és feldolgozást igényel, mivel veszélyes hulladék

• továbbra is kérdést vet fel a hatótávolság hatékony kiterjesztésének módja és az akkumulátorok élettartamának valódisága

• egyelőre azoknak a legkényelmesebb választás az elektromos jármű, akik otthon vagy például a munkahelyen tudnak hálózatról tölteni

• a technológia még nem kiforrott eléggé, és a piac még nem teljesen fejlett ahhoz, hogy a tömegközlekedés elektrifikációja önfenntartó módon tudjon működni

• a hatótávolságnál talán még fontosabb paraméter a töltési sebesség – minél nagyobb az akkumulátor, annál több idő szükséges a feltöltéséhez, ez pedig jelenleg előre tervezést és plusz felkészülést jelent az utazás tekintetében

Magyarország hogy áll az elektromobilitás terén?

Országunk elektromobilitási állapotát több tényező befolyásolja.

Hogy a témában tisztán lássunk többek között ismernünk kell az elektromobilitási szolgáltatásokat szabályozó törvényeket, az elektromobilitás megvalósulásának technikai lehetőségeit és ütemezését, továbbá azt is, hogy mi mint magánemberek milyen feltételekkel használhatunk például elektromos autót.

Magyarország az elektromobilitás terén előkelő pozíciót tölt be a régióban és Európában egyaránt.

Az elektromos hajtás kutatás-fejlesztésében és az akkumulátor gyártásban is jelentős kapacitásokkal bír. A jövőben várható, hogy több akkumulátor-gyártó cég is érkezik hazánkba, amellyel lehetőségünk van testközelből tapasztalatot szerezni az elektromobilitás egyik alap hozzávalójáról, az akkumulátorról.

Az elektromos autók mellett a tömegközlekedés elektromos-hajtásúvá tétele jelenti az egyik legnagyobb kihívást, aminek megvalósítására hozták létre a Zöld Busz Programot. A program szerint 2029-re várhatóan 1300 környezetbarát busz áll üzembe. 

Az elektromos-autó-használat egyik alapfeltétele a töltőállomások elérhetősége.

Hogy áll Magyarország a töltőállomások tekintetében?

Alig 5 év alatt 9-szeresére nőtt a nyilvános töltők elérhetősége. 2013-ban még csak 63 állt rendelkezésre, 2018-ban pedig már 580.

Egyértelműen kimondhatjuk, hogy Magyarországon alkalmunk nyílik már most e-taxizni, elektromos autómegosztó szolgáltatás segítségével közlekedni és élvezni annak hatását, hogy országunk fő repterének mintegy 1000 darabos kiszolgáló-jármű-flottájához is megérkezett az első elektromos autó.

Létezik magyar gyártású elektromos jármű?

Igen.

A Servo Movement például egy olyan magyar start-up, ami 2016 óta gyárt elektromos robogókat és ezzel kapcsolódik be az energiamegosztás rendszerébe. Nagy előnye, hogy az elektromos autónál egyszerűbb akkumulátor szükséges a működtetéséhez.

A kerékpárok piacán a Gepida az, aki 2008 óta gyártja elektromos biciklijeit, amelyek olyan sikeresek, hogy Magyarországon kívül több, mint 20 országban van rájuk kereslet.

Hogy áll a világ többi része vele?

Az elektromos járművek száma jelentősen függ az adott ország, illetve állam által meghatározott támogató irányelvektől. 

A legfőbb piacokat Norvégia és Kína adja, ezekre az országokra jellemző a legerősebb állami hajtóerő, ami nemcsak az elektromos autókra korlátozódik.

Az elkövetkezendő években Kínában és Kaliforniában a kitűzött cél közvetlenül a forgalomba hozandó elektromos járművek számát érinti, míg az Európai Unióban a 2030-ig tervezett szén-dioxid kibocsátási standardok elérését.

2020-ban történt:

• 3 millió új elektromos járművet helyeztek forgalomba
• Európa 1,4 millió új regisztrációval megelőzte Kínát (1,2 millió új regisztráció)
• az Amerikai Egyesült Államok 295 ezer új elektromos járművet helyezett üzembe
• 370 különféle elektromos autómodell volt elérhető világszerte
• 600 ezer elektromos busz közlekedett a Földön
• 31 ezer elektromos tehergépjármű üzemelt a világon

2022-ben várható, hogy a Daimler 10, a Renault-Nissan 20, a Ford 40 új elektromos jármű modellel áll elő.

Az előrejelzések szerint 2030-ban a világ elektromos autó eladása 13-szor nagyobb lesz, mint 2020-ban volt.

Mennyire biztos, hogy az elektromobilitás jelenti a jövőt? Milyen érvek szólnak mellette? 

Egészen biztos, hogy az elektromobilitás folyamatos fejlődése hatással lesz a hétköznapi szokásainkra, a megszokott rutin mellett újdonságok jelennek meg és megoldandó feladatok.

A jó hír az, hogy minden bizonnyal megéri haladni az elektromobilitás fejlődésével és rutint szerezni a felhasználásában, ugyanis egy elektromos jármű egy nagyságrenddel, akár 70%-kal kevesebb üvegházhatású gázt és légszennyező anyagot termel életciklusa során, valamint kevesebb energiát használ városon belül az üzemeléshez, mint egy benzines vagy dízel autó, mialatt mi kényelmesen – mondhatni egy-pedállal – vezethetjük őket.

A közlekedési zaj csökkenése – ami az elektromos járművek elterjedésével fog igazán megvalósulni – egyértelműen támogatja jó minőségű pihenésünket és kevésbé fárasztja idegrendszerünket.

Bár az elektromos autók javítása egyelőre költségesebb, mint a hagyományos robbanómotoros autóké, az elektromos mellett szól, hogy sokkal kevesebb kopó alkatrész szükséges a működtetéséhez, így várhatóan a javítások száma is kevesebb lesz.

Az akkumulátorok teljes életciklusának követése további megfigyeléseket és kutatásokat igényel a teljes semlegesítésig, ugyanakkor a közlekedéshez már biztonságosan tudjuk őket használni.

Hogy az eketromobilitás lesz-e a jövő? Jelen irány szerint az elektromobilitás egy lehetőség arra, hogy utazásainkat hatékonyabbá, fenntarthatóbbá és környezetkímélőbbé tegyük.

Sas Gabriella I kreátornő, környezetvédő, aki évek óta gyakorolja a mindennapi fenntarthatóságot és ötletel, hogyan fejleszthetné még tovább. A természeti környezettel kapcsolata azóta közeli és lelkes, amióta biciklivel utazott Pécstől Rómáig és néhány hónapot Finnországban élt.