Mik az erdőirtás következményei?

Akkor beszélünk erdőirtásról, amikor a fákat, növényeket úgy távolítják el (égetéssel vagy kivágással), hogy nem gondoskodnak az adott erdő újratelepítéséről, ha hiányzik az előzetes erdőgazdálkodási felmérés. Az erdőirtás során az ember gazdasági vagy élelemezési szükségletei előnyt élveznek a természeti környezettel szemben. Amíg egy kisebb közösség lakhatási vagy élelmezési igényeit kell csak kielégíteni, és a közösség tagjai figyelembe veszik az erdő természetes regenerálódásának folyamatát, nincs is komolyabb baj.

Mik az erdőirtás okai? 

Az ipari mértékű erdőirtás nem a modern kor találmánya: a hajóépítés elterjedésével már az i.e. 1500-as években jelentős mértékben kiirtották a mediterráneum erdőségeit. Néhány kontinenssel és két és fél ezer évvel később, a 10-11. században a virágzó maja civilizáció összeomlásában is komoly szerepet játszott az ipari méretű erdőirtás.  

A fakitermelés, a nem fenntartható mezőgazdaság, az exportra szánt, túlpörgetett húsipar, az építőipar (útépítés, urbanizáció), a bányászat vagy az olajipar más és más mértékben, de mind kiveszi a részét a szisztematikus erdőirtásból. Sőt, ezek gyakran kéz a kézben járnak.

Vegyünk példának az erdő mélyén feltárt bányát vagy olajlelőhelyet: bár a konkrét kitermelés folyamata nem feltétlenül okozna jelentős mértékű erdőirtást, de az odavezető út, vezeték kiépítése már komolyabb problémát jelent. És onnantól, hogy kiépült az út, új lehetőség nyílik az illegális fakitermelők és az égetéses földműveléssel foglalkozók előtt. Az olajszállítás esetében a vezeték sérülésével káros, veszélyes anyagok kerülhetnek a termőföldbe.  

Milyen az erdőirtás mértéke Magyarországon és a világon?

Ha csak a számokat nézzük, Magyarország nem áll rosszul. Jelenleg az ország erdősültsége 22-23 %-os, a telepített erdők aránya folyamatosan növekszik. Az utóbbi évtizedekben Magyarországon az erdőgazdálkodás szigorú keretek között zajlik, így nagy mértékű illegális erdőirtásra szerencsére kevés példát találunk. Annál több helyen találkozhatunk viszont papíron legális, de vitatott tarvágással, fakivágással, facsoportok eltávolításával. 

Világviszonylatban egészen más a helyzet. 1990 óta 81 millió hektárnyi erdőterület veszett el, viszont 2010 és 2020 között felére csökkent az erdőveszteség mértéke az azt megelőző évtizedhez képest. Hogy érzékeljük, milyen mértékű az erdőirtás, érdemes alaposan tanulmányozni ezt az online műholdalapú térképet, amely bemutatja, hogy mely kontinensen pontosan hol helyezkednek el erdők és azt is jelzi, hogy hol volt az elmúlt években (2000 és 2019 között) nagy mértékű erdőirtás. 

2000 és 2012 között például a Föld mintegy 2,3 millió négyzetkilométernyi erdőséget veszített el, ebben természetesen nem csak az erdőirtás, hanem a természetes tüzek, betegségek, viharok is szerepet játszottak. Ugyanebben az időszakban közel 800 000 négyzetkilométer új erdőt telepítettek, vagyis összesen másfél millió négyzetkilométer erdőterület volt a nettó veszteség.  

Brazíliát az utóbbi években legtöbbször ledorongolják az őserdőkhöz való viszonyulása miatt. Érdemes megnézni, hogy ha húsz éves távlatban vizsgáljuk ennek az európányi területű országnak az erdőgazdálkodását, komoly előrelépések is történtek.

2003 és 2010 között Brazíliában az erdőirtás mértéke a felére csökkent, mindeközben Indonéziában (ahol szintén jelentős trópusi erdőségekkel számolhatunk), 2012-re megduplázódott a fakitermelés mértéke! És akkor még nem említettük az Amerikai Egyesült Államokat, ahol a délkeleti erdőségekben négyszer akkora volt az irtás mértéke, mint a dél-amerikai, trópusi és szubtrópusi esőerdőkben. 

A Global Forest Resources Assessment jelentése szerint 2015 és 2020 között lassulni kezdett az erdőirtás mértéke, a szervezet honlapján kitűnő diagramok és ábrák segítségével mélyrehatóbb képet kaphatunk arról, miként néz ki a világ jelenlegi erdőhelyzete.  

Hogyan hat az erdőirtás az élővilágra? 

Az erdőirtás nem csupán a növényzet életterét számolja fel időlegesen, de kihat a terület ökoszisztémájára is. Nem csak a tarvágás vagy az égetés számolja fel egyes állatok élőhelyét, hanem az illegális szelektív fakitermelés is. Az élőhely megszűnésével megbillen az adott terület biodiverzitása, leginkább az emlősöket érinti érzékenyen egy-egy fafaj kitermelése, de a nagyobb mértékű kitermelés hatására eltűnnek a hüllők, madarak is. 

Mik az erdőirtás globális következményei? 

A biodiverzitás egyensúlyának megbillenése nem csak lokálisan, egy adott erdőterületre hat ki, hanem a teljes bolygó élővilága szempontjából is kifejti hatását. 

Az erdőirtásnak további összetett, globális következményei vannak: a fák megkötik a levegő széntartalmát, megszűrik a csapadékvízből származó szennyező anyagokat és elengedhetetlenül fontosak a légkör páratartalmának szempontjából. A növényzet kihat a talaj víztározó képességére is, a kiirtott erdő helyén felgyorsul az erózió, a csapadék elmossa a talajt, megváltozik a vizes területek eloszlása.

A trópusi erdők növényzete világviszonylatban is élen jár a szén megkötésében. A többi életközösség (biom) növényzetéhez képest ezekben az erdőkben van megkötve a szárazföldi széntartalom 45%-a. A fák természetes pusztulása, lebomlása során fokozatosan kerül vissza a környezetbe a korábban megkötött széntartalom. De ha elégetjük a fákat, egyszerre nagy mennyiségű szén-dioxid kerül a légtérbe, ami fokozza az üvegházhatást, tehát kihat a klímaváltozásra is.

Mi az, amit az erdőirtás megállítása érdekében tenni lehet?

Az erdőirtás csökkentése érdekében több dolgot is tehetünk. 

1. Ültessünk fát! De ésszel, szakember segítségével járjuk körbe, hogy pontosan milyen fát, milyen talajba, milyen időszakban ültessünk! Figyelni kell arra is, hogy milyen az adott hely tájolása, mennyi nap, mennyi csapadék éri, milyen növények élnek a környezetében. Vagy támogassunk faültetéssel foglalkozó szervezeteket!
2. Csökkentsük a húsfogyasztást, hiszen a trópusi erdőirtások egyik fő oka a húsipar!
3. Használjunk kevesebb papírt otthon és az irodánkban! Csak azt nyomtassuk ki, amire tényleg szükségünk van! 
4. Vásároljunk újrahasznosított termékeket!
5. Vásároljunk olyan cégektől, amelyek tényleg sokat tesznek az erdők megóvásáért! 
6. Csak olyan terméket vásároljunk, amit utána használni is fogunk! 
7. Ne használjunk pálmaolajat és ne vásároljunk olyan terméket, amelyik pálmaolajat tartalmaz, hiszen az erdőirtás egyik fő oka jelenleg az újabb és újabb olajpálma-ültetvények kialakítása!

Van-e globális megoldás a problémára?

A meglévő erdők védelme kiemelkedően fontos, de mit tudunk tenni túl azon, hogy aggodalmaskodunk, esetleg tüntetünk, petíciókat írunk alá? 

Egy, a Science-ben megjelent kutatás szerint a probléma megoldása egyszerűbb, mint gondolnánk: a tehetősebb országok aggódó polgárai (pl. Norvégia, Svájc, etc.) kisebb összegeket fizetnek a fejlődő országokban (a vizsgálatban Uganda szerepelt) élő favágóknak, hogy ne irtsák ki az adott terület erdőit. Bár hajlamosak vagyunk kételkedve tekinteni a hasonló kezdeményezésekre, a 2017-es vizsgálatok alapján ez az ugandai adományozó rendszer bevált, ezáltal sikeresen mentették meg az ugandai esőerdő egy részét!   

Gyakran Ismételt Kérdések

Borbáth Péter| Író, túravezető – mesét, kritikát, reklámszövegeket ír, túravezetőként Latin-Amerikát, Madeirát és az Azori-szigeteket járja