Hogyan készül a papír és mennyire bánják ezt a fák?

Ott van velünk az iskolában, a munkahelyen, tele van vele a postaládánk és a bevásárlást sem ússzuk meg nélküle. Írunk, rajzolunk, nyomtatunk rá, nap mint nap használjuk. Bár a technológiai fejlődés egyre inkább lehetővé teszi, a papír még mindig az életünk szerves része. De vajon, hogyan készül a papír, hogyan lesz a fából a papír? Milyen árat fizet ezért a környezetünk? És mi az, amit tehetünk, hogy csökkentsük a papírfogyasztásunkat?

A papír története nagyjából egy idős az írás megjelenésével. Nevét az ókori egyiptomi papiruszról kapta, amely az alapanyagául szolgáló növény, a papiruszsásból ered. A papír megközelítőleg már 5000 éve jelen van az emberiség mindennapjaiban, és hiába a rengeteg egyéb alternatíva, még mindig elképzelhetetlen nélküle az életünk.

A kérdés csak az, hogy milyen áron kerül az a rengeteg papír az otthonunkba, hogyan készül a papír? Megkülönböztethetünk természetes és mesterséges papírt is. Előbbi növényi eredetű rostokból áll, utóbbi viszont mesterséges polimerekből, vagyis kőolajszármazékokból előállított óriásmolekulákból.  Nem nehéz kitalálni, hogy a mesterséges társával szemben a természetes papír jóval környezetbarátabb megoldás, de még így is hatalmas terhelést rovunk a környezetünkre a papírgyártással.

Hogyan lesz a fából papír?

Nézzük meg, hogy hogyan készül a papír, milyen folyamatok mennek végbe, mire a fából papír lesz?

1. Fakivágás: Első lépésben motorfűrésszel kivágják a fákat. Lényegében bármilyen fából készülhet papír.
2. Feldarabolás: A kivágott fákat feldarabolják és előkészítik a papírgyárba történő szállításra.
3. Előkészítés: Mivel a fakéreg a papírt barnás színűvé tenné, ezért hántoló- és kérgezőgépekkel lehántják róla.
4. Feldolgozás: Ezt követően facsiszoló és faaprító gépekkel felaprítják a rönköket.
5. Pépesítés: A fát vízzel pépesítik, főzik, majd kémiai anyagokkal, nátrium-szulfid hozzáadásával leválasztják a cellulóz rostokat, így kapva finomabb szálakat. Ezután a pépet átmossák.
6. Őrlés: Annak érdekében, hogy a rostok könnyebben összetapadjanak az apró rostszálakat őrlik, így növelve a rostok felszínét.
7. Adalékanyagok hozzáadása: Ezután attól függően, hogy milyen minőségű papírt szeretnének előállítani, különféle adalékanyagokat adnak a rostokhoz. Kalcium-karbonátot, klórt, enyvet. A klórtól lesz fehér a papír, az enyvnek pedig a víztaszító képességét köszönheti. Minél több adalékanyagot adnak a péphez, annál erősebb lesz a papír. Így készül például a kartonpapír.
8. Szitálás: Mivel a papír ilyenkor még nedves és puha, annak érdekében, hogy kivonják belőle a folyadékot, leszitálják azt.
9. Préselés: A préshengerek a megfelelő méretre sajtolják a közöttük áthaladó papírlemezt. Ezáltal pedig a papír vastagságán is tudnak változtatni.
10. Szárítás: Az utolsó lépés a szárítás. A papírt feszítőhengereken szárítják, majd ezt követően feltekercselik.
11. Feldolgozóüzem: A papírtekercseket végül feldolgozóüzemekbe szállítják, ahol elnyerik végleges formájukat. Ott lesz belőlük tekercs, újság, vagy épp kartondoboz.

A fehér papír sötét oldala

Ahhoz, hogy számokban is lássuk, mégis mekkora környezeti terhelést jelent a papírgyártás, nézzük meg, 1 tonna fehér papír előállításához mennyi anyag és energia szükséges:

• 417 m³ víz,
• 1700 kg fa (kb. 15-17 db fa),
• 717 kWh energia,
• 181 kg mészkő,
• 87 kg kén,
• 6 tonna gőz,
• 60 kg klór.

1 tonna papír persze hatalmas számnak tűnik elsőre, de ma egy ember Magyarországon is átlagosan 91 kg, közel 1 mázsa papírt használ évente. Ehhez a mennyiséghez is több mint 200 kilónyi fát vágnak ki éves szinten. Nyilván ez az adat egyénenként eltér, de ezen az oldalon mindenki tudja ellenőrizni, hogy az éves papírfelhasználása mekkora környezeti terheléssel jár.

A teljes lakosságra vetítve hazánkban éves szinten 910 ezer tonna az átlag papírfogyasztás (91 kg/fő/év), amelyhez 15 millió 470 ezer fát szükséges kivágni. Ez a mennyiség azt jelenti, hogy csak Magyarországon minden évben 37 000 kisebb erdőt (420 db fa) pusztítunk el.

Mi lenne velünk fák nélkül?

A papírgyártással és a fakivágással a legnagyobb probléma, hogy miután kivágják őket, üres, tuskókkal teli terület marad utánuk. Ilyenkor nemcsak a fák tűnnek el, de a fakivágás egész faunára is hatással van, mivel új otthon után kell nézniük az ott élő fajoknak. Az élőhelyek elvesztése pedig már most rengeteg faj kihalásának fő mozgatórugója. Az erdők megszűnése veszélyezteti a biológiai sokszínűséget, folyamatos csökkenésük és az esetleges eltűnésük pedig egyenesen élhetetlenné tenné a bolygót minden élőlény számára. Beleértve az embert is.

A fás területek csökkenése kihat az éghajlatra. Mivel a fák biológiai szivattyúként szabályozzák a vízciklust, természetes hűsítő hatásuk van. Gondoljunk csak bele, egy forró nyári napon mennyivel kellemesebb egy fákkal teli parkban sétálgatni, mint a belvárosban. A fák árnyékot adnak és elnyelik a hőt. Egy tanulmány szerint egy 25 négyzetkilométernyi erdőtakaró teljes eltávolítása a helyi éves hőmérsékletet legalább 1 °C-kal növeli.

Emellett pedig a fák a klímaváltozás elleni küzdelem fő élharcosai is, hiszen eltávolítják a globális felmelegedésért felelős szén-dioxidot a légkörből. Egy 2015-ben megjelent tanulmány szerint, ha az összes fa eltűnne a bolygóról, azzal minden szén-dioxid az atmoszférába kerülne, így tulajdonképpen egy ketyegő szénbombává változna a Föld. Az óceánokba is jutna bőven a nagy mennyiségű szénből, melynek hatására extrém mértékű savasodás következne be. Ennek folyományaként a medúzák kivételével minden élőlény kihalna.

Annak érdekében, hogy ne kelljen megtapasztalnunk, milyen lenne egy fák nélküli világ, természetesen tudunk tenni, mivel a papír az egyik legkönnyebben újrahasznosítható anyag. Sokkal egyszerűbb papírból újrapapírt gyártani, mint az egész folyamatot elölről kezdeni. A fehér papírral szemben a szürkés vagy barnás színű újrapapír előállításához mindössze 100 m³ víz, 1150 kg fekete-fehér újságpapír, és 300 kWh energia szükséges. Épp ezért kulcsfontosságú, hogy egyéni szinten mindent megtegyünk azért, hogy a papírból újrapapír legyen.

Hogyan előzhetjük meg a túlzott mértékű fakivágást?

Már tudjuk, hogy hogyan készül a papír, és hogyan ez mekkora terhelést ró a természetre. Mit lehet tenni ez ellen?

Oldd meg máshogy!

A legkörnyezetbarátabb megoldás, ha igyekszünk minél jobban kiszorítani a papírt az életünkből. Jegyzetelhetünk a laptopba és az okostelefonjainkba, olvashatunk e-könyveket. Már léteznek a piacon úgynevezett intelligens jegyzetfüzetek is, amelyek első ránézésre teljesen olyanok, mint az átlagos füzetek.

Azonban ezeket olyan papírból állítják elő, amelyeket írás után könnyedén letörölhetünk egy vizes ronggyal, így minden egyes alkalommal „tiszta lappal” kezdhetünk. A korábbi oldalakat pedig egyszerűen digitalizálhatjuk egy QR-kód beolvasásával.

Légy tudatos!

Ha megkerülhetetlen, hogy papírt használjunk, igyekezzünk mindkét oldalára írni, ha pedig már nincs rá szükségünk, mindenképp a kék szelektívhulladék-gyűjtőbe dobjuk. Fontos megjegyezni, hogy nem minden papír újrahasznosítható, így a megfelelő körültekintés nélkül könnyen többet árthatunk, mint segíthetünk.

Tilos a szelektív papírgyűjtőbe dobni:

• a zsíros, szennyezett papírokat: ilyen például a pizzás doboz, de ha a szennyezett részt kivágjuk, az mehet a kommunális szemetesbe, a tiszta papír pedig a szelektívbe,
• a hőpapírt: más szóval a blokkokat. Ezeket bisphenol-A (BPA) tartalmuk miatt a vegyes kukába kell dobni, nem a szelektívbe, mivel az újrahasznosítási folyamatban a BPA felhalmozódhat és az újrapapírban olyan koncentrációban jelenhet meg, ami nem kívánatos.
• a használt egészségügyi papírokat: ide tartozik a zsebkendő és szalvéta, talán nem is érdemes részletezni, hogy miért nem javasolt ezeket a szelektívbe dobni,
• az elviteles papírpoharakat: ezek jellemzően papírnak tűnnek, azonban vékony műanyagréteg is található bennük, hogy bírják a hőt és a nedvességet.

Személy szerint szeretnék hinni benne, hogy egyszer még teljesen papírmentes lesz az életünk, vagy legalábbis ebben is érvényesül a minimalizmus elve, és csak annyi papírt gyártunk és használunk, ami feltétlenül szükséges. Viszont amíg ez az utópia nem valósul meg, a jelenben a legtöbb, amit tehetünk, hogy felelősségteljesen és tudatosan használjuk a papírt, és amit csak lehet, azt újrahasznosítunk.

Gyakran Ismételt Kérdések

Sas Eszter Krisztina | pszichológus, mediátor, szabadúszó publicista. Fő érdeklődési területei: ökopszichológia, környezetvédelem, digitális pszichológia, reklámpszichológia, művészetpszichológia.