Erdőtelepítés körkép Magyarországon

A környezet védelmére érzékeny emberek fakivágást, vagy még rosszabb esetben erdőirtást látva, szomorúságot és dühöt érezhetnek. Jó hír azonban, hogy ma már fát kivágni magánterületen sem olyan egyszerű, hiszen minden budapesti kerületben, illetve számos vidéki településen önkormányzati engedélyhez kötött a fáknak a kivágása.

A nagyobb területen történő fakivágást, fakitermelést az erdőtörvény, illetve az annak végrehajtására kiadott 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet szabályozza. Ezen szabályok be nem tartása esetén az Erdészeti hatóság erdővédelmi, erdőgazdálkodási bírságot szab ki. Persze sajnos mindez nem vet gátat az illegális fakivágásoknak és erdőirtásoknak.

Jobb kedvre derülünk mindjárt, ha frissen ültetett facsemetéket látunk sorakozni utak mentén, vagy akár több hektáron elterülve.

Ahogy a fakivágásnak, úgy annak ellenkezőjének, a kiterjedt faültetésnek, vagyis az erdőtelepítésnek is megvannak a komoly szabályai.

Mi az erdőtelepítés fogalma?

Magyarországon az erdőtelepítést az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (erdőtörvény) szabályozza.

A törvény meghatározza az erdőtelepítés fogalmát, mely szerint tehát „az erdő telepítése erdőnek, szabad rendelkezésű erdőnek vagy fátlan állapotban tartott erdőnek nem minősülő területen faállomány létrehozására irányuló tevékenység.”

Erdő az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott terület, mely lehet erdőrészlet, vagy szabad rendelkezésű erdő. Az Adattár nyilvántartja Magyarország erdeit, az erdőkben engedélyezett illetve megvalósult erdészeti tevékenységeket.

Fekete Zoltán erdőmérnök megfogalmazása szerint faállomány alatt pedig az erdő fáinak összességét értjük valamely területen. Az erdőrendezés elvei alapján elkülönített minden terület, a rajta lévő fákkal együtt, mint a gazdasági beosztás legkisebb egysége, egy-egy erdőrészlet. A faállomány tehát gyakorlati értelemben az erdőrészletnek csak egyik alkotó része, a másik a talaj, melyen a faállomány áll.

Mi az erdőtelepítés helyi és globális célja?

A fák, az erdők Földünk nélkülözhetetlen elemei. Otthont és menedéket nyújtanak az állatoknak, és a levegő oxigéntartalmának legnagyobb részét is a fáknak köszönhetjük. Feldolgozzák a levegőben lévő szén-dioxidot, lombjuk felfogják a levegőben szálló porszemeket. Árnyékot adnak a nagy hőségben. Gyökereik felszívják a földben lévő nedvességet, melyet aztán leveleik párologtatnak el.

Sokan talán nem is tudják, hogy az erdő felfogja a zajt is. Egy erdőszegély jobb zajszigetelő, mint egy téglafal. Ezt a tulajdonságot a leveleinek köszönheti, melyek között a légréteg maga is szigetel, a levelek rugalmasságukból adódóan hangtompítóak.

Még hosszan sorolhatnánk az erdők pozitív tulajdonságait (negatívot keresve sem találnánk), de ez is elegendő ahhoz, hogy érezzük mekkora szükség van rájuk, és az élet mennyire elképzelhetetlen nélkülük.

Ahhoz tehát, hogy élet lehessen a Földön, leegyszerűsítve oxigénre van szükség a levegőben. Ezt az oxigént a növények állítják elő, miközben a levegőben lévő szén-dioxidot meg is kötik. Ennek az egyensúlynak a fenntartása az ember romboló és pusztító tevékenysége előtt még működött is.

Azonban az iparosítással, a technika elképesztő gyors fejlődésével és az ezzel járó óriási szintű termeléssel, az emberek mind nagyobb és nagyobb energiafelhasználásával a levegő szén-dioxid tartalma megnövekedett. Az egyre növekvő szükségletek kielégítéséhez, mind több és több nyersanyagot használnak fel. Mindennek pedig az élővizek, az erdők, a levegő és végül maga az ember látja a kárát. Ez a kár maga a klímaváltozás, mely egy felismert tény, melyet mindenki lát, mindenki érez, ami ellen közösen kellene fellépni és tenni.

A folyamat valamelyest való csökkentésére nagyon jó megoldás lehet az erdőtelepítés. Ennél már csak az lenne az ideálisabb, ha az ember felhagyna az erdőirtással, de ez szinte biztosan megvalósulhatatlan vágyálom.

Mindenesetre az erdőtelepítés egy jó irány.

Az Európai Unió számos nemzetközi megállapodás részese az erdészeti problémák megoldásában. Maga az EU azonban nem bír közös erdészeti politikával, viszont számos fellépéssel nyomást tud gyakorolni tagállamaira, illetve harmadik országokra. Az Unió határain belül kiemelt figyelmet fordít az erdőtelepítésre, melyet anyagi támogatással segít elő.

Azonban tehát mivel nincs közös erdészeti politika, így javarészt nemzeti szintű megoldás szükséges az erdőkkel kapcsolatos problémákra.

Magyarországon az erdővel borított területek lassan ugyan, de nőnek. A KSH statisztikai adatai között információhoz juthatunk a faállománnyal borított területekkel kapcsolatban. Az adatok alapján 2014 és 2016 között sajnos csökkenés mutatkozik, de 2017-től növekedés indult be, és 2019-ben már 1867557 hektáron gyönyörködhetünk erdőkben. Vagyis az ország területének közel 21%-át erdő borítja.

A fafajták közül a tölgy és az akác vezet a listán, azonban érdekesség velük kapcsolatban, hogy sem a fehér akác, sem pedig a magyar tölgy nem őshonos hazánkban.

Az erdőtelepítés helyi célja gyakorlatilag megegyezhet a globális szintű célokkal. Hiszen minél több erdő van, annál több szén-dioxidot tudnak megkötni a fák, és oxigénnel ellátni a világot. Vagyis óriási jelentőségük van a klímaváltozás csökkentésében.

Esetleg kiemelhetjük helyi célként például az ingatlan értékének növekedését. Hiszen ki ne szeretne egy olyan helyre költözni, aminek szomszédságában egy erdő van, vagy az lesz a frissen ültetett facsemetéknek köszönhetően.

A mezőgazdasági gazdálkodók vagy földtulajdonosok számára abszolút nem utolsó szempont, hogy a klímaváltozással járó szélsőséges időjárás miként befolyásolja a földterületük minőségét. Ha csak a fakivágásra és fafeldolgozásra helyeznék a hangsúlyt, az előbb utóbb a föld teljes erodálását vonná maga után, ami vízhiányt, termékenység és termés csökkenést, és a termőtalaj eltűnését jelentené. A fák jelenléte azonban mindennek gátat tud vetni.

Mik az erdőtelepítés szabályai?

A már hivatkozott erdőtörvény értelmében „Erdőtelepítés a tulajdonos, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulásával, az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv alapján végezhető.”

Nem lehet akármilyen fát telepíteni, annak őshonosnak vagy termesztésbe vonható idegenhonos fafajnak kell lennie.

Az erdőtelepítés során az adott környezet jellegének figyelembevétele elengedhetetlen.

Repülőterek védőövezetében fát ültetni, erdőt telepíteni csak és kizárólag a repülés biztonságának veszélyeztetése nélkül szabad. Folyók mentén pedig biztosítani kell a víz és a jég megfelelő lefolyását.

Ahhoz hogy egy gazdálkodó erdőt telepítsen, erdőtelepítési kiviteli tervet kell készíteni, és azt az erdészeti hatósághoz kell leadni engedélyeztetésre. A fent említett földművelésügyi rendelet szabályozza, hogy ennek a kiviteli tervnek pontosan mit is kell tartalmaznia.

Miután a hatóság megadta az engedélyt, az erdőtelepítési kiviteli tervnek megfelelően az erdőtelepítést 5 éven belül meg kell kezdeni.

A terv végrehajtását és annak állapotát a befejezésig az erdészeti hatóság folyamatosan ellenőrzi.

Hogyan zajlik az erdőtelepítés folyamata?

Ahhoz hogy az erdőtelepítés után egészséges fák növekedjenek nagyon sok mindenre kell odafigyelni.

Első és egyben legfontosabb lépés a talaj megfelelő előkészítése, mely magában foglalja a tereprendezést, bozótírtást, vízelvezető árkok kialakítását, vagy a meglévők felújítását, szántást, mélyforgatást, a trágyázást és végül a simítózást.

A folyamat következő része az első évi ültetés, vetés és dugványozás. A csemeték aztán folyamatos utógondozást igényelnek, mint például a metszést, vagy a tápanyag utánpótlást. Szükség van gyomirtásra, növényvédelemre, mely vegyszeres megoldással történik.

Az erdő gyakorlatilag sosem lesz magára hagyva, hiszen a telepítést követően azt tisztítani, ápolni kell. Fontos még a vadkármegelőzés is, a terület elkerítésével, mely kerítéssel vagy villanypásztorral történik.

Milyen erdőtelepítési támogatások vannak?

A Vidékfejlesztési Program keretében 2016.05.20-án megnyitották a VP5-8.1.1-16 kódszámú Erdősítés támogatása című pályázatot.

A pályázat célja a klímaváltozás hatásainak csökkentése, a szél és vízerózió elleni védekezés, valamint a faanyag, mint környezetbarát nyersanyag és megújuló energiaforrás iránti növekvő igény kielégítése érdekében az erdőterület növelése.

A rendelkezésre álló keretösszeg 50,32 milliárd Ft.

A pályázat keretében vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe a következő tevékenységekre:

A projekt keretében kötelezően megvalósítandó tevékenységek:

• Erdőtelepítés első kiviteléhez, vagy
• ipari célú fás szárú ültetvény telepítése.

Kötelezően megvalósítandó, önállóan nem támogatható tevékenységek:

1. A) célterület esetében: ápolási tevékenység;
2. B) célterület esetében: ápolási tevékenység

Választható, önállóan nem támogatható tevékenységek:

A) célterület esetén (Erdősítés):

a) kerítés

b) villanypásztor

c) padka

d) erdőszegély kialakítása

e) mikorrhizált csemete telepítése.

f) őshonos ritka elegyfajok alkalmazása.

B) célterület esetén (Ipari célú faültetvény):

a) kerítés

b) villanypásztor.

Nem támogatható tevékenységek:

A felhívás keretében az 5. pontban meghatározott tevékenységeken túlmenően más tevékenység nem támogatható, különös tekintettel az alábbi tevékenységekre:

• karácsonyfa és díszítőgally-telep telepítése,
• energetikai célú fás szárú ültetvény telepítése
• rövid vágásfordulójú ültetvények telepítése

Pályázni 2021.12.31-ig lehet. A még aktuális értékelési határnapok 2020.december 31., 2021.június 30. és 2021.december 31., ameddig a támogatási kérelem beadható.

Az Erdősítés támogatása című pályázat tehát vissza nem térítendő támogatást nyújt a jogszerű földhasználók számára mezőgazdasági illetve nem mezőgazdasági területeken történő erdők és ipari célú fás szárú növények telepítésére. A rendelkezésre álló keretösszeg 50,32 milliárd forint, mely 2 célterület között oszlik meg, ami tehát az erdősítés illetve az ipari célú faültetvény. E kettő kategóriát a pályázat kötelezően megvalósítandó tevékenységként nevez meg, mely önállóan nem támogatható tevékenységekkel egészíthetők ki. Ilyen tevékenységek például a kerítés, vagy a villanypásztor alkalmazása.A pályázat benyújtásának határideje 2021.12.31, melyet kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül lehet leadni, a szükséges mellékletekkel együtt.

Gáspár-Farkas Judit | Környezetvédő családanya, szeret kirándulni a családjával a természetben.