Mik a felesleges termékek? Hogyan szűrjük ezeket, és hogyan legyünk tudatosabbak?

Felesleges termékek: a kapitalizmus korának egyik legégetőbb problémája a kiegyensúlyozatlan túlfogyasztás és a felesleges termékek tömege. A gazdasági, energetikai és klímaválság kapujában is elképesztő mennyiségű termék várja, hogy megrendeljük, megvásároljuk, átvegyük, aztán hosszabb-rövidebb használat után csak tároljuk otthounkban, míg meg nem szabadulunk tőle.

Azzal, hogy folyamatos termékvásárlásra ösztönöznek minket – mi meg engedünk az ösztönzésnek-, egyfajta ördögi körbe kerülünk: hogy újra meg újra megvásárolhassuk a hőn áhított terméket, aránytalanul sokat kell dolgoznunk, vagy olyan munkát kell elvégeznünk, ami pusztán a pénzszerzést célozza. Vagyis a környezetet terhelő hulladéktermelésen túl pszichés és anyagi következményei is lehetnek annak, ha nem tudatosan vásárolunk.

A cikket frissítettük a 2024-ben induló kötelező visszaváltási rendszer információival.

Felesleges termék: mi számít annak?

Hú, amilyen egyszerűnek tűnik a kérdés, annyira bonyolult a válasz. Vannak azok a felesleges termékek, amelyekről elég hamar kiderül, hogy nem vesszük hasznát. Egyetlen családon belül is megoszlanak a vélemények arról, hogy mi számít feleslegesnek, és mi nélkülözhetetlen. Ha mondjuk öt éven belül már a harmadik dekopírfűrészt vesszük meg. mert az első kettőt nem találjuk, az elég egyértelműen arra utal, hogy már az előző kettő is felesleges termék volt – legalábbis számunkra. Vagy ha azt a speciális retekhámozót is megvesszük a webshopban, amit a megrendelt tepsi mellé fillérekért kínálnak, na, az is a felesleges termékek halmazát fogja gyarapítani az otthonunkban.

A különböző technikai kütyük területén is igen széles a választék, a mobilok, tabletek igazi kettős ügynökök. Úgy tesznek, mintha nélkülözhetetlenek lennének az életünkben, de közben kétévente naprakészebb, hatékonyabb formában evolválódnak, hogy újra meg újra megvásároljuk és az elavult, kétéves terméktől megszabaduljunk.

Az alapvető szükségletektől a legkifinomult igényeket kielégítő termékekig bármit be tudunk szerezni a globálissá vált piacról. És még sorba sem kell állni érte, két gombnyomással megrendeljük, és pár napon belül házhoz hozzák a hőn áhított cuccot.

2020 tavaszáig a felesleges termékekről való gondolkodás az ön- és környezettudatos vásárlók kedvelt buboréktémája volt.

Aztán jöttek a koronavírus következtében kialakult szállítási fennakadások, ellátási problémák, amelyek a társadalom szélesebb rétegei számára is egyértelművé tették, hogy a globális termékkereskedelem nem egy sérthetetlen struktúra, és egyre kevésbé fenntartható. 2021-2022 óta az építőanyaghiány, a chiphiány, az élelmiszerválság, az energiaválság, a légi közlekedés válsága, tetézve a klímaválsággal, egymáshoz kapcsolódó problémarendszerként nehezednek ránk. Ebben a válságkomplexumban már nem egyszerű kényelmi kérdés az, hogy milyen termékeket vásárolunk.

Hogyan tudjuk felmérni, hogy mi számít feleslegesnek? 

Az CG & Partners Kutató és Tanácsadó Kft. összeállított egy remek útmutatót a tudatos vásárlóknak, amit az IFF Egyesület (Innovációval a Fenntartható Fejlődésért Egxesület) tett közzé a honlapján. Ebben a felesleges termék fogalmát először a termék szállításán és csomagolásán keresztül közelítik meg, feleslegesnek tartva az alábbi két kategóriát:

• közelebbről is megkapható, távolról szállított termékek,
• túlcsomagolt termék.

A konkrét termékeket vizsgálva pedig megkülönböztetik

• a forma és funkció ütközését,
• a felesleges funkciót,
• a káros terméket,
• és a házilag készített kacatokat.

De ha nem szakemberként elemezzük a fölösleges termékeket, mi magunk is el tudjuk dönteni, hogy tényleg szükségünk van-e az adott holmira. Alapvetően úgy, hogy kerüljük az impulzusvásárlást. Ehhez azonban komoly önismeretre és önuralomra van szükség. Mielőtt megvennénk, megrendelnénk a terméket, gondoljuk végig, hogy mire, meddig, hogyan fogjuk használni. Mondjuk ha besétálunk egy D*cathlonba és megakad a szemünk egy expanderen vagy egy hasizompadon és már egy ideje fontolgatjuk, hogy otthoni edzésre adjuk a fejünket, isteni jelnek látjuk, hogy ezekkel az eszközökkel tutira napi szinten fogunk gyúrni. Mielőtt megvennénk a terméket, gondoljuk végig, hogy tényleg csak az eszköz hiánya gátol meg minket abban, hogy edzeni kezdjünk? Tartsunk egy kis múltba tekintő önvizsgálatot: hány ilyen terméket vásároltunk meg korábban, használjuk-e, és ha nem, mennyiben más most a motivációnk? Nem azzal akarjuk-e letudni az edzésről való gondolkodást, hogy megvásároljuk a gépet, egy-két hónapig használjuk, aztán hagyjuk porosodni?

Felesleges termékek a konyhában

A konyha szinte mágnesként vonzza a felesleges tárgyakat. Rengeteg olyan konyhai művelet van, amihez profibbnál profibb konyhai eszközöket lehet rendelni. Kérdés, hogy tényleg szükségünk van-e tojásfőző gépre, vattacukorkészítő eszközre, hot-dog készítő és melegen tartó gépre, pizzavágó ollóra, spirális burgonya- és almahámozóra? Persze ha ipari mennyiségű almát kell pucolnunk, jól jöhet a gépi hámozó, vagy ha a pizzaszeletelés folyamatához kés helyett nélkülözhetetlennek érezzük a pizzaolló beszerzését. Mielőtt bármilyen konyhai eszközt vásárolunk (akár ajándékba), gondoljuk végig racionálisan, hogy mennyire lesz hasznos az adott háztartásban az eszköz.

Felesleges termékek a gyerekszobában

A gyerekszoba nagyon durván meg tud telni felesleges tárgyakkal. Már a babavárás során annyi cuccot igyekeznek ránk sózni, hogy alig győzünk kitérni a zenélő önringató bölcsők, plüss állathadak, csörgők, műanyag fürdőjátékok elől. A babaruhák, gyerekruhák, babacipők, gyerekcipők esetében is könnyen túlzásokba eshetünk. Ezeket a göncöket a legtöbbször nem kell eldobni pár hónapos használat után, tovább lehet adni, csere-berélni, így nem költünk fölösben és nem is dobunk ki alig használt bodykat, kis pólókat, nyári szandálkákat.

A gyerekruhák szortírozása, továbbadása (újabb gyerek születése esetén visszaszerzése) persze komoly logisztikai és szervezési feladvány (dobozolni, szelektálni, tárolni,számontartani etc.), de rengeteg pénzt spórolhatunk vele és jóval kevesebb felesleges termék kerül a háztartásunkba.

A gyerekszobákat amúgy is hajlamosak vagyunk túlpakolni játékokkal, könyvekkel. Egy kiváló amerikai pszichológus, Kim John Payne szerint a gyerekünk kiegyensúlyozottabb, nyugodtabb lesz, ha kevesebb, tudatosan kiválasztott tárgy van a szobájában. Érdemes a rokonságot is edukálni kissé, hogy ne vásároljanak fölösleges plüsshadsereget, műanyag játékok tömegét csak azért, mert az a szokás. Persze az nagyon jó, ha van egy-két kedvenc baba, állat, játék, de próbáljuk meg nem agyonnyomni ingerekkel a gyerekeket.

Sőt, nem árt néha szelektálni a gyerekszobában, a használaton kívüli játékokat elpakolni, esetleg „játékkölcsönzőt” kialakítani.

Felesleges termékek a műhelyben

A szerszámpiac is bőséges lehetőséget biztosít arra, hogy felesleges termékeket vásároljunk. Sokan azért vesznek újabb és újabb szerszámokat, mert valami olyan speciális munkafolyamat elvégzését könnyíti meg az eszköz, ami a vásárlás pillanatában kifejezetten praktikus megoldásnak tűnik, az évek múlásával azonban kiderül, hogy ritkán, vagy soha nem kerül a munkafolyamat elvégzésére.

És vannak olyan vásárlók, akik rögvest vesznek egy új gépet, amint az előző elromlott, vagy túl bonyolult lenne karbantartani. Próbáljuk megjavíttatni az eszközt és figyeljünk a karbantartásra, hogy minél tovább működjön az adott szerszám.

Felesleges termékek az ajándékozás során  

Az ajándékozás során nagyon sok felesleges termék kerül be a háztartásokba. Érdemes felülbírálni az ajándékozási (és csomagolási) szokásainkat. Ha tudatosítjuk magunkban azt, hogy mi lehet fölösleges tárgy a fentebb felsorolt területeken (szerszám- és kütyüvásárlás, konyhai eszközök vásárlása, játék- és ruhavásárlás), a módszert alkalmazhatjuk az ajándékozásra is. Ne ragaszkodjunk a tárgyajándékozáshoz, az ajándékozott jobban fog örülni egy jól belőtt élményajándéknak (koncert, kiállítás, kirándulás, vacsora etc.), mint egy újabb szép, drága, de fölösleges tárgynak.

Ha pedig mégis tárgyat ajándékozunk, kerüljük a felesleges csomagolóanyag-használatot!

Mit tehetek én személyesen a felesleges termékek visszaszorításáért?

Szerencsére ez egy olyan terület, ahol elég sokat tehetünk azért, hogy minél kevesebb felesleges termék kerüljön a háztartásunkba, majd a hulladékgyűjtőbe. A fentiekben arról írtunk, hogy a technikai kacatok, ajándékok, játékok terén hogyan kerüljük a fölös cuccokat. De nem árt, ha a rendszeres élelmiszervásárlás során is tudatosak vagyunk:

• Járjunk ritkábban vásárolni, írjunk bevásárlólistát és tartsuk is magunkat hozzá!
• Ne menjünk éhesen és szomjasan vásárolni! (Az éhség és a szomjúság megágyaz az impulzusvásárlásnak.)
• Nézzük meg, hogy meddig őrzi meg a minőségét a termék. Ne vásároljunk olyat, amit nem tudunk felhasználni, bármennyire le van árazva!
• A leárazások csapdáját igyekezzünk kikerülni. Nem biztos hogy kell az, ami „megéri”.
• Menjünk gyerek nélkül vásárolni, vagy konfrontálódjunk a gyerekkel, amikor újabb és újabb termékekről jelenti ki, hogy anélkül ő nem élhet. Az engedékeny szülő – akaratos gyerek páros megdöbbentően sok (akár 30%-al több) felesleges terméket tud bepakolni a bevásárlókocsiba.

Sokat segít az is, hogy a csomagolást is figyelembe vesszük, különösen, ha már megvettünk valamit, aminek a borítása egyébként vagy a kukát, vagy a soha fel nem használt dolgokat gyarapítja. Váltsuk vissza az otthonunkban gyűlő italosdobozokat. Az új kötelező visszaváltási rendszerben az egyébként kommunális hulladékba kerülő, vagy „majd jó lesz még valamire” felkiáltással gyűjtött flakonok, üvegek, dobozok jobb, ha visszakerülnek a körforgásba: a mi otthonunk kevésbé lesz zsúfolt kacatokkal, és az óceánokban is kevesebb egyszer használatos flakon landol, helyette visszakerülnek a körforgása. De a legjobb persze, ha kerüljük ezeknek a megvételét is.

Borbáth Péter | Író, túravezető – mesét, kritikát, reklámszövegeket ír, túravezetőként Latin-Amerikát, Madeirát és az Azori-szigeteket járja.