Tartalom
- 1 Mi a kötelező visszaváltási rendszer (DRS-rendszer)?
- 2 Milyen rendelet szabályozza a visszaváltást? Mikor jelent meg?
- 3 Mikortól lép életbe a visszaváltási rendszer?
- 4 Miben lesz más az új visszaváltási rendszer, mint a mostani visszaváltható palackok rendszere?
- 5 Mire vonatkozik pontosan a kötelező visszaváltás?
- 6 Minden terméken rajta lesz a visszaváltásra vonatkozó logó?
- 7 Ki köteles visszaváltó automatát létesíteni és fenntartani? Ki nem?
- 8 Mi történik, ha nem működik egy visszaváltó automata?
- 9 Az új visszaváltási rendszerben is össze kell nyomni a palackokat?
- 10 Hol válthatunk vissza? Csak ott, ahol eredetileg vásároltunk?
- 11 Visszaválthatóak lesznek-e a korábban forgalmazott termékek? Érdemes-e ezeket felhalmozni?
- 12 Hogyan alakul a visszaváltási díj? Mennyi pénzt lehet visszaszerezni?
- 13 Hogyan működik a kifizetés?
- 14 Mi történik a visszaváltott palackokkal?
- 15 Mi lesz a teendő a vissza nem váltható palackokkal?
- 16 Milyen kritikája van az új visszaváltási törvénynek?
- 17 Az első tapasztalatok és beigazolódni látszó kockázatok
2024 januárjától új rendszer lesz a műanyag palackok és az eddig a szelektív kukába dobott flakonok, dobozok, üvegek kapcsán. A tej- illetve tejtermék tartalmú műanyag tárolók kivételével szinte mindent vissza lehet – és vissza is kell majd – váltani, ez is része a hulladékgazdálkodás átszervezésének. Az újrahasznosításról és a szelektív gyűjtésről talán már elég sokat tudunk, ezúttal azonban még egy lépéssel tudatosabbnak érdemes majd lennünk. Összeszedtük a tudnivalókat a 2024-től életbe lépő kötelező visszaváltási rendszerről.
Mi a kötelező visszaváltási rendszer (DRS-rendszer)?
A kötelező visszaváltási rendszer (vagy DRS, Deposit and Return System) azt jelenti, hogy az eddig opcionálisan visszaváltható, nem újrahasználható termékek csomagolásai, például a műanyag flakonok kötelezően visszaváltandóak lesznek: darabjáért 50 forintos visszaváltási árat fizetnek majd. Ez többek között azt is jelenti, hogy a termékek egy része meg fog drágulni, hiszen az 50 forintos költséget bele kell kalkulálniuk a kereskedőknek, hiszen arra számítanak, hogy a palack illetve a csomagolóanyag vissza fog kerülni a körforgásba.
Innentől kezdve visszaváltó automaták lesznek az üzletekben, ahova lehet és szükséges is visszavinni a vizesflakonokat, a sörösdobozokat, de még az üvegeket is.
Egyedül a tejtermékes flakonok, dobozok képeznek kivételt, mert nem lehet őket teljes mértékben megtisztítani, és rendkívül bebüdösítenék a visszaváltós automatákat. Ettől függetlenül érdemes őket továbbra is elöblítve a szelektív hulladékgyűjtő tárolóba helyezni.
A műanyagszennyezés nemcsak világszinten, de Magyarországon is probléma, erről már itt írtunk. Elsősorban tehát érdemes visszaszorítani az egyszer használatos műanyagok használatát, másodsorban pedig: használjuk a szelektív kukát, és a visszaváltási rendszert.
Milyen rendelet szabályozza a visszaváltást? Mikor jelent meg?
Az új kötelező visszaváltási rendszerről a Magyar Közlöny idei 141. számában jelent meg a rendelet, 2023. október 4-én. Ebben található meg a jogszabály, amely megállapítja az új kötelező visszaváltási rendszert.
Mikortól lép életbe a visszaváltási rendszer?
2023 novemberétől már hatályba lépett a rendelet, de bizonyos részei csak 2024 januárjától lépnek életbe: a január 1-jétől forgalomba hozott palackok és üdítőitalos csomagolóanyagokon kötelező feltüntetni a logót, amely jelzi, hogy visszaváltandóak. A logó tartalmazza az összeget is, amelyet egy palackért lehet kapni. Ettől függetlenül a korábban forgalomba hozott, logóval még nem feltüntetett termékek is kaphatóak lesznek, amíg el nem fogynak.
Miben lesz más az új visszaváltási rendszer, mint a mostani visszaváltható palackok rendszere?
A DRS-rendszerben, lesznek visszaváltó automaták. Az automatába bárhol máshol vásárolt palackot is bele lehet helyezni, és érdemes is. A rendelet pontosan azzal kívánja ösztönözni a szelektív gyűjtést, hogy pénzt ad a visszaváltott üvegek, flakonok, dobozok darabjáért, ha összeadjuk, nem is keveset.
Ez persze azt is jelenti, hogy ezek a termékek valószínűleg drágábbak lesznek: a gyártó döntése lesz, hogy mennyi pluszköltséget terhel rá a vásárlóra.
A legfőbb változás, hogy a pénzvisszatérítéssel motiválják az embereket arra, hogy visszaváltsák az általuk fogyasztott italok csomagolását, s így hatékonyabb lesz a palackok visszagyűjtése és újrahasznosítása.
Az első időszakban érdemes figyelni a csomagolásra, hiszen egyszerre lesznek majd a polcon a kötelezően visszaváltandó csomagolású termékek és a régi, jelzés nélküli csomagolású italok.

Mire vonatkozik pontosan a kötelező visszaváltás?
A kötelező visszaváltás a tej- és tejtermék alapú italok, joghurtok kivételével minden olyan ital csomagolására vonatkozik, amely fogyasztásra kész, vagy koncentrátum formában van.
A rendelet vonatkozik mind a műanyag, mind az üveg, mind az alumínium anyagú csomagolásra. Tehát minden ásványvizes, üdítős, szörpös PET-palack, a sörösdoboz, az egyéb italosdoboz beletartozik ebbe.
A termékek űrtartalma 1 dl-től 3 literig változhat: az energiaitaltól a szörpös üvegeken át a kedvenc ásványvizünkig valamennyi italostermékre vonatkozik a kötelező visszaváltás.
De hogy teljesen egyértelmű legyen mindenki számára, a kötelezően visszaváltandó dobozokon, flakonokon rajta lesz a logó, amely jelzi, hogy milyen termékről van szó, és hogy mennyi az összeg, amelyet a visszaváltásért kapni lehet. A termékek új vonalkódot is kapnak majd, bár ezt valószínűleg nem fogják annyian nézegetni.
A visszaváltható sörösdobozok jele egyértelműen látszik a csomagoláson, azok jele nem lehet kisebb 13 mm-nél. Ha a jel hiányzik, az arra utal, hogy a termék nem hazánkban került forgalomba, vagy a szabályozás előtti készletből maradt.

Minden terméken rajta lesz a visszaváltásra vonatkozó logó?
Elméletileg igen, minden terméken rajta lesz a logó, amelyet 2024. január 1. után gyártanak. Ha a gyártó lefelejti a csomagolásról a logót, vagy nem jelenti be a MOHU-nál, a hulladékkezelő cégnél, akkor az nem lesz forgalomba hozható. Ezentúl tehát számítsunk arra, hogy minden ásványvizes üvegen rajta lesz a visszaváltandó logó, és az ára is meg fog drágulni nagyjából annyival, amennyi a visszaváltási ár.
A korábban legyártott termékek azonban 2024. június 30-ig hozhatók forgalomba, így elképzelhető, hogy a jövő év első félévében vagy akár tovább is, míg el nem fogynak, egymás mellett lesznek a polcon a logós és a nem logós, korábban gyártott termékek.
A logó nem feltétlenül lesz fekete, viszont egyértelműen el kell határolódnia a háttérszíntől, tehát mindenképpen kontrasztos lesz, hogy mindenki észrevegye.
Ki köteles visszaváltó automatát létesíteni és fenntartani? Ki nem?
A rendelet kimondja, hogy minden 400 m2-es vagy annál nagyobb üzlet köteles helyet biztosítani egy visszaváltó automatának a bolt nyitva tartási idejében, időjárástól védett területen.
A 400 m2-nél kisebb boltoknak nem kötelező visszaváltó automatát fenntartani, bár önkéntesen csatlakozhatnak a visszaváltási körforgáshoz. Azoknak sem kötelező, akik egy érintett termékből évi 1000 darabnál kevesebbet adnak el.
Praktikus volna, de nem életszerű, hogy minden italautomata mellett legyen egy visszaváltó automata. A MOHU azonban, hulladékkezelő vállalat lévén ösztönzi a nagy forgalmú helyeket, pl benzinkutakat, irodaházakat, bevásárlóközpontokat, hogy tegyenek az italautomata mellé visszaváltó automatát is.
Mi történik, ha nem működik egy visszaváltó automata?
A jogszabály szerint a visszaváltás kötelező a nyitvatartási időben. Ha tehát az automaták elromlanak, az üzletnek akkor is biztosítania kell a visszaváltást, legrosszabb esetben manuálisan, vagyis ez esetben egyenként veszik vissza.
Az új visszaváltási rendszerben is össze kell nyomni a palackokat?
A visszaváltó automata a palack formájáról és űrtartalmáról ismeri fel a visszaváltandó palackot, valamint a rajta lévő vonalkódot olvassa be.
Tehát nem, nem kell, sőt, nem is érdemes összenyomni a palackokat, ha vissza akarjuk váltani őket. Előzetes összenyomás esetén nem tudja felismerni a terméket, így nem is tud érte visszaadni 50 forintot.
Visszavétel után az automata maga tömöríti össze a palackokat és dobozokat, az üvegeket pedig összetöri. Ezzel egyrészt helyet spórol, másrészt azt is megakadályozza, hogy valami módon ugyanazt az üveget kétszer adják vissza.
Hol válthatunk vissza? Csak ott, ahol eredetileg vásároltunk?
Bármelyik automatánál vissza lehet váltani, nem csak ott, ahol vásároltuk a terméket.
Az automaták mindegyik palackot, üveget visszaváltják, nem kell hozzá blokk sem a vásárlásról. Ha az automata nem működik, ugyanabban az üzletben kötelesek visszavenni a visszaváltós palackokat más módon.

Visszaválthatóak lesznek-e a korábban forgalmazott termékek? Érdemes-e ezeket felhalmozni?
Nem lesznek visszaválthatóak a korábbi termékek, mivel a korábban forgalmazott termékeken nincs rajta a logó, mely jelzi a kötelezően visszaváltásba kerülendő termékeket. Nincs értelme tehát halmozni a visszaváltós palackokat. Annál is inkább, mert nem összenyomva, hanem egészben kell a palackokat a visszaváltó automatába dobni, hogy a vonalkódja jól olvasható legyen. Ahhoz pedig rengeteg helyre volna szükség az otthonokban, hogy számtalan üres palackot tároljunk.
A korábban forgalmazott termékeket nyugodtan dobjuk a szelektív kukába, ahol szintén eljut a hulladékkezelőhöz, ahol újra felhasználják valami módon.
Hogyan alakul a visszaváltási díj? Mennyi pénzt lehet visszaszerezni?
A visszaváltási díjat alapvetően a gyártó határozza meg. Átlagosan 50 forint, de ennél lehet több vagy kevesebb is, plusz-mínusz 20 forintokban gondolkodjunk, az anyag fajtájától és a gyártótól függően.
Hogyan működik a kifizetés?
Az automata nem ad készpénzt, csak egy bizonylatot, amelyen rajta van a visszaváltott palackok, üvegek összege. Ezt az összeget lehet kérni a pénztárban, vagy vásárláskor fel lehet használni, mint a korábban visszaváltott üvegek esetében. Később elképzelhető, lehet majd bankszámlára kérni, vagy jótékonysági számlára utaltatni az összeget.
Mi történik a visszaváltott palackokkal?
A palackokat tömörítik, majd ha megtelik az automata, elszállítják: az automatákat rendszeresen ürítik, és tartalmukat a hulladékfeldolgozó üzembe viszik. Amelyiket újra lehet használni, mint az üveget, az ismét felhasználják, bár sokszor nem olyan minőségben, mint amilyen eredetileg volt.
A műanyagokból és alumíniumból másodlagos termékeket, újrahasznosított anyagokat gyártanak, mint eddig. A nem újrafelhasználható műanyagokkal nehezebb a dolog, de kreatív start-upok azokat is képesek lehetnek felhasználni. Az egyszer használatos műanyagra megoldás lehet például az aprított műanyagból készített beton, amely cement és egyéb adalékok hozzáadásával betonként alkalmazható. Ez még nem elterjedt, de előfordulhat, hogy ez lesz a megoldás az egyszer használatos műanyagok sorsával kapcsolatban.
A cél a kötelező visszaváltási rendszer bevezetésével kapcsolatban az, hogy az 50 forintos díjjal motiválják a fogyasztókat a műanyag és alumínium palackok körforgásba való visszajuttatására.
Amíg ugyanis nincs valamilyen módon “jutalmazva” a körforgásba való visszajuttatás, sokan nem foglalkoznak azzal, hogy mi lesz a műanyagokkal, alumínium dobozokkal használat után.
Mi lesz a teendő a vissza nem váltható palackokkal?
Amelyik palackot nem lehet visszaváltani, illetve amelyek korábban kerültek forgalomba 2024. januárjánál, azokat ugyanúgy, mint eddig, a szelektív kukában lehet elhelyezni. Nem kapunk ugyan érte pénzt, de nem is kerülnek többe az eddiginél. A hulladékkezelő telepen pedig kiválogatják, feldolgozzák és újrahasználják őket.
Milyen kritikája van az új visszaváltási törvénynek?
A Humusz szövetség egyrészt üdvözli, másrészt kritikával kezeli az új visszaváltási rendszert (DRS). Jó dolog ugyanis ösztönözni a fogyasztókat, hogy a körforgásba visszategyék az újrahasznosítható csomagolóanyagokat. Viszont az a probléma vele, nem ösztönzi a kiskereskedőket és magát a hulladékfeldolgozót sem, hogy elsősorban az újratölthető, többször felhasználható, úgynevezett többutas palackokba fektessenek (pl. a többször használható, visszaváltható sörösüvegek). A kiskereskedők ellenérdekeltek lesznek: akkor járnak jól, ha az egyszer használatos csomagolásokra koncentrálnak. Ráadásul a többutas palackokat csak ott lehet visszaváltani, ahol azokat árusítják.
Mindez hosszú távon a többször felhasználható palackok visszaszorulását és a körforgásos gazdaságra való átállás lelassulását vonhatja maga után.
Az első tapasztalatok és beigazolódni látszó kockázatok
A Humusz Szövetség előre vetített kockázata az első tapasztalatok alapján sajnos beigazolódni látszik. Érzékelhetően több kétutas (újratölthető) termék végzi a hulladékok között, mivel ezen csomagolások kezelése többlet feladatot és így költséget jelent. A legtöbb élelmiszer kereskedelmi lánc csak olyan automatákat rendelt és állított forgalomba, ami az egyutas, azaz egyszer használatos üvegeket képes kezelni. A kereskedők csak az általuk forgalmazott termékeket kötelesek visszavenni, még akkor is, ha technikailag tudnák kezelni a máshol vásárolt, azonos csomagolású termékeket is.
A fentiek miatt az újratölthető csomagolású termékek kiszorulnak a polcokról, a tudatos fogyasztók sem választhatják azokat, majd ennek megfelelően a kereslet drasztikus esése következik be, ami indoka lehet a teljes kivonásnak. A folyamat a Tesco és a Spar üzleteiben már elindult. Az újratölthető üvegek a következő lépésben a vendéglátóhelyek kínálatából fognak eltűnni, ösztönzők hiányában sem a vendéglátóknak, sem ellátóiknak nem érdekük a többlet munkával járó csomagolóanyagok használata, a vásárlóknak így nem marad választási lehetősége sem.
Deposit and Return System, magyarul letéti és visszatérítési rendszer.
Minden olyan ital csomagolására vonatkozik a DRS, ami fogyasztásra kész, vagy koncentrátum formában van, ilyen többek között az ásványvíz, az üdítő, a sör, a szörp vagy a bor is. A rendszerben a műanyag, üveg, fém és papír csomagolású termékek is beletartoznak.
Nem lehet visszaváltani a tej és tej alapú termékek csomagolásait, például a kaukázusi kefir vagy az ivójoghurt palackjait. További kivételt képeznek az egyedi alakú termékek, az éves szinten kevesebb, mint 5000 darabban készült termékek és a luxusitalok palackjai, azaz azon termékek, amiknek ára meghaladja a 25.000 forintot.
A visszaváltható jelzés minden olyan terméken szerepel, ami részt vesz a kötelező visszaváltási rendszerben. A jelzés képe cikkünkben is szerepel.
Stenszky Cecília I költő, irodalmár, mesemondó és pedagógus; a természetközeli élet, a vadon és a könyvek rajongója.
„A jogszabály szerint a visszaváltás kötelező a nyitvatartási időben. Ha tehát az automaták elromlanak, az üzletnek akkor is biztosítania kell a visszaváltást, legrosszabb esetben manuálisan, vagyis ez esetben egyenként veszik vissza”
Ez hol található a jogszabályban? Az üzletekben semmit nem tudnak, hogy ez számukra kötelező feladat lenne, és kb mikor szóba kerül, kinevetnek a bolti dolgozók.