A Föld átlaghőmérséklete

A Föld átlaghőmérséklete folyamatosan növekszik, ami részben természetes okokra vezethető vissza, de drasztikusan felgyorsuló üteme az emberiség műve. Ez az ütem pedig beláthatatlan következményekkel járhat. Mire kell készülnünk a közeljövőben?

Gyakran Ismételt Kérdések a Föld átlaghőmérsékletével kapcsolatban

 Mit jelent az átlaghőmérséklet?

A Föld átlaghőmérsékletét úgy számítják ki, hogy a felszíntől 2 méterre, árnyékban megfigyelve mérnek hőmérsékletet különböző időpontokban és területeken, ez alapján határozva meg a globális átlagot.

Hogyan változott ez az elmúlt évezredben?

Az elmúlt évezredben a Föld átlaghőmérséklete nem volt állandó, ezt sok természetes folyamat is befolyásolja. A legdrasztikusabb változás azonban az ipari forradalom után jelentkezett.

Középkori klímaoptimum

Tévedés, hogy sosem volt olyan hőség az emberiség történelmében, mint napjainkban!
Közel ezer évvel ezelőtt, az úgynevezett középkori klímaoptimumban az emberek hasonlóan izzadtak mint manapság. A nyarak egy kicsit sem voltak enyhébbek, sőt! A tudományos kutatások szerint a 300 éven át tartó időszakban, a 9. századtól Európa-szerte az átlaghőmérséklet 1°C-kal, míg a levegő és a tengervíz hőmérséklete 3-4 fokkal magasabb volt a mainál, valamint a korábbinál jelentősebb mennyiségű csapadékkal járt. Ezek a természeti körülmények jelentős változást hoztak az emberiség történetében: egyrészt lehetővé tették a vikingek kirajzását és új tájak benépesítését, míg más tájakon elnéptelenedést eredményeztek. A maja városok, valamint az anasazi indiánok kultúrájának megszűnését alapvetően a korabeli súlyos aszályok okozták.

Kis jégkorszak

A jelentős hőmérséklet-emelkedést egy jelentős lehűlés követte: a 13 századtól kezdve a csapadék további növekedése újfajta károkat és kihívásokat eredményezett. Különböző írásbeli források is megemlékeznek arról, hogy Európa-szerte jelentősen lehűlt a korábbiakhoz képest a levegő.

Ebben, a 18. századig tartó, kis jégkorszaknak nevezett időszakban az elmocsarasodás és az árvizek okozták az alapvető gondot. Jelentős területek váltak megművelhetetlenné, a kereskedelmi útvonalak használhatatlanokká, és ez komoly éhínségekhez, járványokhoz vezetett. Ezt az időszakot nem egységes korszakként kel elképzelnünk: kisebb lehűlések és felmelegedések váltogatták egymást. Ebben az időszakban az éghajlat a mainál mintegy 1,5 °C-kal hűvösebb, és közel 20%-kal csapadékosabb volt. A kis jégkorszak okai között a naptevékenység átmeneti visszaesése, és a vulkanikus aktivitás játszhatta a fő szerepeket.

Felmelegedés

A felmelegedést alapvetően emberi tevékenységhez köthetjük, mégpedig az ipari forradalomhoz, és az azóta eltelt időszakhoz. A folyamatos emelkedés szinte elkerülhetetlen, a tudományos becslések szerint (IPCC 2007-es AR! jelentése) (AR4) a globális átlaghőmérséklet a 21. század végére 1,1-6,4 °C-kal emelkedik a 20. század végén mértekhez viszonyítva, Magyarországot ez a változás jobban érinti majd az átlagnál. Az 1971 és 2000 között mértekhez viszonyítva ez 3-4 Celsius-fokos különbséget jelenthet 2100-ig.

Sokan azt gondolhatják, hogy ez a változás is olyan, mint az előző kettő: nem egyszerű együtt élni vele, számos kihívás elé állít, jelentősen befolyásolja globálisan a hatalmi-gazdasági erőviszonyokat, de ez csak egy átmeneti időszak. Azonban a klímaoptimum és a kis jégkorszak egy olyan időszakban történt, amikor az emberiség még harmóniában élt a természettel, és a bolygónak még volt ereje meggyógyítani önmagát – ma ez már korántsem biztos, hogy bekövetkezik.

Milyen kapcsolatban van az átlaghőmérséklet az éghajlatváltozással?

A klímaváltozás egy összetett folyamat, melynek egyik legfontosabb tényezője a növekvő hőmérséklet. A globális felmelegedés a földi klíma átlaghőmérsékletének hosszútávú megemelkedése, mely egyaránt jelenti a felszíni vizek, és a troposzféra hőmérsékletét.

Mennyire van bizonyított hatása az emberi tevékenységnek a Föld átlaghőmérsékletének változásában?

Az átlaghőmérséklet folyamatos növekedése, illetve globális felmelegedés szoros összefüggésben van az üvegházhatással, vagyis a károsanyagok kibocsátásával.  Tagadhatatlan tény, hogy az emberi civilizáció önmagának köszönheti ezt a sakk-matt helyzetet. Egyre közelebb jutunk ahhoz az időponthoz, amikor már a bolygó teljesen élhetetlenné válik, és ezt a környezettudatosság hiánya okozza.

Tudományosan nem lehet természetes belső vagy külső tényezővel magyarázni a Föld átlagos hőmérsékletének gyors ütemű emelkedését, csak emberi tevékenységgel: az üvegházhatású gázok (pl. szén-dioxid, metán) tömeges kibocsátásával.

Milyen hatása van a természet működésére az átlaghőmérséklet változása?

A globális felmelegedés eddig legsúlyosabb mértékben az Északi-sarkvidéket sújtotta, itt az átlagosnál kétszer-háromszor nagyobb hőmérséklet emelkedést figyeltek meg. Ez, a hőmérsékletben bekövetkező tartós, és jelentős változás pedig területi fogyatkozáshoz vezetett.

A sarkvidék folyamatosan zsugorodik, miközben az olvadó jégtakarók és a gleccserek a világ óceánjainak és tengereinek vízszintjének növekedéséhez vezetnek, ahol a növekvő hőmérséklet és a változó sótartalom miatt teljesen felborul az ökoszisztéma. Ennek egyik következménye a korallzátonyok teljes pusztulása lehet, amely körülbelül 2040-re következhet be. Ezzel párhuzamosan a beltengerek, édesvízi tavak, iható vízforrások elapadnak, zsugorodnak, kiszáradnak.

A hőmérséklet emelkedésével az aszályok, hőhullámok és erdőtüzek száma nő. De a változás természetesen nem csupán a föld flóráját, hanem faunáját is fenyegeti. Az életkörülmények drasztikus változásának köszönhetően egyre több állatfaj kerül veszélyeztetett helyzetbe, illetve tűnik el végleg a bolygóról. 1,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedéssel számolva a század végére a gerincesek 4, a rovarok 6 %-a veszti el természetes élőhelyének legalább felét. A tengeri halállomány 1,5 millió tonnával csökkenhet. 2 °C-os globális átlaghőmérséklet-emelkedés esetén azonban kétszer-háromszor súlyosabb helyzetre számíthatunk.

Hogy alakulhat a Föld átlaghőmérséklete a jövőben?

A Föld átlaghőmérséklete a jövőben fokozatosan nőni fog, rajtunk múlik, hogy ezt a növekedést mennyiben tudjuk szabályozni: már fél fok is rengeteget számít. A hőmérséklet fokozott növekedése nem csak a növény- és állatvilágra van hatással, hanem az ember élhető körülményeire is. Tömeges egzisztenciális válsághoz vezet majd olyan területeken, ahol a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, az energiaszektor vagy a turizmus húzóágazatnak számít. Emellett pedig világszerte tömeges problémákat okoz majd a klímamigráció: 2050-re közel 140 millió klímamenekülttel számolhatunk.

Mit tehetünk mi magunk a Föld kiegyenlített átlaghőmérsékletéért?

Környezettudatos gondolkodásra lenne szükség. Nem visszafordítható, megállítható folyamatról beszélünk, nem lehetnek ilyen illúzióink. A katasztrófa mérsékelhető, a súlyos körülmények kialakulása elodázható: de egyéni, kisközösségi, nemzeti és globális szinten is jobban oda kell figyelnünk, ha szeretnénk enyhíteni a következményeket.

Alapvető lenne, hogy mindenki rendszeresen és folyamatosan tájékozódjon arról, hogy miként alakul a bolygó faunájának és flórájának sorsa a növekvő átlaghőmérséklet hatására, milyen hatással van ez már most is a mindennapjainkra, és milyen konfliktusokra lehet számítani világszinten a növekvő hőmérséklet okozta károk miatt.

A mindennapjaink egyes rutinjain, szokásainkon kell változtatni ahhoz, hogy mérsékeljük a várható katasztrófákat; a káros anyagok kibocsátása kapcsán például nem mindegy, hogy mit eszünk, vagy hogyan közlekedünk?

Járj utána annak, hogy mennyi mindent tehetsz annak érdekében, hogy az átlaghőmérséklet növekedését féken tartsd, például olvasd el ezeket a cikkeket:
A tudatos vásárló 15 ismérve
A környezettudatosság 77 útja
22 zero waste praktika bevállalós polgároknak

Nagy Tímea – birge – | A kis- és középvállalkozások marketing szövegírója, lelkes környezetvédő, igazi természetrajongó. “A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.”