Tartalom
A gyomirtó házilag is elkészíthető, már ha feltétlenül szükséges. Való igaz, ha van akár csak egy zsebkendőnyi zöld területünk, azon minden fog nőni, leginkább az, amit nem szeretnénk, hogy nőjön. A gyomirtó olyankor lehet hasznos, ha semmiképp nem tudjuk kiszedni mechanikusan a nemkívánatos növényt. A bolti gyomirtók azonban többnyire indokolatlan mennyiségű, hosszú távon káros hatású vegyszert juttatnak pont azokra a területekre, amelyeket egyébként használni szeretnénk. A gyomirtó azonban házilag is elkészíthető, extra gazdabolt-kör nélkül: már mutatjuk is, milyen módokon.
Gyomirtó házilag: érdemes kipróbálni?
A gyomok igénytelen növények, elég egy picike napfény és víz, és máris előbújnak, hamarabb is, mint a kultúrnövényeink vagy virágaink. Lehet, hogy nem tudunk megbarátkozni velük, de ilyenkor sem mindegy, hogyan szabadulunk meg tőlük.
Ha már mindenáron gyomirtót szeretnénk használni, akkor igen, a házilag kotyvasztott gyomirtó határozottan jobb választás, mint a bolti, különösen, ha kisgyermekek is kijárnak a kertbe, vagy háziállatok csemegéznek a zöldekből.
Azonban jó, ha tudjuk, hogy a legtöbb gyomnak tartott növény valójában gyógynövény, ehető vadnövény, de mindenképpen van valamiféle haszna az ember számára. Ha pedig nem találunk semmi hasznosat az adott gyomnövényben, jó ha tudjuk, hogy akkor is csak azt teszi, amit minden növény tenne a helyében: nő, ahol tud.
A gyomoknak haszna is van: megkötik a port, oxigént termelnek, és persze lehetnek szépek is. A pitypangnak például minden része ehető, a gyökerétől a szárán és a levelén át a virágjáig, ráadásul nagyon hatásos májregeneráló hatása van. Szóval érdemes előbb megismerkedni a gyomokkal.
Ha mindezek után vagy ellenére mégis nagyon zavar minket a gyom, mert a házfal és a járda közt nő, vagy a térkő között, akkor viszont érdemes házilag összeállítani egy adag gyomirtót. Illetve vannak olyan helyzetek, amikor olyan helyen akar nőni egy fásszárú bokor vagy fa, ahol egész biztosan nem lesz neki hely, ráadásul, mivel résben nő, a gyökeréhez sem lehet hozzáférni: ilyenkor a házi gyomirtó lehet a megoldás.
Melyek az előnyei a házilag előállított gyomirtónak?
A házi gyomirtóról tudjuk, hogy mi van benne. Bizonyára nem akarjuk a kertet, melyet egyébként használunk, sőt, esetleg haszonnövényeket, fűszernövényeket ültetünk benne, erős vegyszerekkel mérgezni. A talajba kerülő vegyszereket ugyanis a haszonnövények is felszívják, a talaj minősége pedig romlik ezáltal. Arról nem is beszélve, hogy általában fogalmunk sincs, hogy mi van a bolti gyomirtóban, és hogy ez milyen hatással van ránk, ha belélegezzük vagy ha véletlenül lenyeljük.
A házi gyomirtónál nem kell maszk és kesztyű, hiszen nem olyan erős hatású anyagról van szó. A házi gyomirtó ráadásul olcsóbb is, mint a boltban kapható gyomirtók.
Milyen alapanyagokból készül a gyomirtó házilag?
A házi gyomirtó otthon található természetes alapú takarítószerekből összeállítható, akár gazdaboltba se kell elmenni az alapanyagokért. Lehet ecsettel is kenegetni, de a leghatékonyabb a kikevert házi gyomirtót egy szórófejes flakonba tenni, és onnan spriccelni. Érdemes használat után megtisztítani a szórófejet, mert a só vagy a mosogatószer hajlamos lerakódni, így eltömíteni a réseket.
Mechanikus gyomlálás és mulcsolás
A legkörnyezetbarátabb gyomirtózás a kézi gyomlálás. Elismerem, némi energiabefektetést és rengeteg időt igényel, de akár meditatív tevékenységnek is fel lehet fogni. A kapálás és ásás, mivel megforgatja a talaj felszíni rétegét és megbolygatja a már kialakult talajszerkezetet, nem javasolt gyomlálási módszer. Ráadásul az idős néniken kívül nem is igen bírja senki fizikailag azt a mennyiségű kapálást.
A másik jó módszer, mely nem igényel semmilyen típusú vegyszert, a mulcsolás. Ez utóbbival ráadásul több legyet lehet egy csapásra ütni, mert a kihúzott gaz maga is mulcsként funkcionálhat (csak arra vigyázzunk, hogy ne gyökeresedjen vissza), illetve a talaj nedvességét segít megtartani a haszonnövényeink környékén, a vetéssorok közt vagy a gyümölcsbokrok alján. Ahogy pedig helyben komposztálódik, a növény tápanyagtartalmát a giliszták és az egyéb földben lévő átalakító lények beledolgozzák a talajba, ahonnan a megtartandó növényeink veszik föl egy félév múlva mint tápanyagot.
A forró víz
Az egyik legegyszerűbb technika a forró víz. A lobogó, forrásban lévő vízzel ha leöntjük az épphogy kinőni kezdő gyomokat, azok a forró víztől sokkolódnak és roncsolódnak, gyakorlatilag teljesen megöli a szöveteit. A forró vízzel leöntött növények pár nap alatt elpusztulnak. Ennél a módszernél érdemes gyorsnak, de nem kapkodónak lenni: csak óvatosan, magunkat ne forrázzuk le, és azokat a növényeket se, amelyeket nevelni szeretnénk. Ha már kihűlt a víz, és nem 100 vagy 90 fokos, érdemes újra felforralni. A módszer a ház tövében, térkövek között ideális.
Az ecetes módszer
20%-os ecetet (vagy praktikusan bármilyen ecetet) keverjünk össze vízzel, esetleg környezetbarát mosogatószerrel. Szórófejes flakonban szórjuk a gyomok tövébe. Mivel ez minden növény növekedését akadályozza, ügyeljünk rá, hogy csak a gyomokra és a gyomnövények tövébe szórjuk.
Sóoldat
Tengeri sót vagy akár asztali sót keverjünk össze kétszer annyi forró vízzel, majd szórófejes flakonból szórjuk a gyomnövényekre. Dísznövényre ne jusson belőle! A só ráadásul hosszú távon megakadályozza, hogy azon a területen teremjen bármi, így olyan helyre érdemes használni, ahol egyáltalán nem szeretnénk növényt.
Alkoholos gyomirtó
A növények nem szeretik az alkoholt, sőt, elpusztulnak tőle. Akár gyógyszertári, 96%-os alkoholt, akár egyszerű vodkát permetezünk a gyomokra, néhány napon belül valószínűleg elpusztulnak tőle.
Kevert gyomirtó
Az ecetet, a mosogatószert és a sót akár össze is lehet keverni, 80:15:5 arányban, és a növényekre spriccelni.
Mely részét pusztítjuk a gyomnak a házilag készített gyomirtóval?
Függ a módszertől, amit használunk. A forró vízzel a növény egészének a szöveteit roncsoljuk. A szódabikarbóna a résekbe szórva a gyökereket károsítja. A levelekre spriccelt ecet vagy sóoldat megint csak a növény föld feletti részét pusztítja el, de egy idő után nem lesz tartaléka a gyomnövénynek, hogy újra kinőjön.
Gyomirtó házilag: mire kell figyelni a használat során?
Bár környezetkímélő vegyszerekről van szó, mégis oda kell figyelni: szélben, esőben, harmatos reggeleken ne gyomirtózzunk: sajnos a forró déli órák a legalkalmasabbak, és az is olyankor, ha legalább két óra eltelik a következő esőig. Figyeljünk nagyon, hogy szembe, nyálkahártyára ne kerüljön, és csak a gyomnövényeket szórjuk meg a szerekkel, hiszen a házi készítésű gyomirtó annyira nem intelligens, hogy magától megkülönböztesse a haszonnövényt az általunk gaznak tartott növénytől. Ha egy-két napon belül a kezelt gaz nem szárad el, érdemes ismételt kezelésnek alávetni.
Stenszky Cecília I költő, irodalmár, mesemondó és pedagógus; a természetközeli élet, a tánc, a vadon és a könyvek rajongója.
Vélemény, hozzászólás?