Orosz földgáz és atomerőmű helyett hazai szélerőműveket! – az Energiaklub tanulmánya a szélenergiáról

„A szélenergia a napjainkban elérhető technológiák közül a legkisebb környezeti terhelés mellett képes nagy mennyiségű villamos energia előállítására – e tekintetben a tudományos világban közmegegyezés van.” – ezzel a tételmondattal indít az Energiaklub szélenergia-tanulmánya. (Szélenergia a 21. században – és Magyarországon; szerk.: Dr. Munkácsy Béla) (Utolsó frissítés: 2022 december 6.)

A legújabb eredményeket ismertető összeállítás vonalvezetése végül persze a magyar helyzet bemutatására fut ki:

miközben Európában rohamléptekkel bővül a szélenergiás áramtermelés, nálunk 2011 óta nem épült egyetlen wattnyi új kapacitás sem. Viszont 2016 óta már legalább be is van tiltva.

A gondosan dokumentált tényeket és az azokból levont súlyos következtetéseket felvonultató tanulmány néhány napja jelent meg, de sajnos nem sok visszhangja volt.

Abban is teljes a tudományos közösség konszenzusa, hogy a jelenlegi, az elmúlt száz évben kialakított energiarendszer nem fenntartható, és a fenyegető klímakatasztrófa elkerüléséhez valami radikálisan másnak kell felváltania. Az viszont kérdés, hogy a megújuló energiarendszerekben mekkora, és milyen szerepet kell kapnia a szélenergiának.

Magyarországon, úgy tűnik, semekkorát és semmilyet. Miközben a globális szélerőmű-kapacitás 2000 óta a harminchatszorosára nőtt, itthon a szélenergia de facto tiltólistára került, tíz éve nem épült egyetlen szélerőmű sem.

Persze elvi tiltás nincs, annak nyilván nagyon kellemetlen visszhangja lenne, de a hatályos szabályozás alapján ma Magyarországon nincs egyetlen négyzetméternyi hely sem, ahová szélturbina telepíthető.

Hogy ebből a cinikus és káros szabályozásból miért nem lett soha botrány, annak fő oka nyilván a minden iránti végtelen magyar közöny – de hogy még egy online petíció sem született, abban biztos szerepe volt a szélenergiával kapcsolatos alulinformáltságnak, és az ennek nyomán burjánzó tévhiteknek, lássuk legelőbb ezeket.

Tévhit 1: Nálunk nincs elég szél

Talán a legnépszerűbb, és a kormány különböző rendű-rangú politikusai által is előszeretettel hangoztatott állítás, hogy Magyarország legnagyobb részén „nincs elég szél”, ezért nem lehet szélerőművet gazdaságosan működtetni. Ez persze nem igaz, mind az üzemeltetői tapasztalatok, mind a legújabb meteorológiai (szélklíma-) kutatási eredmények cáfolják ezt a hamis állítást:

„Már relatív alacsony oszlopmagasságot [80-100 m] figyelembe véve is vannak hazánkban szélenergia-hasznosításra kifejezetten alkalmas területek, nagyobb  magasságokban pedig az ország nagyobb része látszik megfelelőnek. A nagyobb szélerőművek telepíthetőségére vonatkozóan árnyaltabb a helyzet, mert ezek munkamagasságában (120-150 méter) az ország jelentős része a szélklíma szempontjából alkalmasnak látszik.”

A tanulmány szerzői két interaktív térképalkalmazással is kedveskednek az olvasónak: az Új Európai Szélatlasz (NEWA – New European Wind Atlas) 3 km-es rácsfelbontással ábrázolja a kontinens szélklimatikus adottságait az 1989-2018 közötti időszak adatsorai alapján. A NEWA nemcsak konkrét településekre ad ki átlagos szélsebességadatokat, de 50 méteres léptékkel fölfelé-lefelé haladva megnézhetjük, hogyan változik ez az érték. Egészen hasonlót tud a másik, a Global Wind Atlas is. De mindegy is, melyiket kattingatjuk, elég gyorsan látni fogjuk, mennyire megalapozatlan az állítás, hogy „nincs elég szél”.

De túl ezen, a szélenergiának van egy kedvező jellegzetessége, hogy tudniillik pont jól kiegészítik egymást a napenergiás erőművekkel. A tanulmány szerzői az utóbbi öt év adatait elemezve arra jutottak, hogy „mind napi viszonylatban, mind pedig szezonálisan a naperőművek és szélturbinák egymást jól támogató, kiegészítő technológiák” –

vagyis éjjel és a téli időszakban, amikor a naperőművek kevesebb vagy semmi energiát nem termelnek, a szélerőművek teljesítménye megnő.

Nem véletlen, hogy az energetikai átállásban élen járó országok mindkét technológiából jelentős kapacitásokat építettek ki.

Tévhit 2: A madárgyilkos szélturbina

Nem kell ahhoz Donald Trumpnak lenni, hogy az ember hitelt adjon ennek a mémnek. A turbina lapátja óriási, és gyorsan forog, a madarak meg a levegőben közlekednek… logikusnak tűnik. Csakhogy a kutatások ezt az állítást nemhogy alátámasztották volna, hanem egyenesen cáfolták:

„(…) a szélturbinák okozta ütközéses madár- illetve denevérpusztulások száma több nagyságrenddel marad el más antropogén tényezők hatásától”

– írják a problémáról összegzően a tanulmány szerzői. Vannak bizonyos védett fajok, amelyek érzékenyek az ilyen környezeti zavarásra – például a túzok – de ezek élőhelyén meg lehet tiltani a szélerőművek létesítését. Ezzel együtt is, nyilván sok madár lesz áldozata a legzöldebb energiatermelésnek,

de például az autóink vagy a macskáink nagyjából százszor, illetve ezerszer nagyobb pusztítást végeznek a madárvilágban.

De még innen is lehet javulni: „A legújabb kutatások szerint a lapátok erős kontrasztja, például az egyik lapát feketére festése akár 70%-kal is csökkentheti a madárütközéses balesetek számát.” – írják.

Tévhit 3: Hangos, veszélyes, és még csúnya is

És akkor vannak még ezek, mint a szélerőművekkel szemben leggyakrabban felhozott aggályok/kifogások. Ez utóbbi nyilván szubjektív – van, aki kedvesen integető óriásoknak látja a széltornyokat, és van, akinek egy szélerőműfarm maga a megvalósult disztópia. A tanulmány szerzői egy német felmérést idéznek, amely szerint a szélerőművek alapból magas társadalmi elfogadottsága pont azok körében szignifikánsan magasabb, akik egy szélerőmű közelében élnek – vagyis alappal feltételezhetjük, hogy az itt élők többséget nem zavarja a szélturbina hangja, nem fél tőle, és nem látja azt tájsebnek.

Tévhit 4: Nem elég zöld

Ezt az állítást is szívesen használják a kormány és a párt illetékesei, hogy a szélerőmű nem is annyira zöld, hát mennyi beton és acél kell egy széltoronyhoz, meg a leszerelés után a lapátokkal se lehet mit kezdeni- de persze ez sem igaz. A valóságban a korszerű szélerőművek nagyjából 6 hónap alatt képesek megtermelni a teljes életciklusban felmerülő energiaigényüket – ebben benne van minden, tervezéstől gyártáson és építésen át az újrahasznosításig.

Vagyis hat hónap után már pozitív a mérleg, és mire a 20 éves várható üzemidő végét eléri, egy mai szélerőmű negyvenszeresen termeli vissza a teljes életciklusban felhasznált energiát.

A korábbi turbinák esetében valóban nem volt megoldott a lapátok újrahasznosítása, de ma már más a helyzet: a szélturbinák leszerelését követően már a felhasznált anyagok 62 százaléka, más forrás szerint 85-90 százaléka vezethető vissza a körforgásos gazdaságba – állítja a tanulmány. És a tendenciák alapján várható, hogy a lapátok újrahasznosítására is lesz hamarosan ipari méretekben is alkalmazható megoldás.

Amiről éppen lemaradunk

A napelemes rendszerek ára az elmúlt tíz évben 80 százalékkal, a szárazföldi szélerőművek telepítési költségei 40 százalékkal csökkentek. A napenergiából származó fajlagos villamosenergia-termelési költségek év/év alapon 13 százalékkal csökkentek, szélerőművek esetében ez a csökkenés 9 százalékos volt, de a szélenergia előállítása így is olcsóbb. (0,057 Euro/kWh versus 0,045 Euro/kWh fajlagos költség)

A tanulmány szerzői Németország példáján keresztül mutatja be, miről is maradunk le éppen. A németek a szélerőműveket nem csupán az energiarendszer részének, hanem a területfejlesztés fontos elemének tekintik – ezért a legtöbb turbina nem a szél szempontjából ideális tengerparti területre került, hanem például oda, ahol a nehézipar visszaszorulása miatt erősen megcsappantak a helyi adóbevételek.

A szélenergia-ipar ugyanis fura módon nemcsak tiszta energiát, de jólétet is hoz, többek közt, mert magasabb az élőmunka igénye, mint a fosszilis erőműveké.

Németországban több százezer ember fektetett be a szélerőműparkokba, és több ezer kis- és középvállalkozás működik sikeresen az ágazatban; 2018-ban a szélenergia-ipar 160 ezer embernek adott munkát. És még egy utolsó adat: ha az elmúlt húsz évben Magyarországon annyi szélerőműkapacitást hoztak volna létre, mint csak Brandenburgban (kb. 2,5 millió fő él 29 ezer km²-en), az hozzávetőleg a teljes éves magyarországi villamosenergia-igényt képes lenne fedezni.

És akkor vissza Magyarországra

A szélenergia a 2016-os szélerőmű-stop előtt sem volt a kormányzat kedvence: a valamilyen fokú védettséget élvező természetvédelmi területeken például eleve tilos volt szélerőművet építeni, ezzel nagyjából az ország területének kétharmada maradt potenciális helyszínként. De az egyéb korlátozásokat is figyelembe véve a szabad terület nagyjából 15 százalékra zsugorodott.

Aztán jött a 277/2016. (IX. 15.) „Kormányrendelet a szélerőművekre vonatkozó szabályok módosításáról”, amely alapján szélturbinát települések határától legalább 12 km-es távolságban lehet építeni. Vagyis sehol, ugyanis Magyarország területén nincs ilyen pont.

A szélenergia-hasznosítást ezzel a meglevő minimális kapacitásra korlátozó kormányrendelethez valós indoklás azóta sincs (lásd fentebb),

és a szándékokról is csak annyit tudni, hogy a kormány ezen nem akar, és nem fog változtatni.

Persze baj az is, hogy ezzel az energiastratégiával az ország energiafüggősége Oroszországtól érdemben nem csökken, egyúttal konzerválódik egy korszerűtlen, alacsony hatékonyságú, kevésbé megbízható energetikai rendszer.

Ennél sokkal nagyobb baj, hogy Európa fejlettebb részén az energetikában épp egy olyan technológiai ugrás megy éppen végbe, amiről bűn lemaradni.

Ez ugyanis nemcsak a technológia-környezetvédelem, de a tagállamok közti integráció terén is új minőséget fog hozni. Akik erről lemaradnak, azok hosszú távra biztosítják a helyüket a centrumtól távol, a félperiférián. Ahogy a tanulmány végén fogalmaznak a szerzők:

„A felelősség ezt követően a döntéshozókat terheli: önnön rövid távú anyagi érdekeiket továbbra is a nemzet érdekei elé helyezik-e, vagy képesek végre önérdekükön felülemelkedni.”

A teljes tanulmányt itt lehet elolvasni.

Update 2022 december:

Áttörés a szélenergia hasznosításban

Ahogy már sajtóhírekből és egyes megnyilatkozásokból várható volt, de most már hivatalos tervben is rögzítve látjuk: a Kormány jelentősen csökkenteni fogja az új szélerőművek telepítését jelenleg ellehetetlenítő védőtávolsági szabályokat. Örömhír, hogy a korábbi ötletek ellenére nem terveznek teljesítmény-korlátozást sem: jöhetnek a legmodernebb turbinák! Részletek itt.

Becker András| az Xforest egyik alapítója, újságíró