Papírbrikett készítése: útmutató, előnyök

A papírbrikett manapság, amikor annyira drága minden tüzelőanyag, legyen szó gázról vagy tűzifáról, egyre reálisabb lehetőségként rajzolódik ki előttünk. Korábban talán úgy gondoltunk a brikettre, mint a tökéletlen tüzelőanyagra. Aki azonban nem restelli belerakni a munkáját, néhány nagy lélegzetvétellel tud magának tüzelőanyagot gyártani – papírból. A papírbrikett ugyan valóban nem ad olyan hosszú hőt, mint mondjuk a száraz bükkfahasáb, azonban jóval hatékonyabb, mint a papír magában, és házi körülmények között abszolút lehetséges elkészíteni. Melós? Nos, mi tagadás, valamennyire. A tűzifa hasogatása azonban ugyanúgy munkával jár, azt még ráadásul meg is kell fizetni. Kicsit olyan ez, mint a befőzés: ott van a kertben a rengeteg szilva vagy barack gyakorlatilag ingyen, de hogy hasznát lássuk, el kell tenni. 

Mi a papírbrikett?

A papírbrikett gyakorlatilag pépesített, préselt és kiszárított papír. A brikett (briquette: franciául téglácskát jelent) eredetileg aprószénből préselt tüzelőanyag: a hulladék felhasználása a lehető leghatékonyabb módon. A papírbrikett összepréselt papír, amely kiszárítva jó fűtőértékű tüzelőanyag. 

Rengeteg papírhulladékhoz lehet ingyen, vagy némi utánajárással hozzájutni. Akár papírgyűjtések alkalmával, akár a reklámanyagok összegyűjtésével, akár egyszerűen a szomszédság és az ismerősi kör körbekérdezésével. A legnagyobb munka a papírbrikett készítése során a papír felaprítása igen apró (nagyjából 1 cm-es) darabokra. Ezt aztán egy nagyobb vödörben, kádban vagy hordóban (kinek mi van otthon) kétszeres mennyiségű vízben beáztatjuk, végül kipréseljük belőle a vizet, és megszárítjuk. 

A papírbrikett ugyan sok hamuval jár (hiszen papírból van), azonban még így is van fűtőértéke, hiszen a feldolgozás miatt kisebb térfogatban nagyobb mennyiségű tüzelőanyagot dobunk a kályhába. Leggyakrabban vegyes tüzelésű kazánban alkalmazzák, de lehetséges vaskályhában, cserépkályhában vagy tömegkályhában is tüzelni vele. Azzal azért számoljunk, hogy mivel papírból van, a fához képest több hamuja keletkezik, valamint nem igazán tud parázslani. 

A papírt lehet keverni, ha hozzájutunk, más anyagokkal is, azonban papír feltétlenül szükséges hozzá házi körülmények között, hiszen annak cellulóz tartalma miatt áll majd össze az összepréselt alapanyag téglává. Ilyen egyéb apró anyag lehet a fűrészpor, tűlevél, száraz fű, szalma, kerti nyesedék, maghéj, aprított ágak vagy bármilyen hasonló, apróra vágott szerves anyag, amelyhez nagy mennyiségben hozzáférünk. A papír is akkor a legideálisabb, ha nem fényes, hanem inkább a hagyományos újságpapírról van szó, de a tojásdoboz, valamint a kartonpapír is remek választás. De ha kellő mennyiségű hagyományos papír van, az elbír egy jó adag fényes-színes papírt is.  

Érdekesség, hogy nagyon hasonló módszer a papír házi készítése, csak ez esetben a beáztatott apró papírdarabokat nem tömbösítve préseljük, hanem egy hálós keretben vékonyan szétterítjük, és úgy szárítjuk. 

Miért jó a papírbrikett készítése?

A papírbrikett nagyon is használható tüzelőanyag. Ha tehát van kályhánk, lehetőleg kertünk mellé, ahová a hamut öntjük, és ahol össze tudjuk állítani és tárolni a briketteket, akkor megéri belerakni az energiát. Azt nem állítom, hogy teljesen ingyenes tüzelő, hiszen megdolgozunk vele. De a jelenlegi energiaárak mellett érdemes készíteni. Aki örömét leli ezekben a folyamatokban, és szívesen oldja meg a felmerülő problémákat (pl hogy milyen módszerrel préselje ki a beáztatott papírpépet, annak nemcsak a tüzelő tényleges haszna lesz a jutalma, hanem a jól elvégzett munka öröme is. 

Papírbrikettet akkor éri meg készíteni, ha nem bánjuk a rászánt időt — barkácsoló típusú embereknek való —, valamint, ha nem kell fizetni érte. Ár-érték arányban akkor járunk a legjobban, ha csak a magunk ideje és munkája van benne, és nem kell pénzt kiadni sem a papírért, sem a vízért, sem az elektromosságért. Lehet persze csapvízből is, de az összegyűjtött esővíz mégis olcsóbb. Lehet fúrószárral is keverni, de ha kézzel csináljunk, az is teljesen működő módszer. Mind az aprítás, az áztatás, a préselés és a szárítás időigényes, de nem szükséges egyszerre csinálni – az egyes részfeladatokat el lehet osztani a nyár folyamán. 

Mekkora a papírbrikett fűtőértéke? Mennyire gazdaságos vele fűteni? 

A papírbrikett fűtőértéke nagyjából a barnaszénével azonos, 15-18 MJ/kg, vagyis a száraz akáccal és a keményfával azonos fűtőértékű. Annyiban különbözik, hogy a hamuja jóval több, és nem tud parazsat képezni, tehát éjszakai fűtésre nem ideális. 

10-12 kg papírhoz dupla annyi liter vizet felhasználva lesz 6-8 darab brikett, amely megegyezik egy kályhába fér, és általában 5 db nyom 3 kg-ot egy téglányi nagyságú brikettből. Körülbelül 1000 tégla elég egy családnak egy szezonra tüzelőnek, ha használnak mellé gallyakat, ágakat is, amelyeknek parazsa is van. 

Papírbrikett készítése lépésről lépésre: útmutató

Ha házi brikettkészítésre adjuk a fejünket, érdemes nyáron, a nagy melegekben elkészíteni, hiszen a tömör briketteknek még kánikulában is kell pár nap, amíg teljesen kiszáradnak. Jó, ha mindent előkészítünk: összegyűjtjük addigra a papírt és az esővizet, elkészítjük a keverőszárat, kiürítjük a vödröt-hordót, és kitaláljuk, hogy milyen módon préseljük ki a brikett-téglákat. 

Aki komolyan és hosszú távra gondolja a dolgot, beszerezhet gallyaprítót, iratmegsemmisítőt és présgépet, de mindezek nélkül is lehetséges papírbrikettet gyártani. 

1. Papír gyűjtése, előkészítése

A szükséges papírt feltétlenül szükséges feldarabolni. Ez lehet ollóval, iratmegsemmisítővel vagy bármilyen más módszerrel. Ez a legenergiaigényesebb feladat, hiszen ténylegesen egységesen apró darabkák szükségesek, hogy péppé álljon össze a papír. 

2. Előkészített papír-alapanyag áztatása

Minimum három, maximum 24 óra áztatást javasolnak a papír áztatásához. Néhány órával a préselés előtt érdemes hozzáadni a más jellegű alapanyagot, ha van olcsó szalma, fűrészpor, aprított gally vagy egyéb anyag, ezeknek nem szükséges ugyanis hosszan ázni. Akkor jó, ha már szinte teljesen pépes és homogén a massza. A kipréselt levet érdemes felfogni, és újra felhasználni. Egy ponton túl persze erősen kellemetlen szaga lesz, de néhány napon belül többször újra lehet használni az áztatóvizet. Utána az áztatólé kiválóan gyarapítja a komposztot.

3. Az ázalék összezúzása

Az ázalékot nem elég csupán bottal megkeverni, hanem hogy még apróbbá és homogénebbé, a célnak megfelelően pépessé  váljon, speciális keverőeszközre van szükségünk. Egy fúrószárra szerelt betonkeverő is megteszi, de ha nem akarunk áramot használni, olyan keverőszárat lehet készíteni, hogy drótdarabokat vagy egy darab szögesdrótot ráerősítünk egy bot végére. A kiálló drótszálak még jobban felaprítják a papírfecniket. A keverés az áztatás során szükséges néhányszor, hogy minél homogénebb legyen az ázott papír. 

4. A brikett kipréselése

Ha van egy megfelelő technikánk, a brikett préselése a leglátványosabb és a leglényegesebb feladat. Üreges brikettel is jól járunk, de egyszerű házi préssel vagy akár kézzel is ki lehet préselni a brikettet. A legegyszerűbb módszer a “hógolyó-módszer”: a kezünkbe veszünk egy nagy adag ázalékot, és kézzel kifacsarjuk belőle a vizet. Ez is abszolút működő megoldás, de ha nagyobb, fahasáb nagyságú darabokat szeretnénk, akkor érdemes beszerezni egy nagyobbfajta pvc-csövet, esetleg egy fakeretet. Ebbe pontosan illeszkedő nyomatékot helyezve tudjuk kisajtolni a vizet, és ekkor fog összeállni az ázott papír briketté. 

Hasznos, ha a cső oldalán lyukak vannak, amelyekből a víz távozni tud, vagy egy olyan rácsra helyezzük, amelyen át kifolyik a víz. A cél mindenképpen az, hogy a formába bepréselődjön a papír, oldalt vagy alul kifolyjon, felülről pedig akár testsúllyal préselve legyen. A sajt sajtolásával ellentétben itt nem az idő dolgozik nekünk, hanem a fizikai erő, de ez azt is jelenti, hogy mint a vályog vetésénél, sorozatban lehet gyártani a brikett-téglákat.

5. A házi brikett szárítása

A brikettet kipréselés után tűző napon érdemes szárítani, egymás mellett egy jól szellőző szárítón vagy rácson. Vagy ha nem lehetséges a tűző nap, akkor meleg, száraz helyen, pl. padláson. Fontos, hogy a belseje is teljesen kiszáradjon — egy idő, és némi gyakorlat után a súlya után meg lehet állapítani, van-e még benne nedvesség. Ha a belseje nedves marad, akkor megpenészedik, és fűtőanyagként használhatatlan lesz. A brikett készítését érdemes ezért a forró nyári napokra időzíteni, amelyből minden nyáron kiszámíthatóan akad. 

Hogyan kell tárolni a kiszáradt papírbrikettet a fűtés megkezdéséig?

Ha már annyi energiát és időt beletettünk, nem érdemes a végén elrontani alkalmatlan tárolással. Mivel a papírbrikett használhatatlan nedvesen vagy penészesen, érdemes jó előre gondoskodni a megfelelően száraz helyről. Mert bár nem igényel annyi helyet, mint a tűzifa, és általában egységnyi méretű, tehát helytakarékosan lehet tárolni, valamennyi helyet mégis elfoglal. A papírbrikettnek mindenképpen száraz helyre van szüksége, ahol nem éri nedvesség egyáltalán. A padlás, vagy egy száraz kamra tökéletes helyszín, de ha nincs más, nejlonzsákba is be lehet légmentesen csomagolni, ahol a fűtésszezonig nem kér enni.

Stenszky Cecília I költő, író, pedagógus, valamint a természetközeli élet, a vadon és a könyvek rajongója. Jelenleg szövegíró, irodalmár és mesemondó.