Mi a 15 perces város koncepció?

A 15 perces város elképzelése abból indul ki, hogy mennyire jó lenne olyan településeken élni, ahol minden „karnyújtásnyira” van a lakóktól – és nem kell például fél-háromnegyed órát utazni egy hivatali ügy intézéséhez, vagy ahhoz, hogy a gyereket óvodába vigye a szülő reggelente.

Az elképzelés egyáltalán nem új, viszont az, hogy pontosan mi is a 15 perces város, csak pár éve fogalmazták meg konkrétan. Ahogy pedig lenni szokott, itt is felbukkantak az összeesküvés-elméletek.

Ideje, hogy megnézzük, mi is a 15 perces város és tényleg a szabadságjogainkat akarják-e korlátozni (vagy pláne a kisebbségeket szegregálni)?

Mi az a 15 perces város?

A városfejlesztők szerint végre elérkezett az ideje annak, hogy újragondoljuk a városépítési módszereket a fenntarthatóság, egészség és igazságosság érdekében. Az egyik sokat ígérő elképzelés a „15 perces város” (angol rövidítéssel 15mC, azaz 15 minutes City).

A „15 perces város” koncepciójában az alapvető szolgáltatások – mint a bolt, az orvosi rendelő, az iskola vagy a munkahely – egy kellemes, rövid, mindössze 15 perces sétával vagy bicikliúttal elérhető otthonról.

Az egész elgondolás több célt is szolgál:

1. csökkenteni az autóhasználatot,
2. hozzájárulni a tisztább levegőhöz,
3. fokozni a közösségek összetartását és
4. emelni az életminőséget a városokban.

Az emberiség mindinkább urbanizálódik és ennek súlyos következményei vannak

Több, mint száz éve az emberek többsége még városoknál kisebb településeken élt. Azóta a világ lakosságának körülbelül 56%-a városokban talál otthonra, és ez a tendencia csak erősödik. Az ENSZ szerint 2050-re a 10 milliárdosra becsült népesség kétharmada városokban él majd.

Ez a hatalmas népességmozgás, valamint a klímaváltozás kihívásai új, fenntartható városi megoldások keresését teszik szükségessé. A 15 perces város koncepció különösen népszerűvé vált a járvány idején, amikor számos város kevesebb autóforgalmat tapasztalt, ami rávilágított az autóhasználat csökkenésének előnyeire.

A brutálisan fokozódó urbanizálódás és a városok terjeszkedés számos kihívást hozott felszínre, például a társadalmi egyenlőtlenséget, a közösségi közlekedés hiányosságait és a szmoggal összefüggő egészségügyi problémákat.

A 15 perces város modellje, amelyet egyre többen támogatnak, az emberek számára könnyen elérhető városi tereket képzel el, ahol 15 perces sétával vagy biciklizéssel lehet elérni a mindennapi szükségleteket, mint amilyen a munka, oktatás, vásárlás, egészségügy és szabadidős tevékenységek.

Ki találta ki a 15 perces város koncepciót?

Carlos Moreno professzor, a párizsi Sorbonne Egyetem munkatársa 2016-ban hozta először szóba ezt az ötletet és nevezte el „15 perces városnak”.

Az alapjai azonban régóta léteznek, mivel lényegében évezredek óta hasonló elveken alapultak a falvak és városok: szolgáltatók, boltok, iparosok, hivatali helyszínek, szakrális és kulturális intézmények, éttermek és pékségek épülnek és nyílnak közel egymáshoz, létrejönnek települési központok, amik „köré” települnek a lakóházak.

Más részeknél a gazdasági, logisztikai és gyártási épületeket húzzák fel közel egymáshoz, hogy minél kevesebbet kelljen a nyersanyagot meg félkész termékeket utaztatni.

Viszont ezek többnyire ad-hoc alakultak ki, hiszen meglehetősen ritka volt a történelemben, hogy tervek szerint épüljenek fel a falvak és városok (Hellász és Róma kivételek voltak e téren, de még ott is organikusan alakult ki a településeik többsége) – és általában egy idő után már vagy lehetőség, vagy szaktudás, vagy igény nem volt a tervezett növekedésre.

Carlos Morenót az a cél vezérelte, hogy a városlakók számára „percek alatt” elérhetővé váljanak az alapvető szolgáltatások: boltok, iskolák, orvosi rendelők, sportlétesítmények, parkok, éttermek és kulturális intézmények.

Ami a lényegi különbség, hogy a korai időkben a települések helyét a földrajzi adottságok határozták meg (pl. ivóvíz közelsége, védhetőség, kitettség a természeti erőknek, stb.), és az organikus településfejlődés során csak ritkán merült fel az a gondolat, hogy a lakók érdeke volna az első.

A modern várostervezők viszont már ezzel az elképzeléssel akarják megvalósítani a fenntartható fejlődést, amikor a nagyvárosokat kisebb közösségekre osztják, amelyek együtt alkotják a város teljes „szövetét”.

A 15 perces város mobilitási koncepciója gyalogos és kerékpáros közlekedést helyez előtérbe, amely biztonságos útvonalakat biztosít gyermekek, idősek és fogyatékkal élők számára, továbbá lehetőséget teremt a társasági találkozásokra.

Hol valósították meg először a 15 perces város koncepciót?

Számos településen elkezdték lefektetni a 15 perces város alapjait. Mostanra világszerte már 16 város kezdett különböző pilot projektekbe a 15 perces város modelljét vagy hasonló elképzeléseket véve alapul:

• Barcelona bevezette a „szuperblokk” rendszert, ahol a Superilles területeken csak a lakók és a szolgáltatók közlekedhetnek autóval, ahol a sebességkorlát legfeljebb 10 km/óra.
• Párizs polgármestere, Anne Hidalgo csökkenti a parkolóhelyek számát és növeli a városi zöldterületeket, a város 140 ezer parkolóhelyének felét zöld területekké, játszóterekké és biciklitárolókká alakítják át, és 2026-ra minden utcát kerékpárosbaráttá szeretnének tenni,
• Sanghajban a 15 perces közösségi életkörök tervét vezették be, amely a lehető legtöbb embernek akarja biztosítani, hogy a napi teendőik elérhetők legyenek gyalogosan is,
• Szaúd-Arábiában folyamatban van a The Line megépítése, amely egy 170 kilométer hosszú városi komplexum,
• London, Frankfurt és Tokió új fejlesztései is az elérhetőség és a helyi közösségi élet előmozdítását szolgálják, csökkentve a hosszú ingázások szükségességét,
• Az Egyesült Királyságban a kormány egy országos program részeként zöldterületekhez és nyílt vizekhez való hozzáférést biztosít mindenkinek,
• Kínában pedig további 50 város is tervezi a modell bevezetését.

Gazdasági hatások és lehetőségek

A 15 perces város sikeres megvalósítása érdekében a koncepciót mindig az adott városrészre kell igazítani. A politikai akarat, a lakossággal való párbeszéd és a rugalmas szabályozás kulcsfontosságú tényezők.

Ehhez szükséges a hagyományos várostervezési kategóriák átgondolása, amelyek a társadalmi elszigetelődés okozói lehetnek – legalábbis Amerikában általános probléma, amit gettósodásnak nevezhetünk. Minden város egyedi társadalmi, gazdasági és ökológiai struktúrával rendelkezik, így a megfelelő intézkedések kiválasztása a helyi adottságoktól függ.

Magyarországon is van 15 perces város?

Jelen pillanatban elsősorban a Fővárosban kezdtek több olyan projektbe is, amelyekre részben vagy egészében érvényes a 15mC elgondolása.

Budapesten jelenleg több városnegyed is a 15 perces város koncepcióját követve újul meg és alakul ki, különös tekintettel a helyi közösségek számára elérhető szolgáltatásokra és zöldterületekre.

Az Újpesti-öböl partján épülő Marina City projekt különleges helyet foglal el ebben a folyamatban, hiszen a terület jelentős zöldterülettel, parti sétánnyal és autómentes közlekedéssel szolgálja a lakók kényelmét és kikapcsolódási lehetőségeit. Az új negyed zöld parkjai és a Duna közelsége különféle szabadidős és sportolási tevékenységeket kínálnak a helyben élők és látogatók számára egyaránt.

A Margit-negyed program a II. kerületben szintén a 15 perces város elvét valósítja meg, melynek fő célja a Margit körút és környéke új élettel való megtöltése. Az önkormányzat régóta kihasználatlan ingatlanokat alakít át olyan szolgáltatóhelyekké, amelyek élénkítik a gyalogosforgalmat, és kulturális, közösségi funkciókkal gazdagítják a környéket.

Ezek az ingatlanok kedvezményes bérleti díjjal kerülnek olyan vállalkozókhoz, akik elkötelezettek a helyi közösség aktivizálása iránt. A Margit-negyed revitalizációs projekt célja, hogy a környék újra vonzóvá váljon, miközben ösztönzi a közösségi interakciókat és elősegíti a kulturális fejlődést.

A III. kerületben a 15 perces város megvalósítása azonban kihívások elé állítja az önkormányzatot a terület földrajzi adottságai és kiterjedése miatt. Az itteni lakók szükségleteinek kielégítéséhez több kisebb csomópont létrehozásán dolgoznak, amelyek minden fontos napi igényt helyben kielégítenek.

Ilyen csomópontok lehetnek például

• a helyi piacok,
• egészségügyi szolgáltatások,
• iskolák, illetve
• zöldterületek,

amelyek hozzájárulnak a lakók életminőségének javításához, miközben csökkentik az autóforgalmat.

Mik az előnyei a 15 perces város koncepciónak?

Nemrég született egy, a Driving Urban Transition Partnership által támogatott kutatás, amely feltérképezi a „15 perces városok” gyakorlatait, és átfogó képet nyújt a koncepcióról és annak nemzetközi megvalósításáról. A jelentés 100 város 400+ esetpéldáját mutatja be, rávilágítva az európai városokban tapasztalható eltérő értelmezésekre és kihívásokra (a részleteket az angol nyelvű kiadványban olvashatod.)

Röviden összefoglalva, a kutatók arra jutottak, hogy a 15 perces városok elképzelése olyan önfenntartó szomszédságokat tervez, ahol az alapvető szolgáltatások elérhetők gyalogosan, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel.

A tanulmány rámutatott, hogy e koncepció terjedése globálisan és Európában is jelentős, miközben a helyi adaptációk különböznek. A modell nemcsak a közelségen alapuló hozzáférést, hanem a társadalmi kapcsolatok és közösségi részvétel szerepét is hangsúlyozza.

A sikeres példákra, mint Párizs és Bologna, egyaránt igaz, hogy integrálják a társadalmi és fizikai elemeket, amelyek fokozzák a lakók jólétét. A közutak területének újraelosztása (azaz jelentős mértékben korlátozzák az autók számára fenntartott utak számát és szélességét) és az emberközpontú városi terek fejlesztése központi elemei a 15 perces városok megvalósításának.

A tanulmány arra is rámutat, hogy a logisztika és az irányítás területein további fejlesztések szükségesek: a helyi vállalkozások támogatása és a polgárok bevonása elengedhetetlen a 15 perces városok sikeréhez.

A 15 perces város életének előnyei

A 15 perces városok sokféle előnyt kínálnak. A közeli zöldterületek és parkok elősegítik a társadalmi interakciókat, csökkentik az elszigeteltség érzését, és erősítik a közösségi összetartozást.

Az üzletek és szolgáltatások elérhetősége helyi gazdasági növekedést idéz elő, és támogatja a gyalogos és kerékpáros közlekedést, ami kedvez a környezetnek és az emberek egészségének.

A sikeres 15 perces városokhoz elengedhetetlen a szociális infrastruktúra, beleértve az iskolákat, egészségügyi létesítményeket és közösségi központokat. Az utcák és terek tervezése, ahol a gyalogos és kerékpáros közlekedés elsőbbséget élvez, hozzájárul a közösségi élet fejlődéséhez és a közegészség javításához.

Minden városrésznek megvan a maga sajátossága és erőforrásai, amelyek befolyásolják a 15 perces város elveinek megvalósítását. A cél lehetőséget biztosítani olyan közösségek kialakítására, ahol a mindennapi élet tevékenységei könnyen elérhetők, és ahol mindenki hozzáférhet a munkalehetőségekhez, az oktatáshoz és a szabadidős lehetőségekhez.

A 15 perces város modellje egy új, fenntartható jövőt kínál az emberiség számára azáltal, hogy az emberek közvetlen kapcsolatban élhetnek környezetükkel, és ahol az éghajlatváltozás elleni küzdelem kéz a kézben jár a közösségi fejlődéssel.

Vannak-e hátrányai a 15 perces városnak?

Edward Glaeser a McKinsey Global Institute-nak adott interjújában világította meg a 15mC koncepció előnyeit és hátrányait. Glaeser úgy látja, a 15 perces városok amellett, hogy csökkenthetik az autóforgalmat és lehetőséget teremtenek arra, hogy különféle szolgáltatások könnyen elérhetők legyenek egy helyen, ugyanakkor a túlzott helyi közösségi fókusz esetleg új társadalmi határokat húzhat meg, vagy régi szegregációkat erősíthet fel.

Az Egyesült Államokban, ahol mélyen gyökereznek a faji és jövedelembeli különbségek, a 15 perces város modellje fokozhatja az egyes közösségek elszigeteltségét. A magasabb jövedelműek számára kedvezőbb integrációs lehetőségek adódnak, ám az alacsonyabb jövedelműek nagyobb elzártságot tapasztalhatnak.

Glaeser szerint a lakóhely szerinti szegregáció különösen a gyerekeket érinti, hiszen ők gyakran szegregált iskolákba járnak, és külön közösségi tereken játszanak. A felnőttek esetében viszont a munkahelyek többnyire vegyes környezetet biztosítanak, így nagyobb a társadalmi érintkezés lehetősége.

Ezért szerinte az önálló, kisebb városrészekre való összpontosítás helyett érdemes figyelmet fordítani a város egészét átfogó kapcsolatokra is.

Az éghajlat is fontos tényező

Az időjárási kihívások kezelése napjainkban elsődleges fontosságúvá vált. A „15 perces város” koncepciójáról elképzelhető, hogy mégsem biztosít megfelelő megoldást a jelenlegi időjárási viszonyok között minden országban.

Skócia például olyan időjárási kihívásokkal néz szembe, ahol a városközpontba történő gyaloglás vagy a helyi boltba való biciklizés komoly megpróbáltatást jelent egy hóviharban vagy sűrű záporban.

Az autóhasználat helyett ugyan a kerékpározás vagy a gyaloglás nyújthatna egészségesebb alternatívát, de ilyen körülmények között ennek megvalósítása különösen nehéz.

Hasonló a helyzet Miami vagy Dél-Spanyolország esetleg Szicília nyári hőhullámai során, amikor a tűző napon már negyed óra gyaloglás is komoly kockázatot jelent. Az extrém hőség jelentős egészségügyi kockázatokkal jár, és megfontoltságot és felkészültséget igényel.

Ha a közlekedési stratégiák kialakítása során az egyedi időjárási kihívásokra figyelnek, akkor elkerülhető, hogy bizonyos társadalmi csoportok túlzott megpróbáltatásokkal szembesüljenek.

A klímaváltozás leküzdéséhez komoly, határozott lépések szükségesek, de ugyanilyen fontos a helyi időjárási viszonyokhoz való biztonságos alkalmazkodás. A városok jövőjének átgondolt tervezése mindkét szempontot figyelembe veszi, így biztosítva a fenntarthatóságot és a lakosok jóllétét egyaránt.

Milyen ellentmondások, összeesküvés-elméletek kapcsolódnak a 15 perces város koncepcióhoz?

Ahogy az már csak lenni szokott minden, az emberek egy részének életét felbolygató változásnál, hamar megjelentek a konteók. Nagy-Britanniában 2023-ban kezdett terjedni egy olyan összeesküvés-elmélet, amelynek a hívei azt hiszik, hogy a 15 perces város koncepciója egy ártalmas, átfogó terv része, amelynek célja az emberek mozgásának korlátozása és otthonukba zárása.

Az összeesküvés-elméletek szerint az önkormányzatok a lakosság irányítására törekednek, és olyan eszközöket használnak, mint a közlekedési szűrők és a CCTV kamerák, hogy korlátozzák az emberek mozgását.

Az összeesküvés-elméletek terjedésének oka részben az, hogy egyesek aggódnak a 15 perces városokban bevezetett forgalomszabályozó intézkedések miatt – emellett a covid-lezárások idején a civilizált világban ténylegesen milliárdnyi ember tapasztalta meg rövidebb-hosszabb időre azt, hogy a kormány az otthonaikba zárja őket.

Például az oxfordi forgalomszűrő rendszer bevezetése ellen tiltakozók attól tartanak, hogy a rendszer korlátozza a mobilitásukat és megélhetésüket. Az online platformokon, a Covid-19-cel vagy az ukrajnai háborúval kapcsolatos összeesküvés-elméleteket terjesztő csatornák is gyakran terjesztenek hamis állításokat a 15 perces városokról. Ezeket az állításokat gyakran olyan átfogó összeesküvés-elméletekhez kötik, mint a „Nagy Újrakezdés” (Great reset).

Mint minden összeesküvés-elméletben, ebben is találunk több-kevesebb igazságot – csak éppen a forgalomkorlátozásnak nincs köze magához a 15 perces város elképzeléshez!

Az egyik egy szándékos és előre eltervezett társadalomformáló törekvés, az utóbbi pedig az élhető, az embert a középpontba helyező városok koncepciója.

Aligha mellékesen: ahol megvalósul a „15mC”, ott az emberek alapvetően maguktól kezdik kevesebbet használni az autójukat, hiszen pár perc sétával bármit elérnek, és szükségtelen autóba ülni – ezzel szemben a mesterségesen állandósított forgalomkorlátozások már most is úgy terjednek, hogy közben nem igazodnak a városrészek a 15 perces város koncepciójához!

Dr. Rónay P. Tamás | Korábbi egyetemi oktató, tartalom specialista. Főként humán, illetve természettudományos cikkeket ír. Otthonosan mozog az okostechnológiák és megújuló erőforrások, zöld technológiák világában.