Soproni Tamás: A város nem az autóutak melletti maradék terület, hanem köztér

Teljesnek tűnik az összhang Soproni Tamás 6. kerületi momentumos polgármester és helyettese, Temesvári Szilvia Környezet-és klímavédelemért felelős alpolgármester között. Ha kettőjükön múlik, Terézváros néhány év múlva bezöldülve száll szembe a klímaváltozás kihívásaival: visszaszoruló autós forgalom, faültetés minden szóba jöhető négyzetméteren, az utcákra visszatérő élet.

Xforest: Mit gondolnak, milyen lesz egy augusztusi nap a Terézvárosban 20 év múlva?

Temesvári Szilvia: Meleg lesz, az biztos. A tudományosan elfogadott klímamodellek is többféle forgatókönyvvel számolnak – reméljük, nem a legrosszabb következik be. Az biztos, hogy ha továbbra sem csinálunk semmit, ha nem következik be érdemi fordulat, akkor van esélye, hogy tényleg ránk köszönt a Mad Max világa. És hogy milyen lesz Budapest belvárosában élni, az nagyban függ az ország helyzetétől. Ahhoz, hogy ne a legrosszabb valósuljon meg, át kell állítani az országot egy zöld tripre – ez pedig nem megy a jelenlegi kormánnyal. Persze, ha sikerül az átállás, akkor is lehetnek durván romló körülmények – de lesz egy csomó eszközünk, amelyekkel ezeket valamennyire ellensúlyozni tudjuk.

Soproni Tamás: Nagyon más az irány a fővárosban. Az az alapvetés, a kiindulópont, hogy hol ne legyen 30-as tábla, és nem az, hogy lehetne kicsit korlátozni az autókat egy 30-as táblával. Ez a Tarlós-érához képest radikális szemléletváltozás, és szerintem azt is értik, hogy ennek a szemléletnek az eredményei nemcsak az emberek tüdejében, de a mentális egészségében is meg fog mutatkozni, és nem 20, hanem 5 éven belül. Hogy a város nem az autóutak melletti maradék terület, hanem köztér, a mi életterünk. Ami az augusztust illeti, nekünk helyben ennyi lehetőségünk van tényleg, hogy amennyire tudjuk, kompenzáljuk a negatív hatásokat. Nyilván fásítani fogunk minden négyzetméteren, ahol csak lehet.

Xforest: Ha jó látom, Terézváros az egyetlen belső-budapesti kerület, amelyiknek nincs klímastratégiája.

T.Sz.: Nincs, és nem is tudjuk pontosan, hogy miért. Volt erre pályázati kiírás, de a kerület nem pályázott – igaz, másra se nagyon. De ne felejtsük el, hogy a miniszterelnök néhány héttel ezelőtti zöldfordulatáig a Fideszben a klímahiszti-narratíva volt a meghatározó. De nekünk az ITS-ünk is lejárt, (Integrált Településfejlesztési Stratégia) – ez abból a szempontból még szerencsés is, hogy a kettőt összehangolva tudjuk megcsinálni – természetesen a kerületiek lehető legteljesebb bevonásával. Van egy víziónk persze a kerület jövőjéről, de ebben a két anyagban egészen konkrét részletek lesznek, addig, hogy a Nagymező utcában hány fát kell ültetni ahhoz, hogy nyáron estére ne legyen 45 fok. Hogy hogyan kell átépíteni a csapadékvíz-rendszert, hogy egy felhőszakadás után ne öntsön el minket a szennyvíz.

S.T.: Év végére készen lesz a két anyag. De már most, a nyárra készülve is lesznek konkrét lépéseink. Felmérjük például, hogy melyik játszótéren nincs elég árnyék, és oda építünk mesterséges árnyékolót. Lesznek párakapuk, ivócsapok – apró lépések ezek, de élhetőbbé teszik a köztereinket.

Xforest: Ezek könnyen kommunikálható, népszerű lépések. De például az autós forgalom csökkentése már rázósabb ügy – különösen a parkolóhelyek szűkítésének lesz politikai ára.

S.T.: Biztosan lesznek konfliktusok. De ettől különösebben nem tartok: egyrészt csak azt valósítjuk meg, amit a kampányban ígértünk: beton helyett zöldet. Másrészt biztos vagyok benne, hogy a forgalomcsillapítás a kerületben élő autósok életét is jobbá fogja tenni, legfeljebb az átmenő forgalomnak jelenthet problémát.

Most úgy néz ki, hogy a közterek felületének 85 százaléka az autós forgalmat szolgálja, úttest, illetve parkoló. Vagyis mindössze 15 százalék marad minden más funkcióra: járda, zöldfelület, játszótér. Vagyis a köztereink 15 százalékán zajlik tulajdonképpen az élet. Azt szeretnénk, hogy ez az arány 2025-re legyen 50-50 százalék.

Azt szeretnénk, hogy az emberek életterüknek tekintsék a várost, ahol jó lemenni a boltba, kiülni egy padra, vagy egyszerűen csak sétálni. Vegyük vissza az utcát. Ha fákat akarunk ültetni, ahhoz hely kell, amiből itt elég kevés van. Tehát nyilván meg kell szüntetnünk parkolóhelyeket, illetve kevesebb lesz az autók által használt utca. A Körút és az Andrássy út négy részbe vágja a kerületet – mind a négy negyed forgalomcsillapított övezet lesz, 30-as korlátozással. Ma az összes kereszteződés lényegében csak az autós közlekedést szolgálja – de miért ne lehetne itt, ha a forgalom másfelé is terelhető, inkább például egy játszótér, ami kicsit be is nyúlik az utcákba. Mindenki jobban jár: megszűnik az átmenő forgalom, csend lesz és jobb levegő.

Xforest: Ettől még az utcában lakó autós ideges lesz, ha a munkából hazatérve 20 percig kell parkolóhelyet keresgélnie.

S.T.: Azt tervezzük, hogy lefoglalunk parkolóhelyeket a mi lakóinknak, amit este 6 és reggel 7 között csak a kerületiek használhatnak. Ezzel együtt a helyi lakók 2000 Ft-os éves parkolási díjának fokozatos emelést tervezzük. A kerületen kívüliek ingyenes parkolását is erősen szűkíteni fogjuk a fizetős parkolási időszak bővítésével. Most indul az egyeztetés a fővárossal a budapesti parkolási koncepcióról, a héten küldjük a mi anyagunkat, aztán lesz egy-két leülés, nyárra meg is leszünk.

T.Sz.: Épp most volt a BKK-val közösen egy lakossági fórum a Podmaniczky utca átalakításáról, ami parkolóhelyek megszüntetésével is jár. Hogy mennyire fontos a szemléletformálás, azt néhány ott elhangzott észrevétellel tudom illusztrálni. Sokan, talán az autósok többsége például azt hiszi, hogy ő rengeteg adót fizet a kerületnek – valójában csak a súlyadó kerületi bevétel, ami még az útfenntartási költségeket sem fedezi. Valaki azt mondta, hogy ő fizetne akár 10 ezer forintot is a jelenlegi 2 ezer helyett az ingyenes parkolásért – miközben egy parkolóhely nagyjából évi 1 millió forint bevételt termel, vagyis ennyi bevételtől esik el a kerület az ő ingyenes parkolásával.

Felmerült, hogy építhetne a kerület egy saját parkolóházat. Jó ötlet, csakhogy ez a megoldás parkolóhelyenként 6 milliónkba kerülne. De igazságos-e ez a többiekkel, velünk, nem-autósokkal szemben? Mi miért nem kapunk semmit? Elég egyértelmű, hogy ezek megoldhatatlan dilemmák. Lassan be kell látni, hogy a belvárosi létnek egyre kevésbé része a ház előtt parkoló autó.

S.T.: Én is azt szeretném, hogy 25 év múlva ne legyenek autók a belvárosi utcákban. Az egészséghez, a jó levegőhöz való jog univerzális alapjog. Az autóhoz való jog nem.

Xforest: De itt kvázi szerzett jogról van szó. Amikor Kovácsék tíz éve ideköltöztek a Szondi utcába, akkor még nem volt szó arról, hogy idővel nem lehet autójuk.

T.Sz.: Erről most sincs szó. De ha fizikailag nincs elég hely a parkoláshoz, akkor hogyan oldhatnánk meg, hogy komfortosan tudjanak parkolni Kovácsék?

Xforest: A felmelegedés erősebben érinti a belvárosi területeket, és a szaporodó hőhullámok leginkább az időseket veszélyeztetik.

S.T.: Az én édesanyám is nehezebben mozog már, meg-meg kell állnia, míg lemegy a boltba. Neki is milyen jó lesz, ha útközben van egy árnyékos pad, ahová le tud ülni egy kicsit. Ezek apró dolgok, de sokat jelentenek. De természetesen lesznek konkrét intézkedések, és az egészségügyi szolgálatainkat is felkészítjük.

T.Sz.: Az emlegetett párakapukon kívül felmérjük, hol vannak azok a helyek, ahol klímamenedéket tudunk létrehozni – ez is tipikusan olyan feladat, amit a fővárossal összehangoltan kell csinálni.

Xforest: Már most is számos olyan lakás van, amelyik nyáron elviselhetetlenül felmelegszik. Terveznek-e épületenergetikai felújításokat – ez már csak a rossz hőszigetelésből adódó gigantikus széndioxid-kibocsájtás miatt is fontos lenne.

T.Sz.: Ez sajnos nem a mi kompetenciánk. Az előző uniós pénzügyi ciklusban hatalmas összegek álltak erre rendelkezésre – tragikus, hogy a kormányzat ezeket a forrásokat finoman szólva is nem erre a célra fordította. Szóba jöhetne vészmegoldásként a légkondicionálók felszerelése a legkritikusabb helyekre – de mivel Terézváros világörökségi terület, ez, minden más feltétel fennállása esetén sem lenne megvalósítható, ugyanis a homlokzatra nem lehet a kültéri egységeket felszerelni.

Xforest: A Körút ma Budapest egyik legélhetetlenebb része – nemhogy sétálni nem jó itt, de még a biciklis közlekedésre sem alkalmas. Tudom, hogy ez fővárosi kompetencia, de mégiscsak Terézvárost vágja ketté – próbálnak-e valamit a Körúttal kezdeni?

S.T.: A körúti polgármesterek mind támogatják, hogy valamilyen módon korlátozzuk itt is a forgalmat. Ez persze most abszurditásnak tűnik, de ugyanilyen abszurditásnak tűnt 25 éve a gondolat, hogy a Bartók Béla út legyen egysávos. Megcsinálták, és bejött, lett egy élhető főútja Budának. Szóval meg lehet ezt csinálni a Körúttal is – akkor lehet nagyobb járda, ahová visszatérhet a városi élet, lehet védett biciklisáv – az ilyen kézzelfogható pozitív eredményeket felmutató lépéseknek megvan a támogatottsága a fővárosban is.

Xforest: Megvalósul ez ebben a ciklusban?

S.T.: Semmit nem lehet úgy bevezetni, hogy ne legyen egy próbaidőszak – a hétvégéken például vissza lehetne adni a bringásoknak egy sávot. Ha nem lesz valami előre nem látott akadály, akkor a dugódíjjal és más forgalomcsillapítási eszközökkel még ebben a ciklusban meg lehet csinálni.

Xforest: Mi lesz az a konkrét, felmutatható eredmény, amivel majd előállhat a 2025-ös kampányban?

S.T.: Az, hogy az emberek jobban fogják érezni magukat a városban. Az autósok is. Rengeteg nehézség lesz, de ha kiszállnak az autóikból, ők is.