Tartalom
- 1 Mi az elektroszmog fogalma?
- 2 Hogyan hat az egészségünkre? Mik az elektroszmog tünetei?
- 3 Milyen eszközök okozhatnak elektroszmogot?
- 4 Mekkora az az elektroszmog mennyiség, ami már káros?
- 5 Hogyan zajlik az elektroszmog mérése?
- 6 Ki az, aki hivatalosan mérheti ma Magyarországon az elektroszmogot?
- 7 Mit tehetünk a mindennapi életünkben az elektroszmog ellen?
Az elektroszmog mérhetően jelen van az életünkben. Az elektroszmog olyan civilizációs szennyezés, ami az utóbbi egy évszázadban bukkant fel és az utóbbi két évtizedben ugrásszerűen fölerősödött.
Már a kétezres évek közepén egyre több ember kezdett ismeretlen eredetű tüneteket tapasztalni magán, amiket végül az elektroszmogra vezettek vissza öndiagnózis során – csakhogy az orvostudomány ezt nem támasztotta alá. Akkor.
Kell félnünk az elektroszmogtól? Tehetünk érdemben bármit a csökkentésére? Egyáltalán: létező jelenség vagy csak korunk technikai mumusa? Ha kedveled a betűszavakat, ez a cikk tartalmaz pár nyalánkságot, mint például BfS, EHS, IEI-EMF.
Mi az elektroszmog fogalma?
A németországi Szövetségi Sugárvédelmi Hivatal (Bundesamt für Strahlenschutz, BfS) meghatározása szerint az elektromos, mágneses és elektromágneses mezőkkel összefüggésben az elektroszmog kifejezést a környezetünkben mindenütt előforduló jelenség leírására használják, a feltételezett egészségkárosító hatásokkal összefüggésben.
Jobban kifejtve, az elektroszmog olyan elektromágneses szennyezés, amelyet a villanyvezetékek, elektromos berendezések, mobil és vezeték nélküli telefonok, radarok, elektromos háztartási készülékek, mikrohullámú sütők, rádiók, számítógépek, elektromos órák stb. által generált elektromos és mágneses mezők okoznak.
Hogyan hat az egészségünkre? Mik az elektroszmog tünetei?
Éppen azért, mert ennyire újszerű jelenség, az elektroszmog kutatása még gyerekcipőben jár – ám azon emberek növekvő száma miatt, akik betegségtüneteket vélnek tapasztalni magukon miatta, egy egész sor vállalkozás látta meg a fantáziát benne.
Mindez sajnos megnehezítette az elektroszmogról folytatandó társadalmi párbeszédet, mert az elektroszmog témakörét elkezdték egybemosni az áltudománnyal, mondván, nincs érdemi bizonyíték az egészségkárosításra.
Ám a képlet ennél bonyolultabb, és az elektroszmog folyamatos erősödése már állami szinten is figyelmet követel.
Az elektroszmog okozta vélelmezett tünetek öndiagnózis alapján
A Guardian már 2007-ben írt olyan középkorú emberekről, akik a 2000-es évek legelején, a mobiltelefonok terjedésével kezdték önmagukat diagnosztizálni „elektroérzékenységgel”, olyan tüneteket vélelmezve a rejtélyes rendellenességnek, mint hajhullás, erős fejfájás, memóriazavar, álmatlanság, szédülés, szívritmuszavar, fülzúgás és emésztési problémák.
Azóta megfigyelhetjük, hogy bár milliárdok használnak mobilt/okostelefont, a Föld egyre nagyobb részében van mobilhálózat és wifi, nem növekedett meg ugrásszerűen az elektroérzékeny emberek száma – habár igaz, hogy mindig vannak, akik az aktuális, pl. 5G mobilhálózati fejlesztésben látják a Végzetes Veszedelmet.
Elektromágneses túlérzékenység – létezik?
Már a WHO is foglalkozni kezdett az elektromágneses túlérzékenységnek (EHS) nevezett jelenséggel, illetve a Washington Post külön cikket szentelt a témának.
Az EHS-t számos nem specifikus tünet jellemzi, amelyeket az érintettek az EMF-nek, azaz elektromágneses mezőnek vagy elektroszmognak való kitettségnek tulajdonítanak.
A leggyakrabban tapasztalt tünetek közé tartoznak a
- bőrgyógyászati tünetek (bőrpír, bizsergés és égő érzés),
- a neuraszténiás és vegetatív tünetek (fáradtság, kimerültség, koncentrációs nehézségek, szédülés, hányinger, szívdobogás és emésztési zavarok).
A tünetegyüttes így, ebben a formában nem része egyetlen orvosilag elismert szindrómának sem.
Az elektromágneses mezők okozta lehetséges hatások orvosi kutatások alapján
A problémát éppen az jelenti, hogy minden kutatás arra mutat, az EHS pszichoszomatikus. Az elvégzett klinikai kísérletek ugyanis semmi nyomát nem találták valós érzékenységnek.
Emiatt is váltotta fel az EHS-t az IEI-EMF, azaz az elektromágneses mezőknek tulajdonított idiopátiás környezeti intolerancia (Idiopathic Environmental Intolerance attributed to electromagnetic fields), de mi nevezhetjük akár ESzI-nek, azaz elektroszmog-intoleranciának is.
Az ESzI/IEI-EMF a lakosság 1,5-5%-át érinti öndiagnózis alapján
A kétezres évek elején több országban is felmérést végeztek, hogy kiderüljön, a lakosság mekkora részét érintheti az elektroszmog-intolerancia – önbevallás alapján.
Kaliforniában, Svédországban, Svájcban és Nagy-Britanniában összesen közel 30 000 válaszadó töltötte ki a kérdőívet és ez alapján a lakosság 1,5-5%-a számolt be az IEI-EMF tünetek valamelyikéről és tekintette magát túlérzékenynek vagy allergiásnak az elektromos vagy mágneses mezőkre.
Létező túlérzékenységről beszélünk?
Leginkább azt mondhatjuk, hogy pszichés tünetegyüttesről van szó. Hasonlítsuk össze a radioaktív sugárzással: amíg nem tudtak a létezéséről az emberek, akkor is hatott. Teljesen mindegy, tudatában van-e valaki a radioaktivitásnak, ha tartósan kitetté válik neki, hatni fog rá.
Az újkori történelem számos tragikus esetet ismer, amikor a radioaktivitás okozott súlyos torzulásokat, betegségeket, halált, sokszor tömeges mértékben – az áldozatok többsége még csak nem is tudott róla, hogy veszedelmes mértékű sugárzás érte.
Az ESzI/IEI-EMF/EHS esetében pont fordított esetekkel találkozunk: a tünetek akkor jelennek meg, ha tudnak róla, hogy kitettek az elektromágneses mezőnek/rádióhullámoknak.
Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy nincs valós allergia elektromágneses mezőre vagy rádióhullámokra – ám az elektroszmog mégsem tűnik egészségesnek. Csak egészen más okok miatt.
Milyen eszközök okozhatnak elektroszmogot?
Ha az elektroszmog kerül szóba, az emberek többségének azonnal a mobiltelefonok, a vezetékek, a töltőkészülékek jutnak az eszébe. Azonban egyes olyan – egyébként átlagos háztartásban is megtalálható – elektromos készülékek is lehetnek elektroszmog források, amelyekre nem is gondolnánk, például a vezeték nélküli telefon, a bojler, a hajszárító vagy épp a rádiós ébresztő óra.
Gyakorlatilag minden eszköz, ami elektromosságot használ, generálhat elektroszmogot is. Az elektromágneses tereket váltakozó áram (AC) és egyenáram (DC) generálja. Az elektromágneses mező (EMF), vagy elektromágneses sugárzás frekvenciaspektruma nagyjából nem ionizáló és ionizáló sugárzásra osztható.
A nem ionizáló sugárzást alacsony és magas frekvenciájú sugárzásra, infravörös sugárzásra, látható fényre és ultraibolya sugárzásra osztják. A mesterségesen előállított alacsony és magas frekvenciájú sugárzást úgyszintén „elektroszmognak” is nevezik.
Elektromágneses sugárzást szinte minden produkál, amiben elektromos energia folyik. Igen, még az emberi test is generál elektromágneses mezőt – mégsem az a jellemző, hogy azért kapunk fejfájást bizonyos emberektől, mert azok túl sok elektroszmogot generálnak.
A BME világelső lett elektroszmog mérésben
A Budapesti Műszaki Egyetem ismét a világ élvonalába került, amikor megvalósította a SMOG projektet. Ennek lényege az volt, hogy 350 km magasságú pályára állítják a SMOG-P műholdat, ami a Földünket körülvevő, ember keltette elektroszmog jelenlétét igazolhatja, és fel is tudja térképezni.
A magyar kutatók úgy vélik, „az elektroszmogot, bár más módon szennyezi a Földet, a környezetre káros jelenségek közé lehetne bevonni”. A projekt egyik eredményterméke egy 3D-s térkép lett, amelynél folyamatosan nyomon követhető az egyes régiók elektroszmog-szennyezettsége.
Mekkora az az elektroszmog mennyiség, ami már káros?
Az Európai Unió által meghatározott határérték jelenleg 28 V/m a központi Európai Uniós szabályozások szerint. A nem ionizáló sugárzás emberre gyakorolt hatása ugyanis a sugárzás intenzitásától és frekvenciájától függ.
A nagyon intenzív alacsony frekvenciájú sugárzás idegimpulzusokat és akaratlan izom-összehúzódásokat válthat ki, míg az intenzív magas frekvenciájú sugárzás szöveti felmelegedést okozhat.
Különböző tanulmányok azonban biológiai hatásokra utaló bizonyítékokat mutatnak be, többek között az e határértékek alatti, gyenge sugárterhelés esetén is.
Például a gyenge nagyfrekvenciás sugárzás megváltoztathatja az elektromos agyi aktivitást, és befolyásolhatja az agyi anyagcserét és véráramlást. Az, hogy ezek a hatások hatással vannak-e az egészségre, még nem tisztázott.
Hogyan zajlik az elektroszmog mérése?
Az elektroszmog mérése gyakorlatilag elektromágneses sugárzás mérése. Többféle műszer is létezik a mérésre, amelyek különböző frekvenciatartományokban mérik az elektromos és mágneses váltakozó terek erősségét. Nem mellékesen a Google is rendelkezik saját elektroszmog-mérő szabadalommal.
Ki az, aki hivatalosan mérheti ma Magyarországon az elektroszmogot?
Magyarországon az NMHH, azaz a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakemberei mérik folyamatosan, hogy hol mekkora a sugárzás az ország területén. Ehhez 38 fixen telepített mérőállomást, és 20 hordozható szondát használnak.
A mérésre akkreditált szervezeteket a Nemzeti Akkreditáló Hatóság minősítése alapján nevezik ki. Jelenleg négy szervezet rendelkezik hivatalos elektroszmog mérési engedéllyel: az NMHH és az OKK-OSSKI mellett további két piaci vállalkozás.
Az NMHH közlése alapján a lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeket a 63/2004. (VII. 26.) számú, „A 0-300 GHz frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről” szóló rendelet határozza meg.
A rendeletben foglalt határértékek összhangban vannak tekintélyes szakmai szervezetek (ICNIRP: International Commission on Non-Ionizing Radiation Protection – Nem-ionizáló sugárzásoktól történő védelemmel foglalkozó nemzetközi bizottság) és az Európai Unió jelenleg érvényes ajánlásaival.
Az elmúlt évek során több mind 2800 mérést végeztek el adótornyok közelében és településeken belül. Jó hír, hogy a mérések közül egy sem mutatott az egészségügyi határértéken felüli adatot.
Mit tehetünk a mindennapi életünkben az elektroszmog ellen?
Az elektroszmog hatását befolyásoló fő tényezők:
- az elektromos vagy mágneses térerősség nagysága
- a terhelés időtartama, és
- a forrástól való távolság.
Bőven találhatunk magunk körül elektromágneses mezővel rendelkező, valamint rádióhullámokat kibocsájtó eszközöket. A trafós vagy tárolós készülékek, a padlófűtés a halogénlámpák, fénycsövek és energiatakarékos lámpák is lehetnek az elektroszmog forrásai.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy holnaptól újra földbe vájt kunyhókban, gyertyaláng mellett, postagalambbal üzengetve kellene élnünk az életünket.
A környezetünkben levő tárgyak elektroszmog terhelésének csökkentésére illetve azok ránk gyakorolt hatásainak mérséklésére az is elég, ha csökkentjük a terhelés átlagos időtartalmát és lehetőség szerint távolságot tartunk az azt kibocsátó forrástól.
Ez a gyakorlatban nagyjából annyit jelent, hogy a telefon ne ragadjon a fülünkre – hiszen ma már használhatunk kihangosítót és head-setet is –, és ha az adott készüléket épp nem használjuk, ne tartsuk azt a nap 24 órájában testünk közvetlen közelében.
Kiváltképp igaz ez az alvás alatti időszakra: a nyugodt, mély alvás érdekében a nem létszükségletű elektromos eszközöket és készülékeket (pl. a wi-fi routert, tévét, rádiót, tabletet, számítógépet, laptopot) kapcsoljuk ki és áramtalanítsuk, vagy tartsuk a lehetőségeinkhez mérten minél távolabb magunktól. Persze a döntés kinek-kinek a saját kezében van; ki is vonulhatunk a civilizáció peremére, ahol beszüntetjük az összes elektromos eszköz használatát, ám talán mégis inkább az az észszerű, ha a következetes fogyasztást választjuk és azon haladunk tovább egy észszerűbb és épeszűbb civilizáció felé.
Kiemelt kép forrása: parlament.cat
Dr. Rónay P. Tamás | Korábbi egyetemi oktató, szövegíró. Főként humán, illetve természettudományos cikkeket ír. Otthonosan mozog az okostechnológiák és megújuló erőforrások, zöld technológiák világában.
birenke
A legnagyobb sugárzást a villany vezetékek, elektromos hálózatok okozzák.
A kW -osak megközelítése is már életveszélyes, de ott ezt tiltó táblák, korlát jelzik.
Ha lakás közelében nagyfeszültségű vezeték, transzformátor van, (utcai világítás),
semmit nem tehetünk.
Rádiós
Igy igaz,az alacsony frekvenciás periodikusan,lètrejött elektromágneses tèr” igy pl,a 230V-os hálózatok,egy kb,25nm,es vasbeton födèmml ellátott èp,ben,műhelyben a lehető legkárosabbak,,ahol mèg biztonsági leválasztó trafó is van,1KW- az asztalok felett 230V-os továbbá 24V-os dugalyakkal,kièpítve,+ban kapcsoló táblák az asztal felett, ez is nagyon káros tud lenni…
A napsugárzás által okozott hőátadás, a vastag falakat,ès a lapostetőt is rendesen átmelegíti,ezzel mèg jobban kitève káros ártalmas,sugárzásnak,az ott dolgozó embereket…
Napi 6óra hossza bentöltött ,eltelt idő után ,jelentkezik a fáradtság,kimerültsèg” majd a zavartság èrzete,de az ètvágytalanság,az emèsztèsi problèmák is megjelennek,nèhány hónap után…
Szekeres Ferencné
Panellakás . A felvettem lévő lakásból szinte állandó jellegű Electrosmog aramlikz az otthonom a. Az artalmakat érzem egyre erősebben . Megfizetnem az árát , barmibez is kerül, csak SEGÍTSENEK. Köszönöm szépen