Mikrohullámok a háztartásokban: mennyire veszélyesek valójában?

A mikrohullám az átlagember mindennapi életének három területén is állandóan jelen van: mikrohullámú sütőként a konyhában, a mobil/okostelefonként a kommunikációban – na meg a természet egésze formájában úgy mindenütt.

A mikrohullám ugyanis természetes és az univerzumban mindenütt megtalálható, például kozmikus háttérsugárzás formájában, vagy ott, ahol feltalálták a radart. A mikrohullám – hasonlóan sok más találmányhoz, amit nem értenek az emberek – félelmet kelthet, mert többféle rémhír is évtizedek óta kering a köztudatban.

Ideje tehát alaposabban utánanézni, hogy okoz-e rákot, ha a levest mikrohullámú sütőben melegítjük, vagy agyrákot kaphatunk-e a mobiltelefonálástól és egyáltalán: mi az a mikrohullám.

Mi az a mikrohullám?

Az alapoknál kezdve, a mikrohullám az elektromágneses hullámokon belül a rádióhullámok közé tartozik. Ugyanúgy elektromágneses hullám, akár a látható fény, csak alacsonyabb a frekvenciája: a 300 MHz és 300 GHz közötti tartományt nevezzük együttesen mikrohullámnak.

Ebből rögtön két dolog következik:

1. a mikrohullám természetes
2. a mikrohullám nem ionizáló elektromágneses hullám

Magyarán: önmagában nem okoz rákot. Vagy nem okoz jobban rákot, mint a kedvenc rádióállomásod vagy a zöld szín.

Van természetes előfordulása is a mikrohullámnak?

Van, sőt. Eleve az összes csillag folyamatosan termel mikrohullámokat az elektromágneses sugárzásuk révén.

Ráadásként azonban mindenütt jelen van kozmikus háttérsugárzás formájában. A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás (CMB, CMBR) az ősrobbanás kozmológiájában olyan elektromágneses sugárzás, amely a világegyetem korai szakaszából származó maradvány.

Azért jöhetett létre, mert az Univerzum első kb. 300 000 éve során atomok nem jöhettek létre. Az anyag ehelyett erősen ionizált plazmaként oszlott el, amely nagyon hatékonyan szórta a sugárzást.

Mivel a táguló világegyetem az ősrobbanás óta lehűlt, ez a visszamaradó sugárzás kritikus jelentőségű a kozmológia tanulmányozása szempontjából, mert magán viseli e részecskék fosszilis lenyomatát, az apró intenzitásváltozások mintázatát, amely által jobban megérthetjük a világegyetem korai életszakaszát.

Ki fedezte fel a mikrohullámot? Hogyan lehet előállítani? 

A mikrohullámnak alapvetően négy felfedezője ismert, attól függően, hogy miként is értelmezzük a kérdést:

1. A rádióhullámokat, és így az oda tartozó mikrohullámú tartományt is James Clerk Maxwell fedezte fel 1873-ban.
2. Viszont az első konkrét kísérletet mikrohullámú tartománnyal az 1890-es években végezte az indiai Jagadish Chandra Bose.
3. A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást 1963-ban fedezte fel Arno Penzias és Robert Woodrow Wilson, amelyért 1978-ban Nobel-díjat kaptak.
4. A mikrohullámú sütőt pedig a Raytheon mérnöke, Percy Spencer fedezte fel 1945-ben, aki egy katonai magnetront tesztelt, ami egyszeriben megolvasztotta a mogyorós szeletét a zsebében – aztán pedig kukoricát pattogtatott vele.

A mikrohullám otthoni előállításához magnetron kell

A mikrohullámú sugárzást különböző eszközökkel lehet előállítani, amiket általában két kategóriába sorolunk:

1. szilárdtest- és
2. vákuumcsöves eszközök.

A szilárdtest mikrohullámú eszközök félvezetőkön, például szilíciumon vagy gallium-arzenidon alapulnak. Ide tartoznak a terepi tranzisztorok (FET-ek), a bipoláris átmenetet biztosító tranzisztorok (BJT-ek), a Gunn-diódák és az IMPATT-diódák. A mikrohullámú alkalmazásokban általában a szabványos tranzisztorok nagyobb sebességre kifejlesztett, speciális változatait használják.

Ha nem találunk a papi garázsában néhány elfekvő Gunn-diódát, az étel azonban már kezd kihűlni, akkor alapvetően egy magnetronra van szükség a nagyi konyhájában a húsleves melegítéséhez.

Ahhoz viszont, hogy csak a húsleves melegedjen meg és ne a konyha teljes tartalma, beleértve Mirtill cicát is, már le kell szigetelni a magnetron környezetét. Erre szolgál a mikrohullámú sütő belseje.

Milyen alkalmazási területei vannak a mikrohullámnak?

A mikrohullámokat széles körben használják a távközlés, a mezőgazdaság, a közlekedés, az orvostudomány és a hadászat területén. A legelterjedtebb nem otthoni terület, ahol a mikrohullámok nélkül sokkal nehézkesebb volna az élet, a kommunikáció.

Például a tévéstábok a helyi közvetítéseknél a közvetítő kocsi és a felszerelés között mikrohullámú kommunikációval továbbítják az információt, de műholdak is használják ezt a fajta műsorszórási technológiát.

A 2,4 GHz mindazok számára ismerős mennyiség, akik bármilyen mostani rádió-távirányítású eszközt használnak. A legegyszerűbb RC játékautótól kezdve a komolyabb drónokig szinte minden RC eszköz a 2,4 GHz-es frekvencián kommunikál.

Szintén minden IT szakember – vagy legalábbis olyasvalaki, aki üzemelt már be routert – tudja, hogy a legtöbb WiFi eszköz ugyancsak a 2,4 GHz-es frekvenciát használja.

Milyen háztartási eszközökben működik mikrohullám?

Ha a telefonokra háztartási eszközként tekintünk, akkor feltétlen meg kell említsük a mikrohullámú tárgyak között a mobil/okostelefonokat.

A picit idősebb korosztály még emlékezhet a rádiótelefon kifejezésre is, habár az, szigorúan technológiai szempontból, téves szóhasználat volt, azon egyszerű oknál fogva, hogy a rádiótelefonok egy évtizedekkel korábbi mobilgenerációt jelentettek.

Magyarországon az első mobilok a 450 MHz-es mikrohullámú frekvenciát használták, aztán jöttek a 900 és 1800 MHz-es frekvenciák, majd a 3G hálózatok az 1,8 és 2,5 GHz, a 4G hálózatok pedig a 2 és 8 GHz közötti frekvenciák használatával.

Akad viszont egy másik háztartási eszköz, amiről már a kezdetek óta rémhírek terjengenek: ez pedig a mikrohullámú sütő. Most kifejezetten annak élettani hatásaira fogunk összpontosítani, ezért akit a működése érdekel részleteiben, olvassa el például ezt a szakcikket.

A mikrohullámú sütő térnyerése

Azóta, hogy Spencer Úr felmelegítette a mogyorós rúdját és az eljárást piacra dobta, a mikrohullámú sütőt kapcsán háromféle nézőpont terjedt el. „A kávéfőző és a mosógép után ez a harmadik, amit beszerzünk” felfogást vallja az emberek többsége.

A „rákot okoz és mind meghalunk tőle és a kormány titkos elmekontroll ügynöksége szabadította a világra” meglehetősen marginális csoportot alkot, de azért a népesség egy kimutatható százaléka minimum egyetért azzal, hogy a „mikrózott ételek” annyira nem jók, továbbá az elektroszmog-generálásban is jeleskedhet.

Végül akad egy harmadik csoport, akik azért kerülik, mert dúsgazdagok és trendi több millió forintért venni gyorssütőt, ami majdnem ugyanolyan hatékony, mint egy húszezer forintos Noname mikró.

Csak 2019-ben és csak az USÁ-ban több mint 345 millió dollárért értékesítettek mikrohullámú sütőket és a háztartások 92%-a rendelkezik mikróval. Pedig létezik más megoldás is: a gőz- és gyorssütők két olyan alternatíva, amelyek a mikrohullámú sütőkkel azonos funkciókat kínálnak magasabb minőségben. 

Ennek legfőbb oka a költségük: a nem mikrohullámmal dolgozó sütők ára jelenleg 1700 és 8000 dollár között mozog, míg a mikrohullámú sütők csupán pár száz dollárba kerülnek.

Mik a mikrohullám élettani hatásai?

A mikrohullámú sütők már évek óta a háztartások alapvető kellékei, de a mikrohullámú sugárzástól való félelem mindvégig fennmaradt. Az elektronikai technológiák gyors fejlődésével az utóbbi években egyre nagyobb aggodalomra ad okot a mikrohullámú sugárzás (MW) által okozott lehetséges egészségügyi kockázatok.

A mikrohullámú sütők elektromágneses hullámokat használnak, amelyek behatolnak az élelmiszerekbe, egyes molekulákat rezgésbe hoznak és hőt termelnek, amely az egész élelmiszerben átterjed.

Jól sejted, az élőlények testével is pontosan ezt teszi. A mikrohullámú sugárzás biológiai hatásai kétfélék lehetnek: termikus és nem termikus hatások. Mindkettő jelen van, a termikus hatások a nagy teljesítményű és nagyfrekvenciás MW-sugárzás esetében, a nem termikus hatások pedig a kis teljesítményű MW-sugárzás esetében dominálnak.

A mikrohullámú sugárzás sokoldalúan hat a szervezet számos rendszerére, beleértve az idegrendszeri, endokrin, szív- és érrendszeri, immunrendszeri, reproduktív és vérképző rendszert.

Milyen mende-mondák kapcsolódnak a mikrohullámú sütő káros hatásaihoz? Mennyire kell ezeket komolyan venni?

Amióta az „USA gyarmatosította haldokló kapitalista Nyugat” piacain megjelentek a mikrohullámú sütők, a szovjet blokk országai arról kezdtek beszámolni, hogy a mikrohullámoknak kitett személyeknél gyakran jelentkezik:

• fejfájás,
• fáradtság,
• étvágytalanság,
• álmosság,
• koncentrációs nehézségek,
• rossz memória,
• érzelmi instabilitás és
• labilis szív- és érrendszeri funkciók.

Persze azt már nem tették hozzá, hogy ezeket részben szovjet emberkísérletek során fedezték fel. Amint arról a Snopes beszámolt, az oroszok – a saját verziójuk szerint – azért bombázták rendszeresen mikrohullámú sugárzással a moszkvai amerikai követség épületét, hogy ezzel gátolják az amerikai elektronikai hírszerzést.

Csavar a történetben, hogy erről maguk az amerikai legfőbb vezetés is tudott, de jobbnak látták eltitkolni még a követség legtöbb munkatársa elől is.

Aztán később „valahogy” feledésbe merült az egész egészségkárosító hatás – és bizonyosan véletlenül közvetlen azelőtt, hogy megjelent az első orosz gyártású szovjet mikró, az Электроника (Elektronika) az 1980-as évek legelején.

A mikró tényleg rákot okoz?

A mikrohullámú sugárzás, mivel nem ionizáló sugárzás, pontosan annyira fog rákot okozni, mint a LED-lámpák fénye: azaz semennyire. Ugyanakkor maga a mikrohullámú melegítés során, ha műanyag edényt használ valaki, esetleg abból kioldódhat olyan kemikália, ami egészségtelen.

Ezért is érdemes a műanyagokat mellőzni és helyette környezetbarát kerámiát vagy üveget használni, még a WHO szerint is.

A mikró égési sérüléseket okozhat?

A mikrohullámok felmelegítik a bőr alatti réteget és tényleg fájdalmas élmény, illetve nem feltétlen egészséges hosszan kitenni magunkat a közvetlen besugárzásnak.

Azonban a hagyományos tűzzel pontosan ugyanez a helyzet. Sőt a konyhában rengeteg más dolog is található, ami meglehetős fájdalmat okoz a bőr alá jutva, ide értve a villát, a merőkanalat és Mirtill cicát is.

Mégse következik ebből, hogy a hagyományos gáztűzhely vagy az étkészlet halálos veszedelmet jelentene. Természetesen rendeltetésszerű használat mellett.

Elmondhatjuk tehát, hogy a mikrohullámú sütő vagy a mobiltelefonok és a WiFi használata alapvetően veszélytelen, sőt környezetbarát, ugyanakkor érthető az is, ha valaki számára mindez kevéssé meggyőző. Egy biztos: a mikrohullámú sugárzás mindig jelent volt és jelen is lesz a Természetben, így az élet a kezdetektől alkalmazkodott hozzá.

Dr. Rónay P. Tamás | Korábbi egyetemi oktató, szövegíró. Főként humán, illetve természettudományos cikkeket ír. Otthonosan mozog az okostechnológiák és megújuló erőforrások, zöld technológiák világában.