Tartalom
- 1 Mi az a villámárvíz?
- 2 Mennyire veszélyes egy villámárvíz?
- 3 Hogyan köthetőek a villámárvizek a klímaváltozáshoz?
- 4 És mi a helyzet a közelmúltban?
- 5 Mit kell tudni az őrségi villámárvízről?
- 6 Hogyan alakulnak ki a villámárvizek?
- 7 Milyen hatásai vannak a villámárvíznek?
- 8 Mit tehetünk, hogyan védekezhetünk a villámárvizek ellen?
Villámárvíz: az elmúlt években komoly villámárvizek keletkeztek Magyarországon. De mi a pontos definíció, mi okozza a villámárvizeket, milyen hatása van, hogyan lehet ellene védekezni?
Mi az a villámárvíz?
A definíció szerint a villámárvizeket elsősorban az különbözteti meg az árvizektől, hogy rövid idő alatt, akár néhány óra leforgása alatt nagy intenzitású csapadék hullik egy kisebb vízgyűjtő területre. Ez a számokra lefordítva azt jelenti, hogy 1-3 óra alatt akár 100 mm csapadék is hullhat az adott területre. A név onnan ered, hogy a villámháborúhoz hasonlóan gyorsan csap le és jelentős károkat okozhat, aztán pillanatok alatt eltűnik a ciklon. Főleg hegyvidéken okozhat problémát, a szintkülönbséget kihasználva felgyorsul, a vízmosásokban, hasadékokban, patakmedrekben olyan árhullám alakulhat ki, ami köveket, sziklákat, fákat mozdíthat el a helyéről.
A villámárvizek nem kegyelmeznek az épített tájnak, lakóövezetnek sem, épületeket, hidakat, autókat sodorhat el, új medreket alakíthat ki, utakat, járdákat téphet szét, az utcák folyóvá válnak, az aluljárókba, alagsori helyiségekbe beömlik a víz. A vízszint gyors növekedése néhány óra alatt elérheti akár a 10 m-t vagy többet is. Hatásukra katasztrofális sárlavinák is megindulhatnak.
Mennyire veszélyes egy villámárvíz?
A villámárvíz elsősorban a sebessége miatt veszélyes, nehezen lehet rá előre felkészülni. Hiába mutatják az előrejelzések egyre pontosabban a kialakulás lehetőségét, ha leszakad pár óra alatt 100 mm víz, arra nincsenek felkészülve sem a lakosok, sem a kevésbé szélsőséges időjárási viszonyokra tervezett infrastruktúra. A vízelvezető-rendszerek egyszerűen nem képesek ekkora mennyiségű vizet elnyelni, terelni, kezelni, ezért hömpölyög folyóként utcákon, ömlik be az aluljárókba, szaggat szét járdákat, utakat.
Hogyan köthetőek a villámárvizek a klímaváltozáshoz?
„A villámárvizek meteorológiai szempontból a konvektív csapadékrendszerekhez, azaz záporokhoz és zivatarokhoz köthetők, amikor a vonalba rendeződött zivatarok egymás után mozognak, így egy adott terület fölött rövid időn belül több – intenzív csapadékot adó – zivatarcella is átvonulhat. Ilyen intenzív csapadékesemények az év szinte bármely hónapjában előfordulhatnak.”
A Vöröskereszt jelentése szerint ,”az 1990-es évek óta átlagosan 35 %-kal nőtt a klímával, illetve az időjárással összefüggő katasztrófák száma, 2010 és 2019 között pedig az összes katasztrófaesemény 84 %-a ebbe a kategóriába esett. A klímaváltozás elsődlegesen abban mutatkozik meg, hogy erősödnek az extrém környezeti hatások.” Ezalatt értjük az egyre gyakrabban előforduló aszályt, a hőhullámokat és a villámárvizeket.
Ha visszatekerünk az időben 30-40 évet, sárlavinákról, villámárvizekről leginkább ázsiai, latin-amerikai országokból értesültünk (no meg az óceánokból kiemelkedő vulkanikus szigetekről, pl. Madeira, Zöld-foki szigetek), európai hírolvasóként talán kialakult az a hamis biztonságérzet, hogy ezen a kontinensen ezek a rémes természeti katasztrófák szinte elképzelhetetlenek. Persze hasonló gyors lefolyású zivatarok voltak korábban is Európában, ám akkor 30-40 évre jutott egy ilyen eset, most meg szinte évente ismétlődnek meg a rendkívül gyors lefolyású, villámárvízzel járó esőzések.
Egy 2005-ös tanulmány szerint azonban „Ha csak az 1998-2002 közötti időszakot
tekintjük, akkor is legalább 100 pusztító árvízről, 700 halálos áldozatról, 25 000 kitelepítettről és nem utolsó sorban 25 milliárd euró veszteségről kell szólnunk.” Forrás
És mi a helyzet a közelmúltban?
Az elmúlt években a saját bőrünkön tapasztalhattuk meg, hogy sem Kelet- sem Nyugat-Európa nem ússza meg szárazon, hiszen a klímaváltozás hatására pl. 2021 júliusában Belgiumban, Németországban, Észak-Kelet Franciaországban, Luxemburgban és Hollandiában csapott le egy villámárvíz-sorozat. Nyugat-Németország és Kelet-Belgium kapta a legtöményebb dózist, volt olyan terület, ahol 48 óra alatt több víz hullott le, mint rendes esetben két hónap alatt. Az árvizek hatására épületek dőltek össze, több százan eltűntek, csak Belgiumban huszonheten haltak meg, épületek dőltek össze.
2022 nyarán pedig elsősorban az Alpok olasz és osztrák területén számoltak be szélsőséges időjárási körülményekről, villámárvizekről. Tirol térségére 2022. augusztus 5-én egyik pillanatról a másikra csapott le az özönvíz. A patakmedrekből kilépett az árhullám, fákat, hidakat, házakat sodort el a brutális erejű víz.
Hajas Gyula Bence cikke szerint: „Az éghajlatváltozás miatt a kiterjedt magas, illetve alacsony nyomású légköri képződmények nyáron hosszabb ideig maradnak Európa felett. Mindez egyes régiókban tartós szárazsághoz és hőhullámokhoz, máshol gyakori és jelentős esőzésekhez vezethet. A jelenség egyik oka az Északi-sark jegének olvadása, ami befolyásolja az északi futóáramlatokat, és ez nagy hatással van Európa időjárására.”
Mit kell tudni az őrségi villámárvízről?
A nyugat-európai példák után lássunk egy magyar villámárvizet: 2021. szeptember 29-én az Őrségre csapott le egy rövid, ám annál intenzívebb esőzés. A ciklon négy órán keresztül szinte egy helyben maradt, a „10-15 km átmérőjű koncentrikus terület felett több mint három órán keresztül tartózkodó felhőből, a radarmérésekre alapozott számítások alapján 100-110 mm eső is lehullhatott. Az érintett területhez legközelebb lévő mérési helyen (Szentgotthárd-Farkasfa) mindössze 30 mm-t mért az OMSZ műszere, azonban ez a pont a cellától kissé nyugatra terült el. A leírások és videók alapján Bajánsenyén órákon keresztül hömpölygött a víz, illetve a Kerka patak bajánsenyei, illetve a Zala zalalövői vízmércéjén is hirtelen megugrott a vízszint.”
Hogyan alakulnak ki a villámárvizek?
A 2021-es nyugat-európai villámárvíz esetében az „esőzésért nagy kiterjedésű, alacsony légnyomású légtömeg tehető felelőssé, mely 3 napon keresztül forgott a régió felett”. Éghajlatunk ingadozásához köthetően, a hirtelen árvizeket egyre inkább az jellemzi,
hogy nem igazán évszakfüggőek. Tavasz elejétől az ősz végéig bármikor bekövetkezhetnek és nincsenek biztosan előre jelezhető területek, ahol megtörténhetnek. Egyre többször jelennek meg hirtelen árvizek a tél végi–tavasz eleji heves esőzésekkel együtt meginduló hóolvadás következtében.
Milyen hatásai vannak a villámárvíznek?
Ha a feljegyzett villámárvizek morfológiai körülményeit vizsgáljuk, akkor azt
tapasztaljuk, hogy a legveszélyeztetettebb helyzetben azok a települések vannak, ahol a
magasabb, nagyobb reliefenergiájú térszínek hirtelen váltanak át síksági formára, vagy ahol a völgytalpat hirtelen szűkületek tagolják. Egy heves esőzés vizét több évtizede száraz deráziós völgyek is vezetik, ezért a domborzatot a villámárvizek esetében sokkal részletesebben kell vizsgálni, mint a hagyományos nagyvízi árvizek során.
Mit tehetünk, hogyan védekezhetünk a villámárvizek ellen?
Kiss Anna meteorológus szerint csökkentenünk kell a vízzáró rétegek számát, vagyis a beton helyett természetes vízmegtartó felületeket kell kialakítanunk „különösen a magasabban fekvő területeken, amivel megakadályozhatjuk, hogy nagyon gyorsan zúduljon le sok mennyiségű csapadék az alacsonyabban fekvő területekre. Természetesen van az a mértékű és gyorsaságú esőzés, ami ellen ezek az intézkedések sem nyújtanak védelmet, de biztosan enyhébbek lennének a jelenlegi károk.”
Fontos az edukáció is: azokon a településeken, ahol különösen veszélyes a villámárvíz, ki lehet dolgozni egy riasztórendszert, amivel a lakosságot értesíteni lehet a katasztrófa közeledtére. A szakemberek azt javasolják, hogy villámárvíz esetén ne próbáljunk meg autóba ülni, főleg akkor, ha már bokáig ér a víz. Az autók ilyenkor csapdaként záródhatnak a benne ülő sofőrre, utasokra.
Borbáth Péter | Író, túravezető – mesét, kritikát, reklámszövegeket ír, túravezetőként Latin-Amerikát, Madeirát és az Azori-szigeteket járja.
Vélemény, hozzászólás?