Tartalom
- 1 Mi az a walipini üvegház?
- 2 Mik a walipini üvegház előnyei?
- 3 Mi a walipini üvegház előnye a hagyományos üvegházhoz képest?
- 4 Mire kell figyelni a walipini építésénél?
- 5 Milyen buktatói lehetnek a föld alatti üvegháznak?
- 6 Milyen növényeket lehet termelni egy walipini üvegházban?
- 7 Milyen költségei vannak egy ilyen üvegház telepítésének?
Talán kevesen hallották ezt az idegen hangzású szót kertész körökben: walipini. A walipini üvegház ugyanis dél-amerikából származik, ahol az andok magaslatain élő bolíviai gazdálkodók ezt a módszert találták alkalmasnak, hogy a hideg és barátságtalan éghajlaton is tudjanak növényt termeszteni maguknak. Aymara indián nyelven walipini annyit jelent: meleg hely. Hogy hogy éri el a meleget a zord időjárásban? Tulajdonképpen az üvegháznak a pincével való kereszteződéséből jön létre ez a fajta védett terület.
Mi az a walipini üvegház?
Az üvegházakat eredetileg is arra találták ki, hogy meghosszabbítsák a növények vegetációját: korábban kezdjenek el kibújni a földből, és sokáig lehessen szüretelni. Az üvegház ugyanis összegyűjti és megtartja a meleget, még a kevés és gyenge késő őszi és kora téli napfényt is ki lehet használni vele. A walipini üvegház erre még egy lapáttal rátesz: a nap energiáját a föld hőtartó hatásával ötvözi. A walipini üvegház tulajdonképpen egy földbe süllyesztett üvegház, ahol a falak és a ház alja a föld alatt található 180-240 cm mélyen. A teteje pedig üvegből, fóliából vagy polikarbonátból áll, hogy a napsütést beengedje. Nagyon fontos az üvegház tájolása, hiszen az teszi lehetővé, hogy a legkisebb napsugarakat is kihasználja téli időszakban. Ha nem is mindenki engedheti meg magának, hogy ilyet építsen, mert legfeljebb városi kertészkedésre futja a lehetőségeiből, azért érdemes megismerkedni ezzel a technikával is.
Mik a walipini üvegház előnyei?
Mivel minden oldalfala a föld alatt van, az üvegház kihasználja, hogy a föld alatti egy-két méteren egyenletesen 5 és 10 °C fok környékén marad a hőmérséklet, akkor is, amikor kemény mínuszok vannak.
Az üvegház teteje, mivel üvegből, polikarbonátból vagy egyszerűen fóliából áll, átereszti a fényt, ezáltal a legkisebb fényt is hasznosítani tudja a hidegebb időszakokban.
Így ötvözi a pince, vagy föld alatti tárolóhely hőmegtartó képességét az üvegház fényt behívó és az alatta lévő területet felmelegítő képességével. Ezáltal a kora tavaszi és a késő őszi időszakot még rendkívül hatékonyan ki lehet használni korai palántázásra és kései szüretelésre. Vagyis egyazon területen bőségesebb terméshozamot lehet elérni.
Mi a walipini üvegház előnye a hagyományos üvegházhoz képest?
Egyik nagy előnye a költséghatékonyság. A falakhoz nem szükséges drága üveg, hiszen csak a tetejéhez van szükség üvegre. Ez is lehet használt ablaküveg – ha valaki ügyesen be tudja építeni, akár olcsón beszerezhető használt ablaküveget vagy fóliát is fel tud használni az üvegháza tetejének.
A falaknál szintúgy: ásni ugyan kell, ami kézzel nagy munka, géppel egy kicsit kevesebb; viszont a fal maga a föld.
Előnye még, hogy ténylegesen hosszabb lesz a benne termesztett növények vegetációs ideje, palántákat ugyanúgy lehet benne nevelni, majd kiültetni, mint a hagyományos üvegházban. Sőt, emelt ágyások is kényelmesen elférnek benne, amelyek alulról biztosítják a növényeknek a meleget.
A hőmérséklet a nyári hónapok kivételével sokkal ideálisabb a növényeknek, különösen a fagyra vagy kártevőkre érzékeny fajtáknak. A talajmenti fagyok nem érintik a palántákat, mivel a föld hője megvédi őket; és sokszor a kártevők sem tudnak bejutni, hogy lakmározzanak a termésen.
Mire kell figyelni a walipini építésénél?
Mielőtt nekikezdenénk a walipini üvegház megépítésének, néhány dolgot meg kell figyelni, és előzetes döntést hozni róla, például az üvegház méretével, helyével, anyagával kapcsolatban.
Az egyik legfontosabb, amire oda kell figyelni, a tájolás. Hogy a legjobban ki tudja használni a téli napot is, az északi féltekén dél felé legyen a tető legnagyobb felületű dőlésszöge (a déli féltekén észak felé). Az üvegház kelet-nyugati hosszanti irányba feküdjön, vagyis a rövidebb oldalai nézzenek kelet és nyugat felé. Természetesen mindezt érdemes adaptálni a helyi viszonyokra. Hegyek között másmilyen fényviszonyok lehetnek, mint alföldön, és az sem mindegy, hogy inkább délelőtt, vagy inkább délután süt tovább a nap az üvegházra.
A tető lejtési szöge sem mindegy. A téli nap 19°, nyáron 66°-os szöget zár be, érdemes ennek megfelelően megépíteni a tetőt.
Nyáron, amikor nagy melegek vannak, le kell fedni az üveget, hogy ne égjenek ki a növényeink. Erre zöld madárháló vagy árnyékolóháló a legalkalmasabb. Ilyenkor külön figyelni kell a szellőztetésre is, hiszen nyáron a kánikula miatt szellőztetés nélkül kiszáradna minden növény. Az ajtóval átellenben vagy egy nyitható rést, ablakot, vagy egy kályhacsövet érdemes beszerkeszteni. Ez utóbbival nagy hidegek esetén még meleget is lehet bentre csiholni.
Érdemes némi plusz helyet hagyni a növényeken kívül is, hiszen vannak alternatív módszerek is, hogy télen a meleget biztosítsuk: egy-egy vizes hordó is képes összegyűjteni nap közben a meleget, éjszaka pedig visszasugározni. De olyan megoldás is létezik, hogy a komposztot költöztetjük az üvegházba, amely meleget bocsát ki magából, ahogy érleli a szerves hulladékból a földet.
A víz még fontos kérdés. A talajban lévő vízelvezetést meg lehet oldani vízelvezető padlóval: a mélyedésekbe elvezető csöveket helyezve. Erre azért kell gondolni, mert a leggondosabb tervezés mellett is előfordulhat, hogy víz kerül a verembe, vagy a talajvíz szivárog be.
Milyen buktatói lehetnek a föld alatti üvegháznak?
Mielőtt nekikezdünk az építkezésnek, fontos felmérni a talajvíz szintjét, de így is érhetnek meglepetések. Ha magas a talajvíz szintje, különösen érdemes belül is magas vagy emelt ágyásokat alkalmazni, máskülönben úszni, és végső soron elrohadni fognak csak a növényeink.
Ha a falakat nem támasztjuk alá megfelelő módon, és az eső valamilyen úton-módon bejut, akár be is tudja omlasztani a falakat. Mindenképpen fontos gondolni a falak valamilyen módon való megerősítésére, valamint arra is, hogy a tetőre folyó víz ne befelé folyjon. Ez akkor is veszély, ha az üvegház bejárata jóval a földfelszín alatt van. Erre megoldás lehet a tetőn lévő csapóajtó, melyből létra vezet lefelé.
Ha találunk egy jó rendszert, amellyel összegyűjtjük az esővizet, a túlfolyásra is gondoljunk nagy esőknél. Összegyűjtve az esővizet kéznél lesz a locsolásra szolgáló víz.
Előfordulhat még, különösen fóliatetőnél, hogy nincs megfelelően rögzítve a széleknél, így egy nagyobb vihar belekaphat, és elviheti az egész tetőt. Érdemes tehát odafigyelni a rögzítésekre, hogy a környéken szokásos legerősebb szelet is kibírják. Összességében azonban a walipini üvegház, mivel a földközelben van, jobban ellenáll a szélnek, viharnak.
Ne feledjük, hogy nyáron sokkal több meleget és fényt kapnak a növényeink az üvegházban, még ha a föld alatt is van. Figyeljünk a már említett szellőztetésre és takarásra, valamint a locsolás megfelelő mennyiségére a walipini üvegházban.
Milyen növényeket lehet termelni egy walipini üvegházban?
Egy Walipini üvegházban gyakorlatilag februártól novemberig lehet termelni. A korai palántázással márciusban már szüretelhető lehet a retek, az újhagyma, a különféle saláták. A paradicsomok is jól érzik magukat, és a többi, hosszú tenyészidejű növény is, mint pl a chilipaprika.
A walipini üvegház, mivel állandó hőmérsékletet biztosít télen is, alkalmas hely az olyan fagyra érzékeny fűszernövények átteleltetésére, mint a rozmaring, a bazsalikom vagy a zeller. Lényegében bármit lehet termelni, amit szeretnénk, még olyan növényt is, amely nem a mi éghajlatunkhoz van szokva. Van példa arra is, hogy citrusokat termesztenek ilyen technikával hideg helyeken, például Montanában. Bár valószínűleg lesznek nehézségek az elején, hamar rá lehet érezni, melyik növény hogyan érzi magát a föld alatti üvegházban.
Milyen költségei vannak egy ilyen üvegház telepítésének?
Minél inkább magunk készítjük az üvegházat, annál kevesebbe kerül. Ha tehát a barátokkal együtt ássuk ki azt a minimum 2-2,5 m2-t, akkor nem szükséges egy bobcat-et hívni a földmunkához. Ha használtan tudunk beszerezni fóliát vagy ablaküveget, ablakkeretet, raklapot, akkor az is lefarag a költségekből. Mindenképpen számítsunk azonban rá, hogy lesznek járulékos költségek: raklapok, faanyag, esetleg polikarbonát és annak alkatrészei. Összességében kb. 100.000 Ft-ból meg lehet alkotni egy walipini üvegházat.
Stenszky Cecília I költő, író, pedagógus, valamint a természetközeli élet, a vadon és a könyvek rajongója. Jelenleg szabadúszó szövegíró és mesemondó.
Vélemény, hozzászólás?