Gánt bauxitbánya: érdekességek a Mars világát idéző területről

Festői, zöldellő lankák között egy hatalmas vörös, nyílt seb. A gánti bauxitbányát ma a legtöbben csak, mint egy különleges, egyedi megjelenésű kirándulóhelyet ismerik, ahol kiváló „Mars-szelfiket” lehet lőni.

Azonban kevesen tudják, hogy ez az egyre felkapottabb excentrikus környezet tulajdonképpen hogyan is keletkezett illetőleg hogyan nyerte el jelenlegi formáját és funkcióját.

Milyen hely a gánti bauxitbánya? Hol található?

A gánti bauxitbánya egykor robbantásoktól hangos, aktív bányaterület volt, mára azonban már egy szelíd lankás látogatóparkká avanzsálódott, pedig egy jelentős méretű környezetkárosításnak köszönheti létrejöttét: a Vértes déli lankáin található Bagolyhegy érctartalmának illetőleg az ott létrehozott bauxitbánya teljes kizsigerelésének.  

Alapvető tudnivalók a gánti bányáról

Fontos tudnivaló	Gánti bauxitbánya
Nyitvatartás	Egész éves, hétfőn zárva, keddtől vasárnapig 9.00-17.00 óráig.
Belépődíj	Van: múzeum, látogatóközpont, tanösvény, 1000 Ft (2023)
Parkolás	Díjmentes a bejáratnál
Pontos cím	Gánt, Bányatelep 17, 8082
Koordináták	47°21’58″N 18°23’3″E
Akadálymentesített?	A múzeum
Kutyabarát?	A tanösvény
Megközelíthetőség	Autó, busz, vonat, gyalogosan
Közeli látnivalók	Csókakő, Csókakői vár, Oroszlánkő vára (Csáki vár), Köves völgy/szurdok, Bokodi tó, a romantikus Vitányvár, Gerencsér vár, Gesztesi vár, Bory vár, Alcsuti arborétum, Majk – Kalmalduli/majki remeteség

Gánt bauxitbánya: hogy alakult ki a jelenlegi, Marsot idéző terület?

A jelenlegi, Marsot idéző terület létrejöttének illetőleg magának a bányának története több, mint 100 évre nyúlik vissza, amikor is a Vértes-hegység lábánál 1920-ban jelentős bauxittelepre bukkantak. Itt 1926-ban nyitották meg azt az első külszíni bauxitbányát – német érdekeltséggel, – amelynek fő profilja ekkor a német hadiipar kiszolgálása volt. A II. világháború idején a bánya teljes kapacitását (ami 1953-ban közel évi 600ezer tonnát is elérte) Németország foglalta le.

Ugyan már pár évtized alatt a világ leghíresebb és Európa leggazdagabb hozammal rendelkező bauxitbányája lett a gánti bauxitbánya, majd 30 millió tonna kitermelését követően az érclelőhely annyira kimerült, hogy 1968-ra be kellett zárja kapuit, ugyanis azt nem volt tovább gazdaságos ipari szinten működtetni.

Gánt ugyan ma már a Vértesi Tájvédelmi Körzet része, de a környékén még jelenleg is végeznek hatalmas volumenű, külszíni építési alapanyag-kitermelési munkálatokat (Dolomit kőbányászati Kft és a Baumit Kft). Az idelátogatóknak tehát sajnos szükséges azzal számolniuk, hogy az egykori bauxitbánya méreteit már jóval túlszárnyaló gánti és zámolyi külfejtéses bányák felől napkeltétől-napnyugtáig a kalapácsos fúrógépek ütéseinek zaját valamint az akár több száz robbanásból álló robbanássorozat hangját is hozhatja a szél.

Mi a bauxit, és mire jó?

A bauxitot 1821-ben egy francia geológus, Pierre Berthier jegyezte fel elsőként és nevét arról e településről kapta, ahol először megtalálták; Baux de Provence-ról. A bauxit egyébként egy alumínium-oxidot (Al2O3) és vas-oxidot (Fe2O3) tartalmazó, vörösesbarna színű ásványi anyag, ami az alumínium alapanyaga.

Közel 4 kg bauxitból mintegy 2 kg timföld (tiszta alumíniumoxid) állítható elő, amiből az elektrolízist követően végül körülbelül 1 kg kohóalumínium (99% tisztaságú alumínium) lesz.

A bauxitból elektrolízissel kinyert alumíniumot valamint annak többek között réz-, magnézium-, cink- és szilíciumötvözeteit mechanikai tulajdonságai miatt (könnyű, erős, tartós) igen sok iparágban használják, több egyéb mellett főként autó- és repülőgépipari-gyártási területen.

Milyen kirándulásokat lehet tenni a gánti bauxitbánya területén? 

A felhagyott bauxit bánya helyén került kialakításra a Földtani Park és a Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum és Geológiai Látogatóközpont, ahol egy kiállítás keretében megismerkedhetünk a különleges földtani képződményekkel 220 millió évvel ezelőttől napjainkig, valamint az azokat létrehozó folyamatokkal, szerkezeti mozgások bizonyítékaival; ugyanis a késő-triász kortól a helyi földtörténet minden mozzanata kiolvasható itt a külszíni fejtés során felszínre került kőzetek rétegeiből.

Gánt bauxitbánya túra

Az egykori bagolyhegyi bauxitbányának 28 méter magas dolomitfalai a sárga-szürke és vörös számtalan színében pompáznak. A marsbéli színeket öltött bányaparkban egy 3,5 km hosszú ösvény, illetőleg egy 1459 méteres tanösvény vezeti körbe a látogatókat a földtörténeti korok között, út közben az eligazodást 13 darab, QR-kódokkal is ellátott tábla segíti.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai ezeket a tájékoztató táblákat úgy helyezték el, hogy azok sorrendben követve segítsék a tanulást és minél szélesebb körű tájékoztatást nyújtsanak.

A tanösvény végére érve betérhetünk az évszázados bányászati emlékeket, eszközöket és helyi földtani érdekességeket felvonultató Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeumba is.

Mit lehet megnézni a múzeumban?

A múzeumi kiállítást részben szabadtéren, részben egy 360 m² területű, földalatti bányavágat-kiállítótérben rendezték be, amely a hagyományos, mélyművelésű bányák vágatait idézi; az omlás elleni biztosítása is olyan, mint az igazi bányajáratoké, annak minden részletét, pl. a kézi fejtés során használt eszközöket és a munkaterületet is igen élethűen imitálva.

A tárlat 300 m2-es szabadtéri része kifejezetten a masszív munkagép-fanoknak kedvez, felvonultatva a bányában használt korabeli bauxitszállító nehézgépeket; gőz és villanymozdonyt, csilléket.

Mennyibe kerül a belépő a gánti bauxitbányába?

Egy már-már jelképes összegű belépő jegy váltása mellett (ez jelenleg felnőtteknek 1000 Ft, diákoknak és nyugdíjasoknak pedig 500 Ft) látohatható.

Hogyan lehet eljutni a gánti bauxit parkba?

Budapesttől Gánt autóval mindössze 70 km, ami optimális esetben még egy megállással is maximum egy órát jelent. A bányatelep a Fejér megyei (elnézést: vármegyei) Gánt település déli része felől, a Gántot Zámollyal összekötő útról közelíthető meg, itt, a bejárat mellett egy ingyenes parkolóban tehetjük le a járművünket.

Ami igen praktikus, hiszen innen indul a tanösvény is.

Gánt bauxitbánya: hogyan alakul a nyitvatartása?

A park télen zárva tart, de április elejétől október végéig, hétfő kivételével minden nap 10 és 18 óra között (munkaszüneti napokon is) látogatható.

Talán a nyitvatartási időnél is hasznosabb lehet az az információ, hogy a Vértesi Tájvédelmi Körzethez tartozó parkban történő kellemes és bosszúságtól mentes időtöltéshez nem árt egy jó, ám nem túlzottan féltett túracipőben érkezni. A vörös talaj pora ugyanis egyes gore-tex anyagokból nehezen eltávolítható.

Emellett bár a felszíni fejtés miatt sérült környezet regenerálódóban van, vagyis tavaszról-tavaszra egyre több zöld aljnövényzet, bokor és fa található a bánya területén, a nagy része még mindig tar.

Szélfogó növényzet híján pedig a dombokon erősen szeles is lehet az időjárás, vagyis ősztől tavaszig érdemes réteges öltözettel készülni, ha a gánti bauxitbányában szeretnénk kicsit kóborolni. Figyelem! A parkban ugyan engedélyezett a piknikezés, de a tűzgyújtás tilos!

Bár az Európában is ritkaságnak számító Bauxitföldtani Park különleges hangulata és bányászati érdekességei minden korosztály számára érdekes és élvezetes hétvégi programot jelenthetnek, a környező helyek számtalan látnivalója miatt a bauxitbánya-látogatást praktikus lehet egy nagyobb lélegzetvételű vértesi kirándulással összekötni.

Bartha Katalin | Mind humán, mind reál terepen otthonosan mozgó, a gyermeki lélek és a természet szépsége iránt egyformán rajongó, egykori gyógytestnevelő pedagógus. Jelenleg szabadúszó szöveg-, tartalom- és tárcaíró, költő