AZ ELVESZETT ERDŐ – Avagy, hogy vannak a hazai erdők, ki fog vigyázni rájuk és van-e jövőjük?
Lehetetlen küldetésnek tűnik manapság úgy felhívni a figyelmet a természetvédelem fontosságára, hogy az üzenet célba is érjen. Miközben a világot még mindig nem engedte el a Covid szorítása, a közvetlen szomszédainknál felfoghatatlanul embertelen háború dúl, itthon pedig április harmadikán kiderült: valószínűleg még sokáig nem lesz környezetvédelmi minisztériumunk.
Igaz, az utóbbi két helyzet még nem hátráltatta a terveimet, amikor belekezdtem a könyv írásába, sőt, bizakodással töltött el egy zöldebb jövő felé…
Másfél év munkájával és közel száz önkéntes hozzájárulásával végül mégis elkészült egy igazi közösségi projekt, melynek célja az volt, hogy bemutassam a hazai erdők helyzetét, helyesebben a hazai erdők keserédes helyzetét. Ám mindezt olyan formában kellett feltálalni, hogy kíváncsi szemekre és értő fülekre találjon. Ne legyen tele riasztóan sok idegen szóval és hosszú tudományos körmondatokkal, ne legyen száraz és unalmas, de kellőképpen szakmai, figyelemfelkeltő és aktuális ahhoz, hogy az életkorban be nem határolható olvasóközönséget lekösse, és gondolatokat ébresszen benne, majd végül cselekvésre késztessen – mindenkit a maga módján és lehetőségeihez mérten. Nem volt könnyű megtalálnom azt a parányi piaci rést, melybe belefér egy ilyen könyv.
A mai olvasóközönség vizuális igényét és az egyetlen, általam is használt közösségi platform, az Instagram lehetőségeit kihasználva kapcsolódott össze az az önzetlen csapat, akikkel belevágtam a hiánypótló kötet elkészítésébe.
A kiindulási pont az volt, hogy agrármérnökként és civil környezetvédőként évtizedek óta figyelem, tanulmányozom az erdők életének hazai alakulását, és a folyamat, amit látok, nagyon elkeserít. Mintha nagy ívben elkerülnék egymást a szakmai természetvédelmi szervezetek és az állami hivatalok megállapításai. Szakmai iránytűként a WWF Magyarország Erdő Programjának és a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Intézetének kutatásait vettem alapul, melyek egybevágnak a nemzetközi áramlatokkal.
Ezekkel a törekvésekkel kellett összekapcsolnom az önkéntes közreműködők témáit: születtek fantasztikus fényképek, hozzászólások, szakmai vélemények és nem utolsósorban költemények, aminek azért is örültem különösen, mert így össze lehetett fésülni a környezetvédelmet a kultúrával. Így született meg Az elveszett erdő című kötet, ami egy színes természetvédelmi segélykiáltás, ismeretterjesztő és edukatív köntösbe csomagolva. Az erdőkhöz kapcsolódó legszebb és legszomorúbb tudnivalók gyűjteménye természetbarátok szemüvegén keresztül.
Munkámmal nem csak az erdőkkel kapcsolatos szemléletváltás fontossága és a figyelemfelhívás volt a cél, nem csupán kiszélesítettem a hazai környezetvédő szervezetek célkitűzéseinek ismertetését, hanem anyagi támogatással is szeretném-szeretnénk segíteni munkájukat, hiszen arcpirítóan kevés állami támogatásból kell fennmaradniuk.
A nemzeti parkok és más hazai védett területek fenntartói is folyamatos munkaerőhiánnyal küszködnek, hiszen a környezetvédelem sem egy elismert szakma, sőt, mélyen alulfizetett. Ezért ajánlottam fel a kötet teljes bevételét a hazai természetvédelem számára. Valószínűleg nem lesz elegendő a jelenlegi állapotok pozitív irányú megváltoztatásához, de az önkéntesek részvételével elindulhatott az a jelentőségteljes folyamat, amikor mindenki megérzi azt, hogy kis lépésekkel és önzetlen tettekkel milyen nagyszerű érzés adni és megóvni a közös kincseinket. Mert az erdők sorsa nem élet-halál kérdése. Annál sokkal fontosabb!
Néhány téma „Az elveszett erdőből”:
-Melyek a legveszélyeztetettebb erdőtípusok itthon és melyekből van már nyugtalanítóan sok?
-Tudtad, hogy közel 70 erdőrezervátum van hazánkban, köztük ősi erdőfoltokkal?
-Miért lehet idős erdeinket büntetlenül kivágni itthon?
-Kedvelik-e egymást az erdészek és a vadászok?
-Miért van túlzottan sok szarvas a hazai erdőkben? És miért nem jó, ha túl sok az őzike?
-Mit csinál az erdő, amikor ökoszisztéma-szolgáltatást nyújt?
-Hogyan lehet megkülönböztetni az igazi erdőket az ültetvényektől?
-Mire jók az ültetvények és miért végtelenül szegényesek?
-Biodiverzitás, ökológia, szénmegkötés és aktuális társaik – környezetvédelmi fogalomtár példákkal
-A legnagyszerűbb hazai természetfilmek gyűjteménye
-Hogyan tudsz te is segíteni az erdőknek? (Nem is gondolnád, hogy milyen egyszerűen!)
A WWF Magyarország által ajánlott kötet:
Az erdőkért sokan aggódnak. Egy-egy tarvágás néha lakossági tiltakozásokat is elindít. Magyarországon a szűk erdész és természetvédő berkeken túl mégis kevesen emelnek szót az erdők hatékonyabb, országos szintű védelme érdekében. Zelei Anna kivétel, aki bizony szót emel, sőt tollat ragad. Páratlan lendülettel írja le gondolatait az erdők történetével, működésével, a létüket fenyegető kihívásokkal kapcsolatban. A sok összegyűjtött ismeretet remek fotókkal, sőt versekkel illusztrálja. Ajánljuk könyvét mindazoknak, akik szívükön viselik a hazai erdők sorsát, többet szeretnének tudni róluk és a rájuk leselkedő veszélyekről, vagy akár tennének is értük.
Dr. Gálhidy László, WWF Magyarország, Erdő programvezető
VÉDTÉL MÁR TERMÉSZETET CSUPÁN OLVASÁSSAL? MOST ITT AZ ALKALOM!
Megrendelés: https://feketesas.hu/konyv/az-elveszett-erdo/
Zelei Anna | agrármérnök, kertészmérnök, lelkes természetvédő. Támogatója ill. önkéntese a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek, a NoÁr-mozgalomnak, a WWF Magyarországnak, a Greenpeace Magyarországnak és az xForest.hu-nak. A Norvég utakon c. könyv szerzője. Instagram: @anna_zelei
Vélemény, hozzászólás?