Mik adják egy biokertészet alapját? Mit jelent a biogazdálkodás?

Biokertészet: manapság egyre többen kertészkednek otthon vagy közösségi kertekben. Most megpróbáljuk összeszedni a biokertészet legfontosabb alapjait. Mire kell figyelni, mit érdemes elkerülni, mit mivel lehet ültetni? Arra is kitérünk, hogy Magyarországon hol találhatunk biokertészeteket.

Mi a biokertészet, a biokertészkedés? 

Nézzük a definíciót: „a biokertészet egy olyan kertészeti forma és módszer, amelyben mellőznek minden szintetikus, vagyis nem természetes növényvédő szert, műtrágyát és tápoldatot, illetve bármilyen olyan anyagot, amely nem szerves illetve természetes eredetű. A biokertészet fontos jellemzője továbbá, hogy az úgynevezett biokertben a különböző fajtájú növények nem szigorú rendben, szisztéma szerint és elkülönítve kerülnek művelésre, hanem mintegy egymás mellett, tulajdonképpen szimbiózisban.”

Hogyan fogjunk hozzá, mire kell figyelni?

Ha a biokertészkedésről beszélünk, alapvetően nem kell valami modern varázslatra gondolni. Egyszerűen újra fel kell fedezzük azokat a mezőgazdálkodási ismereteket és gyakorlatokat, amelyek két-három generációval előttünk, a nagyapáink, dédapáink mindennapjaihoz tartoztak.

A biokertészet komplex, mindenre kiterjedő figyelmet és folyamatos tanulást igényel. Tisztában kell lennünk kertünk mikroklímáival, a növények viselkedésével, egymásra való hatásával, a kert többi élőlényével, csúszómászókkal, rovarokkal és ezeknek a kertre kifejtett hatásaival. Érdemes sokat tanulni, jegyzetelni, beszélgetni másokkal, akik hasonló cipőben járnak, kipróbálni a különböző módszereket, javaslatokat.

Mik a biokertészkedés legfontosabb alapszabályai? 

• Komposztáljunk: szükséges ahhoz, hogy a talaj eleven, termékeny és egészséges maradjon. A talaj a növények alapvető közege, az egyik legmeghatározóbb elem a természetes kertben. Legyen minél nagyobb a talajélet, amit a nagyobb humusztartalommal, vagyis a rendszeres komposzt-utánpótlással érhetünk el.
• Alkalmazzunk természetes trágyákat: így a kiegészítő tápanyagokat ott pótoljuk, ahol valóban szükség van rájuk.
• Használjunk talajtakarást, mulcsozzunk! Ezzel a módszerrel élénkítjük a talajban található élőlények világát és elősegítjük, hogy a talaj mindig nedves és laza maradjon. Mulcs alapanyaga: faforgács, fenyőkéreg, fenyőtű, szalma, aprított növényanyag, fűkaszálék, fűrészpor, kavics, stb., sőt a tengerparti területeken kagylótörmeléket is alkalmaznak takaróanyagnak, főleg a szőlősökben, ennek még olyan haszna is van, hogy a kagyló visszaveri a napsugarakat, így hamarabb érik be a termés. Mulcsként kiválóak az erre a célra termesztett növények: spenót, zsázsa, fehér mustár, mézontófű, lóbab, stb. Speciális mulcskeverék növényvédelmi célokat is szolgálhat, például a földibolhák elriasztására a friss, aprított csalánlevél, vagy a tetvek elriasztására a levendula, gilisztaűző varádics és zsálya keverék.

• Alkalmazzunk vegyes növényi kultúrákat! Így elősegíthetjük, hogy a növények a kedvező szomszédság hatására egészségesebben fejlődjenek és megelőzhetjük a kártevők és betegségek elterjedését. Fedezzük fel a régi tájfajtákat, telepítsük azokat a kertünkbe!
• Ahol lehet, fogjuk meg a lehulló csapadékot, gyűjtsük be az esővizet: a legtöbb kertben sok tetőfelület áll a rendelkezésünkre, az értékes, lágy vizet semmiképpen ne engedjük le a csatornába!

Biokertészet: mit mivel ültessünk, mire érdemes figyelni?

A növénytársítás a biokertészet egyik legfontosabb tudománya. Ha jól tudjuk társítani a növényeket egymással, vagyis jó szomszédságokat hozunk létre, akkor sok szempontból sikeresebb lesz a kertünk:

• Először is a megfelelő társítás hatására jobb íze lesz a zöldségeknek.
• A növények kooperálnak, együttműködnek – az egyik növény támaszként, talajtakaróként tud segíteni a másiknak.
• Növelhetjük az ásványi anyagtartalmat. A pillangós virágú növények például a gyökerükön nitrogént kötnek meg, amit fel tud használni a társnövény is.
• Növényvédelem – olyan vegyi anyagot tartalmaz, ami visszafogja a rovarokat, talajférgeket, gyomot, vagy gombásodást
• Gazdanövény hasznos rovaroknak – egyes növények ezzel növelik a virágbeporzást
• Egyik növény védi a másikat naptól és széltől
• Társnövény összegyűjti a káros rovarokat a haszonnövény mellett
• A monokultúra, vagyis amikor csak egyfajta növényt termesztünk, hatásosabban terjesztheti a rovarokat, betegségeket egyik növényről a másikra. A társnövény ezt a folyamatot megszakítja.

Rengeteg társítási javaslatot olvashatunk, és természetesen azt is fontos megjegyezni, hogy eltérő termőföld, fekvés vagy mikroklíma esetében nem biztos, hogy ugyanaz a társítás működni fog, amit valaki ajánlott nekünk.

A teljesség igénye nélkül néhány társítási javaslat: a burgonya jól érzi magát a következő növények szomszédságában: ánizs, bab, bársonyka, borsó, brokkoli, cékla, csalán, gilisztaűző varádics, hagyma, káposzta, karfiol, koriander, kukorica, len, pemetefű, petúnia, saláta, sarkantyúvirág, torma, tök, zeller. De nem lesznek jó szomszédok például a cseresznyével, almával, málnával.

Mik az előnyei a biokertészetnek?

A biokertészet előnye, hogy vegyszermentes zöldségeket, gyümölcsöket tudunk termeszteni. A biokertészet fenntartható, környezetbarát és nem termel felesleges hulladékot, hiszen mindent fel tudunk használni valamilyen formában.

Mit kell tenni, ha a biokertészetet árutermelésre szeretnénk használni?  

Ha árutermelésre szeretnénk használni a biokertészetünket, akkor nézzünk utána alaposan, hogy mit írnak elő a jogszabályok. A biotermékek, vagy ökológiai termékek állati és növényi eredetű élelmiszerek, melyek termesztését, előállítását jogszabályokban rögzített szigorú szakmai előírások betartása mellett, egy ellenőrző szervezett ellenőriz akiket a szakminisztérium elismert.

Hol vannak Magyarországon biokertészetek?

Magyarországon egyre több a biokertészet, a kornyezettudatoselet.hu összegyűjtötte megyei bontásban ezeket a kertészeteket.

Biokertészet könyvek: ezeket érdemes olvasni ahhoz, hogy tisztában legyünk az alapokkal:  

Christine és Michael Lavelle: A biokertészet enciklopédiája

A természetes kertészkedés nélkülözhetetlen kézikönyve, amely eligazít abban, miként alkalmazzuk az ökológiai elveket kertünk tervezése, alakítása és fenntartása során. A könyv rengeteg gyakorlati tanáccsal szolgál: az egyes munkafolyamatok ábrasorain közérthető módon, lépésről-lépésre bemutatja, hogyan érhetjük el a legjobb eredményeket a díszkertben, a tájképi kertben vagy a konyhakertben. Gazdag választékot kínál a főbb zöldség-, gyümölcs- és fűszernövényfajok ajánlott fajtáiból, illetve termesztésükkel kapcsolatosan hasznos információkat közöl. E gyönyörű – 800 színes fotót közlő – album felbecsülhetetlen értéke a legfontosabb kerti feladatokat összefoglaló, könnyen használható naptár.

Őry Barnabás: A 3 órás kert

Ez a könyv azt írja le, hogyan legyen saját biokertünk, sőt, biointenzív kertünk úgy, hogy hetente csak 3 órát foglalkozunk a kertészkedéssel és meg tudjuk termelni magunknak és családunknak a szükséges zöldség adagot.

A könyv érthetően és részletesen mutatja be a biointenzív zöldségtermesztés fortélyait. A hasznos mellékletek és Rúzs-Molnár Ákos gyönyörű képei teszik a könyvet teljessé és élvezetes olvasmánnyá, mely egyetlen biokertész polcáról sem hiányozhat.

Heike Boomgaarden – Barbel Oftring -Werner Ollig: Természetes kert

A könyv 10 fejezete 35 lépésben mutatja be, hogyan teremthetünk magunk körül, szép fokozatosan egy természetes kertet. Néhány példa az ötletekből: a nyírt gyep helyett alakítsunk ki egy darab rétet; a műtrágyák helyett inkább saját komposztunkat használjuk; a környékünkön hozzáférhető anyagokból építsünk kőfalat; a magaságyásokból, vegyes kultúrákból vagy közvetlen a fáról szüreteljük a termést; az állatok számára létesítsünk rőzsehalmot; méh-töltőállomást és denevér-villát. Jutalmul három dolgot kapunk: pihenést, élményeket és egy természetbarát teret.

Borbáth Péter | Író, túravezető – mesét, kritikát, reklámszövegeket ír, túravezetőként Latin-Amerikát, Madeirát és az Azori-szigeteket járja.