A 10 legsúlyosabb globális környezeti probléma

A globális környezeti problémákat a mindennapi életben, a saját bőrünkön is érzékeljük. Lassan, vagy épp drámai gyorsasággal, de a környezetünk folyamatosan változik és ezek nagy részének hátterében bizonyítottan az emberi tevékenység áll. 

A vezető hírekben megjelenő természeti katasztrófák számának növekedése, a felmelegedési és lehűlési időszakok kiszámíthatatlansága, a szokatlan időjárás miatt az embereknek tisztában kell lenniük azzal, hogy globális környezeti problémákkal állunk szembe. Cikkünkben az általunk legsúlyosabbnak tartott jelenségeket vesszük sorra.

1. Globális felmelegedés

A globális környezeti problémák első helyére az általános felmelegedés került. Vitathatatlan ténnyé vált napjainkra az általános középhőmérséklet megemelkedése. A megszokott éghajlat is fokozatosan változik, élőhelyek szűnnek meg és újak jönnek létre, próbára téve ezzel a növény- és állatvilág alkalmazkodóképességét.

A szélsőséges időjárási események száma megnövekedett, így mindennapos hírré váltak a pusztító viharok, áradások és az ezek nyomán végbemenő földcsuszamlások. Másfelől a csapadékhiányos tájakon csökken a folyók vízhozama, a talajvíz szintje, ezzel elindul az elsivatagosodási folyamat. 

A globális felmelegedés hatására egyes hideghez alkalmazkodott fajok (például a nyírfák) előfordulási övezete a tengerszint feletti nagyobb magasságokba, illetve észak felé tolódik el. Helyükön megjelennek, elszaporodnak azok a fajok, melyek délebbről származnak. 

Nagyon nagy ára van annak, ha már hazánkban is áttelel a banán. Sajnos Magyarországot ez a globális környezeti probléma kiemelten érinti, mivel az elmúlt száz évben a felmelegedés 1,15 Celsius-fok volt.

Első hallásra nem tűnik soknak, ám ha az éves középhőmérsékletet és a csapadékeloszlást nézzük, akkor a helyzet már most is drámai: az Alföld egyes részei már félsivatagosnak tekinthetők.

A globális felmelegedés fokozott energiafelhasználáshoz vezet, hiszen a légkondicionálók, hűtők, szellőző- és öntözőberendezések nagy fogyasztók. A többletenergia előállítása során további  nagy mennyiségű üvegházhatású gáz keletkezik, mely fokozza a felmelegedést – ezzel be is zárul az ördögi kör.

2. Környezetszennyezés

A globális környezeti problémák közül a környezetszennyezés, különösen a légszennyezés az, ami leginkább látványos, amit mindenki által tapasztal. Az elsődleges légszennyezők az ipari tevékenységek és a gépjárművek kipufogógázai, valamint a rossz hatásfokú fűtőanyagok. A magas szén-dioxid -kibocsátás, az üvegházhatású gázok, a szállópor-koncentráció és az égéstermékek mindannyiunk tüdejét veszélyeztetik, de különösen a nagyvárosokban élőkét.

Ég az erdő – a nagy kiterjedésű tüzek által hatalmas mennyiségű füst, korom és más égéstermék kerül a levegőbe. A globális felmelegedés során a nagyobb arányú szárazságok kedveznek az erdő- és bozóttüzek kialakulásának, melyek a gazdasági károkon túl a helyi élővilágot is pusztítják.

Az élővizek szennyezéséért legtöbbször a nehézfémek, a nitrátok és a műanyag toxinok, vegyszerek, olajos anyagok felelősek, de ide tartozik még a nagyüzemi állattartás hatalmas vízfelhasználása is.

A lakossági és ipari szennyvíz tisztítatlan kivezetése súlyosan terheli a környezetet.

A szennyezett víz élővilága megváltozik, egyes fajok kipusztulnak, mások túlzottan elszaporodhatnak, felborítva az élővilág kényes egyensúlyát.

Globális környezeti gond a világ tengereiben felhalmozódó roppant mennyiségű szemét.

Ez részben tengerfenékre süllyedt roncsokból, a folyók hordalékával bekerült szemétből áll, valamint a tenger felszínén úszó hulladékból, mely az áramlások folytán hatalmas, úszó, szigetszerű képződményeket alkot, így veszélyezteti a közlekedést és az élővilágot. 

A tengerek szennyezettségének mérete megdöbbentő, némelyik úszó szemétsziget akkora, hogy az űrből is jól látni, a felülete több százezer négyzetkilométer is lehet. A Nagy Csendes-óceáni Szemétsziget területét 1,6 millió négyzetkilométerre becsülik! A hulladék zömét különböző műanyagok adják, melyek a víz mozgása és a napfény UV sugarai hatására mikrorészecskékké, mikroműanyaggá aprózódnak.

De nemcsak ezek jelentenek veszélyt az élőlények szervezetébe jutva, hanem a halászati hulladékok (kötelek, hálók, csomagolóanyagok) is, melyekbe beleakad és elpusztul számos védett hal, madár, tengeri teknős vagy cetféle.

A talajszennyezést főként a veszélyes ipari hulladékok okozzák,

leginkább a nem megfelelő hulladéktárolás. Globális környezeti problémaként talajszennyezést okozhat azonban a túlzott monokultúrás mezőgazdaság is, amely vegyszeres talajkezeléssel és permetezéssel a talaj élő rétegét, a humuszréteg ökoszisztémáját vékonyítja el, tönkretéve ezzel a természetes talajerőt. 

3. Elmaradott energiagazdálkodás

A fosszilis tüzelőanyagokból nyert energia nagy aránya vezetett az első két globális környezeti problémához: a levegőszennyezettséghez és így a globális klímaváltozáshoz. Ezt felismerve egyre több ország szorgalmazza, hogy a felhasznált energia minél nagyobb része származhasson megújuló  forrásokból: elsősorban szél- és naperőművekből, illetve olyan forrásokból, mint a geotermikus energia – vagy a tengerek, az árapály mozgási energiáját hasznosító erőművek.

Az elmaradott energiagazdálkodás problémájára adott válasz magával hozta az új gyártástechnológiákat, illetve az energiahatékonyabb felhasználási módszerek elterjedését. Sajnos a meglévő ipari és közlekedési infrastruktúra teljes átállása még nagyon messze van. A fejlődő országok, gazdaságok megnövekvő igényeire még mindig a fosszilis anyagok égetése ad olcsóbb megoldásokat, gondoljunk csak az indiai és kínai szénerőművekre.

4. Tengeri áramlások változása, a sarki jég zsugorodása

Talán furcsának tűnik hazánkból nézve, hogy a negyedik legsúlyosabb globális környezeti probléma a tengeri áramlások lelassulása, irányváltozása, a sarkköri jég olvadása miatt bekövetkező tengerszint-emelkedés.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásával az emberi tevékenység vitathatatlanul hozzájárul a légkör felmelegedéséhez és a klímaváltozáshoz A légkör melegedése az óceánok felmelegedését vonja magával. Az intenzív hőkülönbségek  miatt a gyakoribbak lettek a trópusi viharok, hurrikánok. 

A oceanográfusok mérései észlelték a tengeri áramlások megváltozását

Látható a sarki jég mennyiségének csökkenése, a gleccserek visszahúzódása, a jéghegyek és a sarkkörökön túli parti selfjegek elolvadása, ami kiszámíthatatlan következményekkel járhat. Mindez az óceánok vízszintjének emelkedéséhez vezet, és veszélybe sodorja a tengerparton élőket, így majdnem egymilliárd embert érint.

Felmelegedések, illetve jégkorszakok – vagyis a klíma drasztikus változásai bolygónk múltjában többször előfordultak, ez geológiai tény. Viszont a múltbéli  történésekkel ellentétben a jelenlegi gyors és nagymértékű klímaváltozás fő oka az emberi tevékenység.

5. Az ózonréteg elvékonyodása, UV-sugárzás megnövekedése

A háromatomos oxigénmolekulákból álló ózonréteg láthatatlan pajzsként helyezkedik el  a bolygónk körül, megóv minket a Nap káros sugaraitól. A légkör ózonrétegének kritikus elvékonyodását a halogénezett szénhidrogénekben (CFC) található fluor, klór és bróm okozta szennyezésnek tulajdonítják. 

Amint ezek a gázok elérték a felső, jeges légkört, reakcióba lépnek és lyukat képeznek az ózonrétegben. A legnagyobb az Antarktisz felett található. A megnövekedett sugárzás a tenger élővilágára, a plankton életciklusára is hatással van, és mivel ezek a lények állnak a tápláléklánc alján, sok egyéb, őket fogyasztó faj élete is veszélybe kerül. Egyes  bálnák egyedszámának csökkenése kb. 10 százalékban ennek a következménye.

A Földön a felső légköri ózon megritkulása miatt az UVA és az UVB sugárzás mértéke is megnőtt, különösen ott, ahol magasabb szögben éri a napsugárzás a felszínt. Ennek nyomán megemelkedett a bőrrákos esetek száma, illetve egyes szembetegségek előfordulása is. Az ózonréteget roncsoló CFC anyagok használatát a montreali egyezményben korlátozták jelentős mértékben még 1987-ben. .

Míg az ózonpajzs elvékonyodása veszélyes az élővilágra, légszennyezés hatására a földfelszín közelében, az ipari területeken és városokban megnőtt a szmog és benne az ózonkoncentráció. A levegőbe jutott nitrogén-monoxidból a szénhidrogének jelenlétében nitrogén-dioxid keletkezik, ez napfény hatására visszaalakul nitrogén-monoxiddá és atomos oxigénné. Az atomos oxigénből pedig háromatomos ózonmolekulák jönnek létre, s ezeknek az irritáló hatása többek között asztmához és krónikus felsőlégúti betegségekhez vezet.

6. A biodiverzitás csökkenése

Az emberi tevékenység sok esetben a fajok kihalását és az élőhelyek drasztikus átalakulását, ezáltal a biológiai sokféleség elvesztését idézi elő. Az ökoszisztémák kényes és összetett biológiai  rendszerek, egyensúlyuk évmilliók alatt tökéletesedett. Nagy veszélybe kerülnek, amikor bármely faj populációja lecsökken. 

A természetes folyamatok egyensúlya, mint például a virágok beporzása, elengedhetetlen az élővilág fennmaradásához. Az emberi tevékenység, például a rovarirtó vegyszerek használata fenyegeti a méheket is. 

Az erdők védelme kiemelkedően fontos

Az erdő az egyik leggazdagabb szárazföldi élőhely, minden szintjén fajok sokaságának ad otthont. Az erdővel borított területek csökkenése is globális környezeti probléma, hiszen helyükön, a művelésbe vont területeken nem tudnak megélni az erdő állatfajai.

Az állatvilág évmilliók alatt alkalmazkodott az egyes adott élőhelyekhez, ott vitte tökélyre a rejtőzködés, szaporodás, táplálkozás, vagyis a sikeres fennmaradás stratégiáit. A gyors, pár évtized alatt bekövetkező környezeti átalakulás végveszélybe sodorja őket. Itt nemcsak az esőerdők színes faunájára vagy a trópusi dzsungelek veszélyeztetett emberszabásúira kell gondolni, hanem sok hüllő-, kétéltű-, rovar- vagy madárfajra és az ő tápláléknövényeire is.

A tenger a földi életünk alapja

A tenger szennyeződése, illetve a globális felmelegedés miatti vízhőmérséklet emelkedése számos faj kipusztulását hozza maga után. A korallzátonyok fajokban különösen gazdag életterek, és ha a korallok elpusztulnak, akkor a közöttük élő egyéb tengeri élőlények, halak, csalánozók is eltűnnek. Így nemcsak a természetfilmekben megcsodált pazar látványvilág vész el, hanem olyan megállíthatatlan és visszafordíthatatlan károkat okozunk, kiszámíthatatlan következményekkel.

7. Hulladékkezelés, az újrahasznosítás alacsony aránya

A fenntartható és racionális hulladékkezelés az egyik legsürgősebb globális környezeti probléma lett napjainkra. Az erőforrások túlzott felhasználása és a műanyagok előállítása világméretű válságot okoz a hulladékok ártalmatlanításában. A fejlett országok híresek arról, hogy túlzott mennyiségű szemetet és ipari hulladékot termelnek, és hulladékaik egyre nagyobb lerakókban, egyes helyeken a tengerekben végzik. 

Álságos azt hinni, hogy amit nem látunk, az nincs is: a szemetünk velünk van.

A szemetet sokszor egyszerűen elszállítják a kevésbé fejlett országokba. Régebben az egyik legnagyobb szemétimportőr Kína volt, de mára gyakran Fekete-Afrika, illetve Banglades a szemét végállomása. Tragikus az a helyzet, hogy a fejlődő világ, mondjuk, a fast fashion ruhaneműk előállításának környezeti terhelésén túl az ebből keletkező hulladékok feldolgozását is kénytelen magára vállalni.

A szelektíven gyűjtött szemét minél nagyobb arányú újrafeldolgozása mellett az is cél, hogy ilyen hulladékfajták ne is keletkezhessenek. Egyre több országban látják be, hogy az egyszer használatos  műanyagok, gyorséttermi csomagolóanyagok, a túlzó csomagolás és az olcsó elektronikus készülékek használata nyomán keletkező hulladékok rendkívüli pazarlásnak számítanak, és veszélyeztetik az emberek életminőségét. 

A hulladék mennyiségét részben a fogyasztás visszafogásával lehetne csökkenteni, vagyis ha több ideig hordanánk egy-egy ruhadarabot, tovább használnánk a tárgyakat, berendezéseket. 

A hulladékszállítás szabályozása

A nemzetközi hulladékszállítást a 1013/2006 EK rendelet (a hulladékszállításról), melynek magyar megfelelője a 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet (az országhatárt átlépő hulladékszállításról), valamint a 1418/2007 EK rendelet (zöldlistás hulladékok nem OECD-országokba történő kiviteléről) szabályozza. A hulladékanyagok lehetnek ún. zöldlistásak, szabadon szállíthatók, illetve sárgalistásak, csak engedéllyel szállíthatók. Fontos még a veszélyes hulladékok szállításának szabályozása is, Sárgalistás hulladék, illetve egyéb hulladék ki- és behozatala Magyarországra csak a környezetvédelmi főfelügyelőség engedélyével lehetséges.

8. Az óceánok elsavasodása

A túlzott CO2-termelés közvetlen hatása nyomán jön létre ez a jelenség, mely képes megváltoztatni a tengerek élővilágát, így fontos globális környezeti probléma. Az emberi tevékenység miatt felszabaduló szén-dioxid kb. 25 százalékát az óceánok nyelik el. A vízben a szén-dioxid szénsavvá alakul. Ettől a víz pH-értéke csökken, azaz savasabb kémhatású lesz, s erre érzékenyen reagál a tengeri élővilág jelentős része.

Az óceánok savassága az ipari forradalom óta, vagyis az elmúlt 250 évben megnőtt. A pH- érték 0,26 egységgel alacsonyabb lett.  Ha folytatjuk a jelenlegi CO2 kibocsátási ütemet, akkor 2100-ig a helyzet  további 150 százalékkal fog romlani. 

Miért jelent a tengerek elsavasodása globális környezeti problémát? 

A folyamat a keringési rendszerrel nem rendelkező élőlényekre hat elsődlegesen, mivel a szervezetük kiszolgáltatottabb a környezetüknek: ilyenek például az állati egysejtűek, a kagylók, a virágállatok (korallok). 

A halak, tengeri emlősök szervezetének belső egyensúlya, homeosztázisa, a vérük pH-értéke stabil, így jobban képesek alkalmazkodni a környező változásokhoz. Viszont ha a táplálékul szolgáló élőlények eltűnnek vagy megritkulnak, azt a fejlettebb fajok is megsínylik.

9. Túlnépesedés, városiasodás

Bolygónk lakossága lassan eléri a fenntarthatatlan szintet. Olyan alapvető források hiányára kell számítani, mint az ivóvíz, az élelmiszerek és az üzemanyagok. A kevésbé fejlett és fejlődő országokban az utóbbi húsz-harminc évben végbement népességrobbanás feszegeti a határokat, értékesebbé teszi  az amúgy is szűkös forrásokat. A földrajzilag is egyenetlen elosztás és a hatalmas társadalmi különbségek tovább mélyítik ezt a globális környezeti problémát.

A termelés hatékonyságát minden erővel fokozni kívánó gazdálkodók az  intenzív mezőgazdasági módszerek, kémiai anyagok, műtrágyák, és rovarirtók felhasználásával kizsigerelik, károsítják a környezetet. A túlnépesedés maga is az egyik legfontosabb globális környezeti probléma lett napjainkra.

Hiperurbanizáció

A másik nagy gond, hogy a népesség egyre nagyobb arányban koncentrálódik a városokban, így a városiasodás szintén sok bajt hozott magával. Napjainkban a világon 10-ből 6 ember városban lakik.  Száz évvel ezelőtt ez a szám 10-ből 1,2 volt. Egyes becslések szerint 2050-re a Földön 27 olyan megaváros lesz, ahol több mint 20 millióan fognak lakni. A hiperurbanizáció tehát számos infrastruktúrabeli, közlekedési, foglalkoztatási, környezetszennyezési és közegészségügyi kihívást is tartogat.

10. A társadalmi konfliktusok számának növekedése

Végül eljutottunk ahhoz a globális környezeti problémához, ami a fentiekből is következett:a anyagi egyenlőtlenségek nyomán létrejövő háborúkhoz, fegyveres konfliktusokhoz. Az anyagi és szellemi javakhoz való korlátozott hozzáférés, az oktatás hiánya állandósuló feszültséget teremt.

Ennek egyenes következménye a migráció és a Föld sok országában időről időre megjelenő menekültválság, ami az emberi tragédiákon túl környezeti gondok sorát hozza magával. 

Ahogy környezetünk rohamosan változik, egyre inkább tudatosulnia kell annak, hogy nem csupán elszigetelt helyi jelenségek léteznek, a globális környezeti problémák többsége valamilyen formában mindenkit érint. Néhányuk kicsi, és csak a helyi ökoszisztémák egy részére van hatással, de vannak olyanok is, melyek drasztikusan megváltoztatják a jól ismert tájat. 

Van, akik azt mondják, hogy már késő. Mások a globális környezeti problémákat tagadják vagy bagatellizálják. Egy biztos, az utolsó pillanatokat éljük ahhoz, hogy változtassunk, hogy tegyünk bolygónkért, magunkért, gyermekeink jövőjéért.

Marcangol a tehetetlenség érzése?
Pedig tenni akarsz a klímakatasztrófa ellen. Van néhány javaslatunk, iratkozz fel!

(képek forrása: pexels.com)

Gyakran Ismételt Kérdések