Tartalom
A mangrove erdő speciális növénycsoportosulás, elképesztően gazdag élővilágnak adnak otthont, ráadásul az erózió, az árvíz, és szökőár ellen is komoly védelmi zónát jelentenek. Ettől függetlenül évszázadokon keresztül egyszerűen mocsaras területként tekintettek rá, nem tulajdonítottak a mangrove erdőnek lényeges szerepet és előszeretettel irtották ezeket a fákat. Ennek eredményeként mára eltűnt ezeknek az erdőcsoportoknak közel 50 %-a. Most nézzük meg, hogy mi az a mangrove erdő és milyen szerepet játszik a tengerek és az édesvizek ökoszisztémájában.
Mi az a mangrove erdő?
A mangrove erdő jellemzően a tengerek dagály-apály területén talál magának életteret, ez az egyetlen erdőcsoport, ami képes arra, hogy sós vízben életben maradjon. A mangrove fa a szervezetébe gyűlt túlzott sótartalmat mirigyekkel választja ki a levelein keresztül. Apály idején gumicsizmában, dagály idején a legegyszerűbben csónakkal lehet megközelíteni, hiszen jellemzően iszapos, mocsaras a talaj a fák alatt. Ahogy az erdő közelébe jutunk, érezni a mocsár szagát és a gyökérzeten apró rákok szaladgálnak. Az elképesztően összetett gyökérrendszeren szinte át kell mászni, közben óvatosan ki kell kerülni a gyökérzetre tapadt éles kagylókat.
Van azért kevésbé nehézkes változata annak, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljünk a mangrove erdővel. Mexikóban, a Sian Kaan Biorezervátumban úszhatunk egyet az erdős területen. Először beülsz egy motorcsónakba, azzal átvisznek néhány lagúnán, majd egy ponton kiszállsz, a mentőmellényt leveszed, megfordítod és beleülsz, úgy nézel ki, mint egy alultáplált szumóbirkózó, vagy mint egy pelenkás óriáscsecsemő és beereszkedsz a vízbe. A laguna enyhén lejt a tenger irányába, így van egy kis sodrása a víznek, lebegve, úszva nézed a mangrove fákat, a fákba kapaszkodó broméliákat, a farendszer léggyökereit, az apró rákokat, madarakat. Egészen sajátos élmény, ha arra jársz, próbáld ki!
A mangrove speciális horgonygyökérzettel kapaszkodik a talajba, hogy a folyamatos ár-apály mozgás hatására ki ne mozduljanak a növények az iszapos talajból, viszont pont a sűrű talaj miatt a horgonygyökérzeten kívül léggyökerekre is szüksége van, hogy levegőhöz jusson. A léggyökerek ráadásul úgy vannak „kialakítva”, hogy a só nátriumtartalmát kiszűrjék, így szinte sómentes víz kering a növényekben. A maradék só pedig a fent leírt módszerrel kicsapódik a régi leveleken.
És ha azt gondolnánk, hogy csak a gyökérzete különleges, akkor nézzük meg, hogy szaporodnak! Nem magokkal, hanem elevenszüléssel! Félig kifejlett, 20-30 centis növénykéket (csíranövényeket) ejtenek le az iszapba, a kis növények amint talajt fognak, rögtön megkezdik a gyökéreresztést.
Milyen mangrove fajok léteznek a Földön?
A mangrove egy ősi növény, valószínűleg még abból az időből származik, amikor a Pangea masszívum egyetlen kontinenst alkotott a trópusi övezetben. Összesen ötvenhat mangrove fajt ismerünk, „ám a három kulcsfaj a vörös mangrove, vagyis a Rhizophora mangle, a sárga mangrove Avicennia germinalis, és a Laguncularia racemosa, vagyis a fehér mangrove.
„Mélyebb vizekben él” a 30 méteresre is megnövő dús lombú, hatalmas vörös mangrove, mely szerteágazó léggyökereket ereszt az iszapos tengervízbe, nemcsak a törzséből, hanem az alsó vastag ágakból is. Egy-egy ilyen öreg fa valóságos erdőnek látszik, hiszen a törzset számtalan elágazó léggyökér veszi körül. Nevét onnan kapta, hogy ha a fát kivágjuk vagy megsérül, megvörösödik, mint az égerfa.
A hasonló termetű sárga mangrove viszont a kéreg, illetve a háncsszövet alatt sárga, innen a neve. Ez a fafaj valamivel alacsonyabb, léggyökereinek egy része a törzsből ered, más része viszont az iszapból függőlegesen felfelé nő.
A fehér mangrove a legalacsonyabb erdőalkotó faj, amely ritkán nő 10 méternél magasabbra. Nevét apró fehér virágairól kapta. Ez a fa számtalan vékony, arasznyi léggyökeret növeszt felfelé az iszapból, ezért apály idején, amikor a termőhelye időszakosan szárazra kerül, úgy néz ki, mintha tele lenne szórva gyökérkefékkel.
Hol találhatóak mangrove erdők?
A mangrove erdők jellemzően a trópusi területeken találhatók, az Egyenlítőtől északra és délre a 25. szélességi fok környékéig. Ha a térképre pillantunk, láthatjuk, hogy az óceánok és a partszakasz találkozásánál helyezkednek el úgynevezett brakkvízben, vagy félsós vízben. Ennek a víznek a sótartalma nagyobb mint az édesvízé, de kisebb mint a tengervízé. A brakkvíz egy literében 0,5-30 gramm só található (ezt leggyakrabban ezrelékben fejezzük ki: 0,5-30‰). A „félsós” pontosan meg nem határozható paraméter. A természetben előforduló brakkvizek többségének jellemzője, hogy térben és időben jelentősen változhat a sótartalmuk. A kifejezés a ‘sós’ jelentésű régi holland brak szóból ered.
Egy 2000-es adat szerint a mangrove erdők jelenleg 140 000 négyzetkilométernyi területen helyezkednek el.
Miért különlegesek a mangrove erdők?
A mocsárerdőkben, mangrove erdőkben speciális életközösségek alakulnak ki. Az itt élő rovarok egyetlen tápláléka az erdő lombkoronája, mégsem találunk tarra rágott lombokat. Ha tüzetesebben megvizsgáljuk a leveleket, azt látjuk, hogy a rovarok sok-sok levélbe belekezdenek, azonban nem rágnak meg mindent. Mintha evés közben valaki rájuk szólt volna, hogy ne rongáljanak meg, fogyasszanak el minden levelet, különben befuccsol a mangrove párologtató rendszere. Egy ideig azt gondolták a kutatók, hogy a sótartalom miatt nem eszik meg a növényevő rovarok ezeket a leveleket. Ám ha jobban belegondolunk, a többi, megrágott levélnek is van sótartalma, azokkal még sem volt baja a kis fogyasztóknak.
Ahogy fent is írtuk, a tengeri halak úgy tekintenek a mangrove erdőségre, mint egy bölcsire, óvodára. A fiatal egyedek védelmet találnak a sűrű gyökérzet között és felkészülnek a zordabb nyílt tengeri életre, az óceán áramlására. De rajtuk kívül is rengeteg élőlény lakik a mocsárerdőkben: férgek, planktonok, puhatestűek, rákok lepik el a mangrove mocsarakat. Itt élnek a labirintkopoltyús és a szemforgató halak, melyek a kopoltyúkamráik segítségével és a bőrükön át is fel tudják venni az oxigént. Ezzel a speciális felszereltséggel elő tudnak jönni a vízből az iszapra, és a gyökereken át a fákra is felmásznak rovarzsákmányaik után. A mangrovéban gazdag a madárvilág is.
Miért fontosak ezek a területek Földünknek?
A mangrove szerepe összetett. Túl azon, hogy milyen fontos szerepet töltenek be a helyi ökoszisztémában, ezek az ősi növények védik a trópusi óceánok, tengerek mentén a partszakaszt az eróziótól, tompítják a hullámzás, sőt, a szökőárak hatását is.
A mangrove (az összes többi élőhely fáihoz hasonlóan) megkötik a levegő széntartalmát, megszűrik a csapadékvízből származó szennyező anyagokat és elengedhetetlenül fontosak a légkör páratartalmának szempontjából. Egyes kutatók szerint akár hétszer-nyolcszor nagyobb mennyiségű szenet képes megkötni egy mangrove erdő, mint egy szárazföldi, trópusi erdő.
Milyen veszélyek fenyegetik a mangrove erdőket?
Régebben a mangrove szerepét nem becsülték sokra, intenzíven irtották a „mocsarat”, tüzelésre, fűtésre alkalmas faanyagot nyertek belőle. Viszont nem számoltak azzal, hogy egy-egy mangrovecsoport kiirtásával komoly területeket veszítenek az ott lakók, hiszen lebontják az óceánnal szemben kialakított természetese védelmi rendszert és a hullámzás, a folyamatos apály-dagály mozgás vagy az áradások sokkal gyorsabban fogják elpusztítani a partszakaszokat. A fák kivágásával súlyos csapást mértek a gyökérzet védelmét élvező lakók életére is, és ha az apró rákok, férgek hiánya nem is tűnik fel az embernek, a megcsappant a halállomány már komoly gondot okozhat a halászoknak. Az óceánok felmelegedése és a vízszennyezés további veszélyeket jelent ezekre a mocsárerdőkre.
Hogyan óvhatjuk ezeket a területeket?
Ha törekszünk arra, hogy kisebb legyen az ökológiai lábnyomunk, kevesebb energiát használjunk, ezzel hozzájárulunk a globális felmelegedés megfékezéséhez. A mangrove erdők védelméért ugyan nem szokták olyan gyakran felemelni a hangjukat a médiacsászárok és influenszerek, mint a trópusi erdők esetében, de a védelem ennek a speciális helyzetben lévő ökoszisztémának is kijár. Sokat tehetünk a mangrove mocsarakért, ha támogatjuk a kutatásokat, tájékozódunk, megismerjük a mangrove erdők működését, élővilágát. Brazíliától Mexikóig, Indonéziáitól Mozambikig, Ausztráliától Japánig húsbavágóan fontos, hogy megőrizzük a mangrove erdők ökoszisztémáját.
Borbáth Péter | Író, túravezető – mesét, kritikát, reklámszövegeket ír, túravezetőként Latin-Amerikát, Madeirát és az Azori-szigeteket járja.
Vélemény, hozzászólás?