Nem megújuló energiaforrások

Mik azok a nem megújuló energiaforrások? Használni vagy nem használni? Mit jelent egyáltalán a „nem megújuló”? Meddig tartanak ki a jelenlegi készletek? Mi lesz velünk utána? Cikkünkben utánajártunk a legégetőbb kérdéseknek!

A megújuló energiaforrások és a nem megújuló energiaforrások között ránézésre csak egy apró, hárombetűs különbség van. A gyakorlatban viszont ez a 3 betű rengeteg mindent jelent – amin az életminőségünk múlhat! Hogy pontosan milyen hatással vannak az életünkre és a környezetünkre? Ennek jártunk most utána.

A környezeti katasztrófák oka egyszerűnek látszik. A vízszennyezés oka a sok szemét, amelyet az emberiség felhalmoz, míg a levegő szennyezéséért a sok jármű felelős. Alapvetően mindez igaz, viszont a képlet nem ennyire fekete és fehér, hiszen számos különböző összetevője van annak, hogy ezek, a klímaváltozást előidéző jelenségek felütik a fejüket. Többek között igen komoly szerepet játszik bennük az, hogy elképesztő mennyiségű nem megújuló energiaforrást használ fel az emberiség világszerte a nap minden egyes percében.

Ennek a cikknek az elolvasása körülbelül 8-10 perc, ezalatt több millió tonnányi földgáz, kőolaj és kőszén kerül éppen felhasználásra a világ számos különböző szegletében. Ez egyértelműen rossz, és a megoldást a problémára sokan a megújuló energiaforrásokban látják. De tényleg ilyen egyszerű a képlet?

Mi a különbség a megújuló és nem megújuló energiaforrások között?

A kérdés jogos, a válasz pedig alapvetően nem bonyolult, hiszen már az elnevezés által is sejthető, melyik mit takarhat.

„A nem megújuló vagy meg nem újuló energiaforrás olyan természeti erőforrás, aminek nincs újraképződési mechanizmusa, vagy ha van, az emberi léptékkel túlságosan hosszú időbe telik. A meg nem újuló energiaforrás nem gyártható, termeszthető, illetve nem újrafelhasználható a fogyasztással megközelítő mértékben.” (Wikipédia)

„Megújuló energiaforrásnak nevezzük az energiahordozók azon csoportját, amelyek emberi időléptékben képesek megújulni, azaz nem fogynak el, ellentétben a nem megújuló energiaforrásokkal. A megújuló energiaforrások a napenergia közvetlen termikus és fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az ár-apály energia.” (Wikipédia)

Az első kategóriába tartozik például a kőolaj vagy a földgáz.

Ez azt jelenti, hogy képtelenség újra gyártani és nem is „termel belőlük többet” a Föld. Néhány kivétel ugyan létezik, viszont ezekben az esetekben annyira lassú a képződési folyamat, hogy esély sincs lépést tartani a fogyasztással, ami viszont lássuk be, igen magas mind világviszonylatban, mind pedig bizonyos, iparilag igen fejlett államok szintjén. Valójában már régóta szó van arról, hogy az egyre növekvő emberi energiaigényt képtelenek lesznek egy idő után kielégíteni a meg nem újuló energiaforrások, ám úgy tűnik a korai figyelmeztető kommunikáció ebben az esetben a visszájára sült el. A készletek még kitartanak, a legtöbb ember pedig éppen ezért nem aggódik.

Azon túl, hogy a népszerű, nem megújuló energiaforrásokból, mint a szén, a kőolaj és a földgáz egy idő után kiürülnek a lelőhelyek, a felhasználásuk, elégetésük folyamatosan szennyezi a környezetet.

Melyek a legnépszerűbb nem megújuló energiaforrások?

Ezek azok a készletek, amelyeket az emberiség a legnagyobb mennyiségben használ fel a mindennapi élethez, valamint annak színvonalának fenntartásához. Ezeknek köszönhető többek között a közeledés zavartalan működése, az áram, valamint a különböző vegyipari termékek létezése is. És minél népszerűbb egy energiaforrás – annál gyorsabban pusztítjuk a meglévő készleteinket.

Kőszén

Ez az alapvetően növényi eredetű, üledékes kőzet nagyon fontos alapanyag a kohászat, a vegyipar, valamint az energiatermelés szempontjából is. A Föld szénkészletei a becslések szerint körülbelül 200 évig elegendőek még, ám hozzá kell tenni, hogy a felhasználás mennyisége minden esztendőben 1,5%-ot emelkedik, így ezzel együtt ezeknek a potenciális éveknek a száma is egyre csökken.

Jó hír, hogy a szakemberek folyamatosan dolgoznak azon, hogy különböző technológiák segítségével alacsonyabbá tegyék a fentebb említett iparágak kőszénfogyasztását, ám nyilván ez egy lassú és időigényes folyamat.

Kőolaj

A kőolaj a különböző szerves anyagok bomlása útján jön létre és többek között mészkövek repedéseiben, üledékes kőzetekben rakódik le. Ez a természetes folyamat évmilliókat vesz igénybe, így képtelenség, hogy az újratermelődése lépést tartson az emberi igényekkel.

A jó hír az, hogy folyamatosan teret hódít az alternatív közlekedés, ám a teljes átálláshoz még nagyon sok időre van szükség. A kőolaj továbbra is nagyon lényeges eleme a közlekedésnek, enélkül egyelőre elképzelhetetlen, hogy ennyi jármű legyen az utakon, a vizeken vagy a levegőben. Ezen a területen a felhasználás mértéke tulajdonképpen 50%-ot tesz ki, ami elképesztően magas szám, és rengeteg szén-dioxidot juttat a légkörbe.

Földgáz

Ahol kőolaj van, ott rendszerint földgáz is képződik, hiszen ez tulajdonképpen felhalmozódott szénhidrogén. A nem megújuló energiahordozók között ennek nőtt a legnagyobb mértékben a felhasználása, olyannyira, hogy becslések szerint 2030-ra, vagyis kicsit több mint tíz év múlva duplájára fog nőni az emberiség földgáz-igénye. Joggal merül fel a kérdés, hogyan lehetséges mindez? Bármennyire is hihetetlen, a fő ok az, hogy ennek a felhasználása a legkevésbé káros a környezetre, így egyre több földgáztermelésű erőmű létesül világszerte.

Urán

Amíg létezik az atomenergia, addig bizony szükség van az uránra is. Amikor átalakulnak az atommagok, az energiának egy része felszabadul és hasznosíthatóvá válik. Ehhez vagy maghasadásra vagy magfúzióra van szükség és a folyamatok nyomán keletkező hőenergiát felhasználva jön létre az áramtermelés. Ha az egész világ energiatermelését vesszük figyelembe, mindez ma 7,4 %-ot tesz ki.

Mi a jelentősége a nem megújuló energiaforrásoknak a klímavédelem szempontjából?

A fentieket figyelembe véve joggal merül fel a kérdés, hogy akkor a megújuló energiaforrások jók vagy rosszak? A válasz nem egyszerű, hiszen alapvetően az, hogy léteznek, jó. Viszont az, hogy ennyit használunk fel belőlük a mindennapok során, nagyon rossz.

Egyrészt a készleteink végesek, vagyis egyszerűen szépen lassan „kiraboljuk” a Földet. Másrészt pedig használatuk nagyon sok olyan negatívumot hoz magával, amelyek visszafordíthatatlan környezeti gondokat okozhatnak. Ilyen az üvegház-hatás, a levegőszennyezés, a vízszennyezés, globális energiagondok, de közük van a globális felmelegedéshez is. A mai klímapolitika legnagyobb kihívása az, hogy ezt a problémát globális szinten kezelje.

Mi lehet a megoldás?

Ha ezt egy mondatban meg lehetne fogalmazni, valószínűleg már rég nem lenne téma a klímavédelem. Ha egyik napról a másikra felhagynánk a nem megújuló energiaforrások felhasználásával, akkor megállna a világ, a megoldás így leginkább ezek fokozatos elhagyásában rejlik, amelyhez a Föld minden egyes lakója hozzátehet. Például, ha nem felejtjük felkapcsolva a villanyt a szobában vagy nem autóval megyünk el a kisboltig, máris segítettünk egy kicsit ezeknek a készleteknek a megóvásában. Természetesen a sok kicsit sokra megy elv mellett nagyon fontosak azok a technológiai újítások is, amelyeken annak érdekében dolgoznak szakemberek, hogy nagyobb léptékben tehessünk a nem megújuló energiaforrások felhasználása nyomán keletkező károk ellen és a bolygónk és sokáig élhető legyen.

A klímaváltozás egy összetett és bonyolult folyamat, aminek a kezelésére nem lehet egyetlen mondatban, vagy akár egyetlen cikkben választ adni. Míg a nagymértékű, globális megoldásokhoz nemzetközi egyezmények (ilyen például az általunk is bemutatott kiotói egyezmény) kellenek, amiket főleg a politikusok fognak eldönteni a fejünk felett, a kis lépésekkel mi magunk is tehetünk azért, hogy a katasztrófa minél később következzen be – vagy akár teljesen elmaradjon.

Gyakran Ismételt Kérdések