Mi a parabén, miben van, miért káros?

A parabén, ugyanúgy mint más, az egészségre nem egyértelműen hasznos vegyületek szinte mindenben megtalálhatóak, amelyeket fogyasztunk, használunk, magunkra kenünk. A kozmetikumok azonban, amelyeket leemelünk a polcról siettünkben gyakran minimális odafigyeléssel, sajnos olyan anyagokat tartalmazhatnak, amelyek hosszú távon károsak lehetnek a szervezetünkre.

Az alábbi cikkben megnézzük, mik azok a parabének, hol találkozhatunk velük, milyen hatásai lehetnek potenciálisan az emberi szervezetre. Szerencsére, bár nehéz úgy bemenni egy boltba, hogy ne botoljunk belé, egy kis tudatossággal lehetséges elkerülni a parabének túlzott használatát és a szervezetünkben való felhalmozódását.

Mi az a parabén?

A parabén egy vegyülettípus, melyet tartósításra használnak elsősorban a kozmetikai- és kisebb mértékben az élelmiszeriparban. A parabén szó a parahidroxibenzoesav szóból származik, és a parabénok ennek észterei. A parabénok stabilak és nem illékonyak, előállításuk olcsó, felhasználásuk tehát széleskörű. Közel száz éve, az 1920-as évektől használják a parabének különböző típusait a kozmetikai iparban.

A parabének típusuktól függetlenül lehetnek szagtalanok vagy legfeljebb enyhe szagúak, por vagy kristály halmazállapotúak – nem színeznek tehát, és nem is büdösek. A parabén annyira kedvelt, hogy a kozmetikumok 70-80%-ában megtalálhatóak, elsősorban azon tulajdonságai miatt, amelyekkel elpusztítják a gombákat és a baktériumokat – valóban nem utolsó szempont egy tartós tárolásra és fogyasztásra tervezett terméknél. A krémek ugyanis sokszor nagy arányban tartalmaznak vizet – ennek bepállása azonban tönkretenné az adott krémet, dezodort. A parabéneknek azonban antimikrobiális tulajdonságai mellett sajnos vannak mellékhatásai is.

Milyen termékekben van parabén? 

A legtöbb kozmetikai szerben, amelyet minimális gondolkodás nélkül leveszünk a polcról, nagy eséllyel van valamilyen fajta parabén. Ezen kívül lehetnek élelmiszerekben, cipőápoló termékekben, sőt, gyógyszerekben is. Textilek, olajok, zsírok tartósítására is használják. Hatékony gomba- és baktériumölő szer, könnyű kezelni és olcsó előállítani, ezért népszerű.

A parabént megtaláljuk metilparabén, etilparabén, n-propilparabén, butilparabén néven, valamint ritkábban izobutilparabén, izopropilparabén, benzilparabén formában, illetve ezek sóiként is. 

Miért számít káros anyagnak a parabén? 

A parabének könnyen kezelhetőek, ez azt is jelenti, hogy könnyen felszívódnak, és mondjuk egy kozmetikum esetében bőrön keresztül perceken belül megjelenik a szervezetben lokálisan. Ez önmagában nem jelent bajt, mert az EU szabályozás szerint bármely típusú parabén használatakor egy anyagban legfeljebb 0.4% parabén előfordulása megengedett, ez az egészségügyi határérték. Ha ennél nagyobb százalékban fordul elő, akkor káros hatásai lehetnek.

Az FDA (Food and Drog Administration, a világ egyik legnagyobb élelmiszer- és károsanyag-vizsgáló szervezete) rendszeresen készít vizsgálatokat a parabénekkel kapcsolatban, és jelen állás szerint ilyen mértékben egyetlen parabén nem okoz rákot, sem egyéb károsodást. Azonban az sem bebizonyított, hiszen nincs rá elég kutatás és adat, hogy a propil-, butil-, isobutil parabén rendszeres használata – még a határérték alatt is akár – 100%-ig biztonságos.

Amiért mégis problémás a parabén, az az, hogy rengeteg termékben megtalálható, és mindegyikben más fajta parabén. A vizsgálatok többnyire egyetlen típust vizsgálnak egyetlen termékben, és annak a hatásait nézik – jelen állás szerint tehát ha csak egyetlen olyan termékkel találkoznánk a mindennapokban, amelyben parabén van (a megengedett mennyiség, természetesen), az nem okozna hosszú távon káros hatást.

Azonban egy átlagos fogyasztó szinten mindenben, amit napi szinten használ, találkozik a parabének valamely típusával: ezek kombinálódnak, felhalmozódhatnak, és potenciálisan veszélyesek lehetnek. Mert ha az arckrémben, az alapozóban, a fogkrémben, a dezodorban vagy bármi másban is parabén jut a szervezetünkbe, együttesen már akár egyszerre több káros hatása is lehet – még egyszer, mindez jelenleg potenciál, de nem érdemes elhanyagolni. 

A lehetséges káros hatások

A parabének főbb káros hatásai a következőek lehetnek: az ösztrogénhez hasonlóan viselkedhetnek, tehát összezavarják a hormonháztartást mind a nők, mind a férfiak szervezetében. Fokozhatják a mellráksejtek kialakulását (rákos sejtekben kimutatták a jelenlétüket), tehát potenciálisan rákot okozhatnak. Emellett csökkenthetik a férfiak és fiúk szervezetében a tesztoszteron előállítását. A legvalószínűbb pedig, hogy felerősítik a túlzott káros napsugárzás, az UVB sugárzás hatását. Ezt persze lehet enyhíteni, csökkenteni napozókrém, naptej vagy napolaj használatával (amennyiben abban nincsen parabén…). Azt tehát jelenleg lehetetlen felmérni, hogy az egyén mennyi parabént használ, és annak hatásai hogyan adódnak össze a szervezetben. Ennélfogva mindenképpen érdemes elkerülni azokat a termékeket, amelyek parabént tartalmaznak.

Különösen a gyermekekre kell odafigyelni, hogy az általuk használt termékek lehetőleg ne tartalmazzanak parabént (és természetesen egyéb káros anyagokat se), hiszen a fejlődésben lévő szervezetre még károsabban hathatnak a parabének, és hosszabb ideig halmozódnak fel a testükben. Az endokrin rendszer, vagyis a hormonháztartás károsítása miatt Dánia például 2011-ben betiltotta a 3 év alatti gyermekeknek készülő kozmetikumokban (popsikrém, fürdőkrém stb) a parabéneket.

Szerencsére ma már gyakorlatilag mindent megtalálunk parabén- és egyéb káros anyag mentes változatban is, még ha egy kis utánajárással is jár. De a csomagolásmentes boltokban, az egyszerű drogériák megfelelő polcain és a vegyszermentes kozmetikumokkal foglalkozó webshopokban lehet teljesen parabénmentes kozmetikumokat kapni. Mert bármilyen praktikus, szerencsére azért a parabén is helyettesíthető.

Honnan lehet tudni, hogy valamiben parabén van? 

Rá van írva: a törvény szerint minden kozmetikai termékre kötelező ráírni az összetevőket. Ha egy termék parabén tartalmaz, azon kívül, hogy kiírják a parabén fajtájának a nevét, a következőképpen találkozhatunk vele. Metilparabén: E218, Etilparabén E214, n-Propilparabén E216. Más, ki nem írt parabéneket tartalmazó dolgokat azonban sajnos kevés eséllyel tudunk elkerülni, hiszen olyan dolgokban is megtalálhatóak, amelyről nem is gondolnánk; de minél kevesebbet találkozik vele a szervezetünk, annál jobb.

Ha rá van írva egy kozmetikai termékre, hogy parabént nem tartalmaz, akkor valószínűleg tényleg nincs benne. Bár a tudatos vásárlás egyik alapszabálya szerint még ekkor is érdemes rápillantani az összetevőkre. 

Fontos a jó arcápolási rutin, nemtől és kortól függetlenül, azonban – különösen, ha sok lépcsőből álló reggeli-esti rutinunk van – gondoljuk végig, mennyire szükséges ez. Ha túl sok parabént tartalmazó krémet és szert kenünk az arcunkra, a bőrünkön keresztül könnyen felszívódhat belőle az ajánlottnál jóval nagyobb dózis.

Hogyan vásárolhatunk parabénmentes termékeket? 

Ma már rengeteg lehetőségünk van elkerülni a káros anyagokat, mint pl. a parabén vagy az oktokrilén a naptejekben, esetleg a perfluor vagy a glifozát a gyomirtókban.  A gyógyszertárakban vett, helyben készített krémekben, kozmetikumokban pontosan meg tudják mondani, van-e benne parabén vagy sem. A természetes, natúr vagy slow kozmetikumokra ma már sok kisvállalkozás épült, érdemes a szappant, az arckrémet vagy a dezodort ilyen helyekről beszerezni. Ezek jó része online beszerezhető, viszont a helyi drogériákban is előfordulnak szerencsére egyre gyakrabban kifejezetten parabénmentes termékek. Járjunk nyitott szemmel, és ha ajándékba veszünk kozmetikumot, akkor is figyeljünk rá, hogy mit adunk a szeretteinknek, barátainknak. 

Stenszky Cecília I költő, irodalmár, szerkesztő, mesemondó és pedagógus; a természetközeli élet, a tánc, a vadon és az irodalom rajongója.