Szemétsziget: hogyan keletkezik és miért óriási probléma?

Az óceánok, tengerek felszínén úszó óriási szemétszigetek az emberi tevékenység, felelőtlen környezetszennyezés hatalmas bizonyítékai. 

Viszonylag új keletűek, kialakulásuk a műanyagok, az egyszer használatos, eldobható eszközök, csomagolások elterjedésével függ össze. Óriási környezeti károkat okoznak, legalább akkorát, mint a túlhalászás és a felszámolásuk rendkívül költséges és sok nehézségbe ütközik. 

Globális probléma, melyet csak különleges összefogással lehet megfékezni, illetve felszámolni. Küzdeni kell azért, hogy Földünk élővilága ne essen az aktuális gazdasági érdekek illetve felelőtlenség áldozatává, a tengerekből ne válhasson hulladéklerakó.

Mi a szemétsziget?

A tengerekbe jutó szemét nem bomlik el gyorsan, nem tűnik el nyomtalanul, hanem a vízen az áramlatok nyomán hatalmas távolságot képes megtenni. A tengeri áramlatok örvénylő sodrásában gyűlnek össze és jutnak el olyan áramlási fordulókba, ahonnan nem tudnak tovább jutni, így szinte egy láthatatlan csapdába esnek.

Hol található szemétsziget az óceánon?

Földünkön 5 nagy óceáni szemétsziget található, de emellett több kisebb, helyi szemétsziget is kialakult, illetve sajnos alakulóban van jelenleg is.

A világ öt legnagyobb műanyagból összeállt szigete egybeesik a fő óceáni örvényekkel: kettő a Csendes-óceánon, a kettő az Atlanti-óceánon és egy az Indiai-óceánon. Úszó műanyag szemétből képződött szigetek a bolygónk más tengereiben is előfordulnak például a Földközi-tengeren és a Karib-tengeren, bár ott sokkal kisebbek és szétszórtabbak.

1 – A Csendes-óceán északi részén lévő nagy szemétsziget 

1997-ben Charles Moore amerikai óceánkutató fedezte fel.  Két területre oszlik, a „keleti szemétfolt”  amely Hawaii és Kalifornia között található , valamint a „nyugati szemétfolt”, amely Japántól keletre a Hawaii-szigetekig terjed. Nagyjából a nyugati hosszúság 135 ° és 155 ° foka , valamint az északi szélesség 35 ° és 42 ° foka között helyezkedik el. Összetétele szerint többségében műanyagdarabkákból áll, egyre több közöttük a mikroműanyag. 

2 – Atlanti-óceán északi részén lévő szemétsziget  (2009)

A legkorábban megismert szemétsziget, aminek kutatása már az 1970-es években megkezdődött, ennek ellenére a médiában kevesebb figyelmet kap, mint a Csendes-óceán szennyezett területei. További veszélyt jelent, hogy az úszó szemétsziget mikroműanyag részecskéit a hurrikánok távoli területeken is teríthetik.

3 – Indiai-óceáni szemétsziget (2010)

Az Indiai-óceán partjai mentén találhatóak a Föld műanyag hulladéktermeléséért kiemelten felelős országok, mint például Kína, Indonézia, Sri Lanka és Thaiföld. Az térség hatalmas folyamai rengeteg hulladékot szállítanak az óceánba, ami a tengeráramlatok csapdájában halmozódik fel.

4 – Csendes-óceán déli részén kialakult szemétsziget (2011)

Az óceáni szemétsziget létezését régóta feltételezték, de több mintavétellel igazolva csak 2017-ben mutatták ki a Hawaii Egyetem kutatói. A szemétsziget Ausztrália és Dél-Amerika között húzódik és olyan ikonikus helyszínek is érintettek vele, mint a Húsvét-szigetek.

5 – Atlanti-óceán déli részén (2017)

Legkevésbé kutatott és ismert óceáni szemétsziget.

Hogy alakul ki egy óceáni szemétsziget?

Az óceáni áramlatok terelik össze, a felszínen lebegő, illetve a vízben úszó hulladékokat, melyek több, nagy, laza halmazt alkotnak az óceánok nagy örvényein belül.

Mekkora a kiterjedése? 

Pontos méretüket nagyon nehéz meghatározni. Legnagyobb a nagy Csendes óceáni szemétsziget, 700.000-1,5 millió négyzetkilométer között lehet. Ez azt jelenti, hogy legalább akkora, mint Texas állam, de lehet akár Oroszország méretű is.

A pontos méret meghatározásához azt is tudni kell, hogy nem pusztán a felszínben úsznak a részecskék, hanem a szemétszigeteknek mélységi, vagyis vertikális kiterjedése is van. Az anyag többsége a felszínen úszik, illetve a felszín közelében található, ám a vízben mélyebben is lebegnek részecskék, illetve akár nagyobb műanyagdarabok is.

Miért nehéz meghatározni a pontos helyzetét, nagyságát?

Az áramlások folytán folyamatosan változnak, mozgásban vannak, másrészt az anyagok sűrűsége is változik, így kérdéses a pontos méret. A méret meghatározására többféle módszert használnak. Mivel radarral és műholdfelvételekkel nem lehet pontos képet alkotni az összetétele és a laza szerkezete miatt, a legelterjedtebb a merítőhálós mintavétel.

Az óceáni szemétszigetek műholdképen nem láthatóak, így hiába keressük őket a Google Earth és más hasonló alkalmazásokkal. Ennek oka, hogy a szemétszigetek alkotóelemeinek jelentős része nagyon apró és nem feltétlenül a felszínen lebeg. Éppen ezért nem csak műholdképen nem rajzolódnak ki a szemétszigetek az óceánban, de repülőről sem figyelhetőek meg.

Hogyan mérhető meg?

A méréssel ott van a probléma, hogy vannak részecskék, melyek túl kicsik ahhoz, hogy hálóval mérjék meg, illetve vannak olyan összeállt, hatalmas szemétcsomók, melyek akár több száz méteresek is lehetnek. (Például szellemhálók és a beléjük akadt sokféle egyéb szemét, uszadék és algás, hínáros növényi anyag.)

A háló-alapú felmérések kevésbé szubjektívek, mint a közvetlen megfigyelések, de megvan ennek is a maga korlátja, hiszen korlátozott a merítőháló mérete és a háló  sűrűsége (vagyis az egy m2-re jutó háló szemszáma).  A műanyag törmelék mintavételének finomságát a háló szembősége határozza meg. Egyforma szembőséggel vett minták sora kell ahhoz, hogy érdemi összehasonlítást lehessen végezni a vizsgálatok között. (Az úszó törmelékből általában 0,33 mm-es neustoni vagy manta vonóhálóval vették a mintát.)

Ez azt is jelenti, hogy az ennél kisebb részecskék, mikroműanyagok nem kerültek be a mérési adatok közé. Végeztek ugyan vízmintavételi eljárással ennél finomabb összetevőkről is felmérést, ám ekkor a kiterjedésű anyagtömegre ebből pontos megállapításokat nem lehet tenni. 

Hogy kell elképzelni? 

2018 márciusában az The Ocean Cleanup publikált egy összefoglalót. A Mega- (2015) és a Aerial Expedíció (2016) eredményeiről. A szervezet 30 hajóval mérte fel a nagy-csendes-óceáni szemétszigetet: 652 mintavételi hálóval vettek mintákat, illetve a hajókról figyelték meg az összetételét. Összesen 1,2 millió részecskét gyűjtöttek össze, amelyeket megszámláltak és kategóriákba sorolták. 

A nagyobb, de ritkább törmelékek megfigyelésére 2016-ban egy C-130 Hercules repülőgépet használtak, mely légi felvételekkel és radaros szenzorokkal végzett felderítést. A két expedíció eredményei azt találták, hogy a szemétfolt 1,6 millió négyzetkilométer területű anyagkoncentrációja pedig 10–100 kg négyzetkilométerenként. Ennek alapján végeztek számításos becsléseket mely szerint a szemét mennyisége kb. 80 000 tonna, 1,8 billió műanyagdarabbal, amelynek 92% -a 0,5 centiméternél nagyobb tárgyakban található.

Miből keletkezik a szemétsziget, honnan származik ez az irdatlan mennyiségű műanyag?

Egy 2017-es tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az 1950 óta előállított 9,1 milliárd tonna műanyagból közel 7 milliárd tonna már nincs használatban. A szerzők becslései szerint 9% -át újrahasznosították , 12% -át elégették, a fennmaradó 5,5 milliárd tonna pedig az óceánokban és a szárazföldön maradt. 

A Greenpeace-hez hasonló szervezetek szerint a felszínen  úszó műanyag csak a teljes tengeri szemét mennyiség 15% -át teszi ki, míg 85% -a a víz alatt rejtve marad – akár 11 000 méteres mélységben , vagy akár az északi-sarkvidéki jég csapdájában. Az óceáni szemét olyan mértékben szaporodik, hogy 2050-re a Világgazdasági Fórum (WEF) előrejelzése szerint az óceánok több tonna műanyagot tartalmazhatnak, mint halat.

A tengeri hulladék elsődleges forrása tehát a nem megfelelő hulladékkezelés.

Miből állnak össze a tengeri szemétszigetek?

1. Legfőképpen halászati és hajózási eszközök: halászhálók, bóják, damilok, műanyag hordók, kötelek, hajóalkatrészek
2. Csomagolóanyagok: műanyag PET palackok, fóliazacskók, műszálas ponyvák
3. Ipari műanyagok, illetve a szállítóhajókról hajókról származó szemét
4. Egyszer használatos eszközök: orvosi maszkok, műanyag evőeszközök, műanyag palackok, habdobozok, poharak, szívószálak
5. Tengerparti, folyóparti városok szemete, mely a vízbe kerül. Szárazföldi folyamokban úszó szemét, mely akár több ezer kilométert is megtesz. Az egyik legnagyobb szennyezők India és Ázsia nagy folyói, melyek tonnaszám mossák be a műanyagot a tengerekbe.

A műanyagok soha nem tűnnek el igazán

Csak úgy bomlanak, aprózódnak újra és újra és újra, amíg egyre kisebbek lesznek. Ezt okozza az anyag öregedése, a nap UV sugárzása és a hullámok, viharok fizikai erodálása. Ha kimegyünk a  tengerpartra, számtalan kisebb-nagyobb kerekre csiszolt kavicsot mosott ki a víz. Egyes helyeken, ahol sok üvegtörmelék kerül a vízbe, ott érdekesre csiszolódott üvegdarabkákat is lehet találni. 
A tengerbe került műanyagokat is ugyanúgy koptatja a tenger, mint a köveket. Csakhogy ez nem rakódik le mint  a homokföveny, hanem lebegve marad a vízben és szinte mindenhová eljut észrevétlenül és eltávolíthatatlanul szennyezve a bolygót.

Az óceáni szemétszigetek következményei

Az ENSZ már régóta figyelmeztet az óceáni szemét környezetre gyakorolt ​​káros hatására. Ez a hulladék évente több, mint egymillió állat elpusztításával tizedeli a tengeri ökoszisztémákat, és dollármilliárdokkal drágítja az óceánok természetvédelmét. 

A globális klímaváltozásban is szerepe van.

Az óceáni szemét számos kis halászközösség megélhetését és jólétét is veszélyezteti, károsítja a levegő minőségét, szennyezi a légkört, és hozzájárul a globális felmelegedéshez. A Hawaii Egyetem kutatói 2018-ban felfedezték, hogy a polietilén – az egyik legelterjedtebb eldobható műanyag – napsugárzás útján üvegházhatású gázokat, például etilént és metánt bocsát ki.

Milyen hatása van a szemétszigeteknek az óceán életére?

Az ENSZ óceán konferenciája úgy becsülte, hogy az óceánokban 2050-re a műanyagok tömege nagyobb lesz, mint a benne élő halaké. Ennek hatalmas pusztító hatása van: egyrészt az állatok megeszik a műanyag szemetet és elpusztulnak tőle, vagy mérgezésben vagy emésztőrendszer perforációjától vagy – ami még alattomosabb, egyszerűen éhen halnak, mivel tele van a gyomruk emészthetetlen anyagokkal.

Erre a gyorsan kialakult problémára az evolúció nem készíthette fel az élővilágot.

A műanyag vonzza a tengeri madarakat és a halakat, színe formája a megszokott táplálékukra emlékezteti őket. Ha egy tengeri állat műanyagot fogyaszt, akkor bekerül az élelmiszerláncba, hiszen a műanyagot fogyasztó fajokat más ragadozók megeszik.

Erre sajnos nagyon súlyos példa, a tengeri albatroszfiókák esete, akik szó szerint éhen haltak a begyükben felhalmozódott műanyagszeméttől, melyet azok a halak ettek meg, melyekkel a szüleik etették őket.

A szemétbe, a szellemhálókba beleakadt állatok elpusztulnak

Különösen az úgynevezett szellemhálók (angolul ghost net ) okoznak problémát. Ezek elhagyott, vagy a viharok által letépett és messze sodródott akár több száz méteres halászhálók, melyekbe szinte minden beleakad. A halakon túl az összes rákféle, de akár fóka, bálna, delfin, tengeri teknős is.

Mit lehet tenni a szemétszigetek kialakulása ellen?

Az első és legfontosabb, hogy valamilyen módon megállítsuk a folyamatot, tehát, hogy ne, vagy sokkal enyhébb mértékben juthasson műanyag az óceánokba. Ezzel együtt a meglévő szemétszigetek felszámolása, az óceánok megtisztítása és a műanyag szemét újrafeldolgozása, illetve olyan helyre való elhelyezése, ahol nem okoz akkora károkat, mint jelenleg.

A probléma ott van, hogy mindez rendkívül költséges és globális folyamat, melyet csak összefogással és határozott szabályozással lehet végrehajtani.

Az egyik ígéretes projekt 2012-ben indult az  Ocean Cleanup

Feltalálója a holland Boyan Slat nem kevesebbet vállal, minthogy megszabadítja bolygónkat a nagy Csendes óceáni szemétszigettől. Közösségi finanszírozással, a 160 országból érkező 38 ezer adomány segítségével sikerült 2,2 millió amerikai dollárt összegyűjteniük.  Ehhez speciális, úszó tisztítóberendezést készített. 

Tudatosítani kell a problémát, hiszen ekkora és folyamatos környezetszennyezésre nem lehet lokálisan jó megoldást adni. 

Szemléletváltozásra van szükség, amely megmutatja, hogy a Föld értékei végesek és meg kell óvnunk az óceánokat, a tengereket, a vizeinket a szeméttől. 

Személyes szinten a műanyagmentes alternatívákat kell igénybe venni, illetve fenntartható forrásból származó tengeri ételeket kell fogyasztani. Kerülni kell a védett tengeri fajokból származó tárgyak vásárlását, például a korallok, egyes kagylók, csigák, halak, teknősök részeiből készülteket. Erről pár jó tippet összegyűjtöttek.

A tengeri szemét problémája már a művészetben is téma lett

Sok kortárs művészeti projekt reflektált már a szemétszigetekre: a szemétből készültek szobrok, műalkotások, ékszerek. A tengerből kihalászott, majd újrahasznosított anyagból készültek neves sportmárkák cipői, táskái, ruhái.

Végül egy fotóművész Andreas Franke (megkomponált és beállított alkotások) képeivel zárom, aki testközelbe tudta hozni azt, mit is jelent az óceáni szemét és mi  vár ránk, ha folytatjuk jelenlegi életmódunkat.

„Művészetemmel nem akarok senkit sokkolni, inkább felhívni a figyelmet egy témára, hogy az emberek elgondolkozzanak. Úgy gondolom, hogy az emberiség megtanulta visszaszorítani magában a sokkoló képeket. Minél félelmetesebbek a képek, annál hatástalanabbak lesznek a végén. … Nincs kapcsolatuk az óceánnal, ezért nincs kapcsolatuk az élőlényekkel, ezért nem tesznek semmit…
Ebből született a Műanyag Óceán Projekt ötlete.
Szép embereket, a jövőnket, a következő generációnkat mutatom a vízben, olyan műanyag szemét között, amelyet egyetlen nap alatt gyűjtöttek össze Olaszország partjai mentén. … hogy jobban tudatosítsam az óceánok műanyagszennyezésének mértékét.” (Andreas Franke)

Nun Monika I újságíró, digitális marketing specialista. Érdeklődési területe a környezetvédelem mellett az emberi viselkedés nyomán előállított adatvezérelt tartalmak előállítása. Részletek itt.