Mi az a szürkevíz? Hogyan lehet hasznosítani?

A szürkevíz olyan, mint a rejtett aranytartalék. Szó szerint több ezer forintnyi újrahasznosítható víz folyik át a kezünkön, a legtöbb háztartásban nem foglalkoznak vele, szennyvízként kezelik, pedig az esővízhez hasonlóan sok területen alkalmazhatjuk a háztartásunkban.  

Mi az a szürkevíz? 

A szürkevíz az a víz, amit már egyszer használtunk (pl. kézmosásra, fürdésre), nem lehet meginni vagy főzni vele, de mivel nem tartalmaz ürüléket (ezt fekete víznek nevezik), nem számít szennyvíznek sem. A használt vizet vagy szürkevizet sok területen lehet hasznosítani. Az elnevezés nem a színére utal, hanem a víz minőséségét jelöli. A mosás és mosdás révén keletkező, enyhén szennyezett szappanos, mosószeres vizet, az angol (grey [GB], vagy ameriaki írásmód szerint gray water) és német (Grauwasser) nyelvterületen elterjedt szakkifejezés nyomán szürkevíznek nevezik.
Szürke víz akkor keletkezik, ha a lakásban nincs víz-öblítéses angol WC, vagy komposzt WC került beépítésre, vagy a WC szennyvize elválasztva kerül elvezetésre.

Egyes szakirodalmak az esővizet is szürkevíznek nevezik, hiszen az esővízben is lehetnek olyan szennyeződések (madárürülék, vegyszerek), amelyek miatt bizonyos használat előtt (pl. öntözés) szűrni, tisztítani kell.

Mennyi ivóvizet használunk el napi szinten? 

Magyarországon két generációval ezelőtt az egy főre eső vízhasználat naponta 35-40 liter volt. A 70-es, 80-as évekre jelentősen emelkedett ez a szám, akár 250-300 liter vizet is elhasznált egy ember napi szinten! Az egyre emelkedő vízdíjak és csatorna használati díjak miatt a 2010-es, 2020-as évekre visszaesett a vízfogyasztás, ma megközelítőleg fejenként napi 150 liter vízhasználat esik egy főre. Ezek a számok természetesen függnek attól is, hogy a család tagjainak milyenek a szokásai, kádban fürdenek vagy a zuhanyzást preferálják, mennyi időt töltenek a zuhany alatt, kocsimosásra is használják-e a csapvizet és még folytathatnánk. A víz 29 százaléka vécéöblítésre, 45 százaléka fürdésre megy el – utóbbiba beleértve a kézmosást, a zuhanyozást és a kádfürdőt. Mosásra mintegy 13 százalékot, mosogatásra 5 százalékot fordítunk, 3 százalékot főzéshez használunk el, illetve megisszuk. A maradék 4 százalék megy takarításra és egyéb célokra, például kocsimosásra.

De mi a helyzet a világ többi részén, illetve arányaiban mennyi a háztartások vízhasználata egy-egy ország vagy kontinens vízhasználatához viszonyítva? Európa teljes mezőgazdasági területének csak közel 9%-át öntözik,  mégis az öntözés teszi ki a teljes kontinens vízhasználatának 50%-át!

Tavasszal a háztáji kertekben, biokertekben is jelentősen többet kell öntözni, európai viszonylatban ilyenkor akár a teljes vízhasználat 60%-a öntözésre megy el. Különösen a keresett és magasabb árfekvésű gyümölcsök és zöldségek (pl. olajbogyó vagy narancs) esetében, amelyek az érésig sok vizet igényelnek. Meglepő módon az energiatermeléshez is sok víz, az éves vízfelhasználás közel 28%-a szükséges. A víz főleg hűtési célokat szolgál a nukleáris és a fosszilis tüzelőanyagokat hasznosító erőművekben. A vizet vízenergia termelésére is használják. A vízfelhasználáshoz a bányászat és a feldolgozóipar 18%-kal, a háztartások pedig közel 12%-kal járulnak hozzá. Európában naponta átlagosan 144 liter vízzel lehet számolni személyenként.

Mennyi szürkevíz jön létre egy átlagos magyar háztartásban?  

Átlagosan a vízfogyasztás 50-55 %-a szürkevíz. Vagyis az elhasznált víz felét újra lehet hasznosítani. Tehát ha fejenként napi szinten elhasználunk 150 liter vizet, akkor egy négyfős család esetében napi 300 liter víz újrahasznosulhat! Ez azért elég komoly arány.

Mi a helyzet a nemzetközi szinten? 

Európában hasonló adatokkal számolnak, az USA-ban a vízfogyasztás megközelíti a 80-as évek közép-európai adatait, vagyis 250-300 liter víz folyik el napi szinten fejenként, viszont Afrikában (pl. Gambiában) napi 5 liter víz jut egy emberre.

Mire lehet használni a szürkevizet?

A szürkevizet lehet használni takarításhoz, vécéöblítéshez, szűrés után pedig akár öntözéshez is. Nem mindegy azonban, hogy melyik szürkevízről van szó. A mosakodás, kézmosás után keletkező szürkevizet akár szűrés nélkül is lehet használni például dísznövények öntözésére. Azonban a mosogatás során a zsírok, egyéb szennyeződések miatt már komolyabban meg kell szűrni a vizet, mielőtt megöntöznénk vele a növényeinket. Létezik egy úgynevezett gyökérzónás tisztítási eljárás, ami a természetes szűrést imitálja. Lényege, hogy mielőtt a tartályba jut, az összegyűjtött eső- és szürkevíz egy laza szerkezetű, növények gyökereivel átszőtt rétegen szivárog át. Itt kiszűrődik a szennyeződések nagy része: csökken a szervesanyag-tartalom, a nehézfémek mennyisége, kiszűrődnek a biológiai szennyezők, kolloidok. Erre a célra laza, homokos, kavicsos ültetőközeget, és olyan növényeket használnak, amik bírják a szélsőséges vízviszonyokat, vagyis a hosszabb szárazságot és a pangó vizet is, ilyenek a nád, sás, gyékény. 

A szürkevíz logisztikájával akad néhány gond. Az egyik, hogy ha öntözésre szeretnénk alkalmazni, akkor 48 órán belül fel kell használni, mivel szerves anyagok is vannak benne, két nap alatt megbüdösödik. Problémát okozhat a tárolás, illetve a szállítás is. A legtöbb háztartásnál úgy alakították ki a vízelvezetési rendszert, hogy minden elhasznált víz a szennyvíz csatornában köt ki. Vagyis valamilyen módon szét kell választani a szürkevíz és a szennyvíz kezelését.

Hogyan lehet megoldani a szürkevíz szétválasztását a szennyvíztől?

A fenntarthatóság szempontjából azonban nagyon sokat nyerhetünk azzal, ha megoldjuk a szürkevíz újrahasznosítását. A legegyszerűbb módszer, hogy egy nagyobb tálban mosunk kezet, mosogatunk és ezzel a vízzel aztán leöntjük a vécét. Ha ennél komplexebb rendszert szeretnénk kiépíteni, akkor gondoskodnunk kell a gyűjtésről, tisztításról, fertőtlenítésről, tárolásról, szállításról, felhasználásról.

A szakemberek szerint: „A szürkevizet csak szűrést és fertőtlenítést követően lehet újrahasznosítani, és csak meghatározott célokra. Mosószert tartalmazó szürkevízzel nem szabad élelmiszernövény öntözni, csupán dísznövényeket. Ha a szürkevíz mosószer szennyezettsége biológiailag nem lebomló mosószer, akkor gátolhatja a növények fejlődését. Tulajdonképpen a szürkevizet is két különböző kategóriába lehet sorolni, a „sötétszürke” a mosó és mosdóvíz, a „világosszürke” pedig az esővíz. Az esővíz is szürkevíznek minősül, hiszen szennyezheti madár ürülék és madártoll, falevelek, szúnyoglárva, vagy egyéb bogár maradványok.”

 A szürkevíz alkalmazásának követelményeiről és a rendszer kiépítéséről itt olvashatunk részletesebben. Az öntözésre való felhasználás feltétele, hogy ne legyen magas a víz foszfáttartalma, így lehetőleg természetes anyagokkal mossunk, takarítsunk. Egyes vélemények szerint a szürke víz környezeti hatása elhanyagolható. „Erősen szürke” víz esetében egy tisztítóberendezés beszerelése lehet a megoldás.

Léteznek-e Magyarországon olyan intézkedések, amelyek szorgalmazzák a szürkevíz háztartási hasznosítását? 

Nem találtunk olyan pályázatot, amivel kifejezetten a szürkevíz háztartási hasznosítását mozdítanák előre. Több intézmény próbál lépéseket tenni, hogy a saját épületében újrahasznosuljon a szürkevíz, érdekes példa erre a zuglói Hétszínvirág Óvoda 2021-ben elkezdett projektje.

Milyen külföldi mintákat ismerünk a szürkevíz hasznosítására?

Japánban, Kaliforniában, Namíbiában és Gibraltáron is találunk különböző példákat a szürkevíz hasznosítására.

Borbáth Péter | Író, túravezető – mesét, kritikát, reklámszövegeket ír, túravezetőként Latin-Amerikát, Madeirát és az Azori-szigeteket járja.