Változtak-e az évszakok Magyarországon a klímaváltozás hatására?

Évszakok: már az oviban megtanuljuk az évszakok sorrendjét, jellemzőit, mintha egy öröktől való tudást sajátítanánk el. Pedig az évszakok korántsem annyira kiszámítható rendszerek, mint amennyire az ember szeretné. Nézzük most meg, hogy mit tudunk az évszakokról, az évszakok váltakozásáról.

Mit jelentenek pontosan és miért változnak az évszakok?

Mielőtt belevágnánk az évszakok taglalásába, érdemes megfontolni Carlo Rovelli olasz fizikus megállapítását, miszerint (Einsteinre hivatkozva) olyan, hogy idő nem létezik. Amit az idő múlásaként érzékelünk, nem egy univerzális, valós folyamat, még kevésbé valamiféle rajtunk kívül álló idea, csak egyfajta mód, ahogy megpróbáljuk magyarázni a hétköznapi tapasztalatainkat. Az évszakok esetében is hasonló problémával szembesülhetünk. Egzakt, pontos definíciót várunk, konkrétan meghúzható határvonalakkal. Na de nézzük, hogyan határozhatjuk meg az évszakok fogalmát: „a csillagászati és meteorológiai megfigyelések alapján a földi időjárás olyan hosszabb, évente ismétlődő időszakait, amelyek rendszeresen hasonló jellemzőkkel rendelkeznek, és elkülöníthetőek a más tipikus jellemzőkkel leírható időjárási időszakoktól”.

Az is evidencia, hogy az egyes évszakok kialakulása a Föld Nap körüli mozgásának, valamint a tengelyferdeségnek köszönhető. A tengelyferdeség miatt a napsugarak beesési szöge a keringés során változik, emiatt a Földön felmelegedésbeli különbségek alakulnak ki. Ennek a különbségnek az eredménye az évszakok váltakozása. A Föld elliptikus pályán kering a Nap körül, iránya NY-K, az északi félteke telén Napközelben kering, nyáron Naptávolban. Keringési ideje 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc, ezt az időszakot nevezzük csillagászati évnek.

Az évszakok megkülönböztetésének rendkívül fontos szerepe van a mezőgazdaságban és így a mindennapi életünkben. Nem véletlen, hogy minden jelentősebb kultúra fontos szerepet szánt a naptáraknak és az évszakok ismeretének. Hiszen nem mindegy, hogy pontosan mikor szántunk, vetünk, aratunk, mikor számíthatunk esőkre, fagyra, napsütésre.

Mérsékelt éghajlati öv

Mérsékelt éghajlati övben négy évszakot különböztetünk meg, melyet a napfordulók (a tavaszt és a nyarat vagy az őszt és a telet) vagy a napéjegyenlőségek (a telet és a tavaszt vagy a nyarat és az őszt) választanak el egymástól:

• tavasz
• nyár
• ősz
• tél.

Esős és száraz évszakok

A Föld azon részein, ahol ezek az időszakok nem elég jelentősen különböznek egymástól – példa erre a trópusi és szubtrópusi részek –, gyakran alkalmazott az:

• esős évszak
• száraz évszak

felosztás, ami a csapadék mennyiségén alapul. Más trópusi részeken három fő időszakot, a meleg, a nedves és a hideg évszakot különböztetik meg.

Inkább helyileg alkalmazott az a felosztás, amikor az évszakokat bizonyos jelenségekhez kötik, például hurrikán évszaka, tornádó évszak vagy erdőtűz évszak.

Az ókori egyiptomi naptár három évszakot különböztet meg: áradás (ahet), vetés (peret), aratás (semu).

Kínában a tavasz, nyár, ősz, tél mellett külön évszaknak számított a nyárutó. A hagyományok értelmében a császárnak minden évszakban más színű ruhát kellett hordania és más ételeket ennie.

A mezoamerikai kultúrák a kukoricatermesztés ideális időszakai alapján különböztették meg az évszakokat.

Hogyan alakultak ki az évszakok?

Az évszakok úgy alakultak ki, ahogy a napok és az órák. Időegységként tekintünk bizonyos tapasztalatokra és nevet adunk neki. Mivel az idő megfoghatatlan (vagy Rovelli szavaival nem is létezik), az évszakok is az emberek által kialakított konstrukciók.

Mi a különbség a naptári és a csillagászati évszakok között? 

Létezik naptári, csillagászati és meteorológiai évszak besorolások.

Először nézzük a naptári értelemben vett évszakokat!

Az északi féltekén:

• Tavasz: március 1-jétől – május 31-éig
• Nyár: június 1-jétől – augusztus 31-éig
• Ősz: szeptember 1-jétől – november 30-áig
• Tél: december 1-jétől – február 28-áig, vagy 29-éig (szökőév esetén)

A déli féltekén:

• Tavasz: szeptember 1-jétől – november 30-áig
• Nyár: december 1-jétől – február 28-áig, vagy 29-éig (szökőév esetén)
• Ősz: március 1-jétől – május 31-éig
• Tél: június 1-jétől – augusztus 31-éig

Csillagászati

A csillagászati évszakokat a napfordulók és a napéjegyenlőségek határozzák meg. Az északi féltekén:

• A tavasz a tavaszi napfordulótól tart a nyári napéjegyenlőségig: március 21-étől – június 21-éig
• A nyár a nyári napéjegyenlőségtől az őszi napfordulóig: június 22-étől – szeptember 22-éig
• Aztán jön az ősz egészen a téli napéjegyenlőségig: szeptember 23-ától – december 21-éig
• Majd a tél a tavaszi napfordulóig: december 22-től – március 20-áig

A déli féltekén:

• Tavasz: szeptember 23-ától – december 21-éig
• Nyár: december 22-étől – március 20-áig
• Ősz: március 21-étől – június 21-éig
• Tél: június 22-étől – szeptember 22-éig

A napfordulók és a napéjegyenlőségek rendkívül fontos szerepet játszottak az ókori, középkori és a modernkori kultúrák életében. A klasszikus pogány és a később kialakuló keresztény ünnepek is gyakran ezekhez a fordulópontokhoz igazodtak.

Mi értünk meteorológiai vagy hagyományos évszakok alatt? 

És van egy meteorológiai vagy hagyományos évszak beosztás. Ebben a megközelítésben az időjárás alakulását vették alapul, tehát nem csak a nap járását, a nappalok, éjszakák hosszát, hanem a csapadékmennyiséget, a természet reakcióit. Ezek a megfigyelések is sokat segítettek a természetben élő növények, állatok életritmusának megismerésében és természetesen a mezőgazdasági vagy a gyűjtögetési, vadászati időszakok pontosabb meghatározásában.

Meteorológiai vagy Hagyományos

• Tavasz: a lombhullató növények rügyezésétől, a vándormadarak visszaköltözésétől – a hőmérséklet állandó, tartós felmelegedéséig
• Nyár: a hőmérséklet állandó, tartós felmelegedésétől – a lombhullató növények leveleinek elsárgulásáig, a vándormadarak elköltözéséig
• Ősz: a lombhullató növények leveleinek elsárgulásától, a vándormadarak elköltözésétől – a hőmérséklet fagypont alá csökkenéséig
• Tél: a hőmérséklet fagypont alá csökkenésétől – a lombhullató növények rügyezéséig, a vándormadarak visszaköltözéséig

Milyen összefüggésben van egymással az évszakok és a napok hossza?

Ahogy fent is írtuk, a csillagászati évszakok szoros összefüggésben állnak azzal, hogy mennyi ideig van fenn a Nap az égen, vagyis hogy mennyi ideig van nappal, illetve éjszaka. Az északi féltekén (pl. Magyarországon) az őszi napéjegyenlőségtől kezdve télen rövidülnek a napok egészen a téli napfordulóig, majd szép lassan egyre hosszabbak lesznek, ahogy a tavasz felé haladunk, majd nyáron, Szent Iván-éjjelén (megint egy fontos ünnep) érkezünk meg a leghosszabb nappalhoz.

Mennyire változtak meg az évszakok a klímaváltozás során?

A meteorológusok megfigyelése alapján jelentősen megváltozott az évszakok aránya az elmúlt évtizedekben. Míg a hetvenes években átlagosan június 21-én kezdődött a nyár és augusztus 20-ig tartott, az elmúlt tíz évben már május 29-én szeptember 17-ig tartott.  nyár kezdetét akkorra datálták, amikor a napi középhőmérséklet meghaladta a 17,71 Celsius-fokot, a végét pedig az első ennél hűvösebb nap határozta meg. A tél esetén a vizsgált hőmérsékleti küszöb 3,42 Celsius-fok volt. A globális felmelegedésnek köszönhetően ez a változás nem csak nálunk, hanem az északi félteke közepes szélességein is megfigyelhető.

Ezek a változások komolyan kihatnak az állatok, emberek és elsősorban a növények életére. A nyár kitolódása ráadásul kedvez egyes invazív fajok elterjedésének.

Borbáth Péter | Író, túravezető – mesét, kritikát, reklámszövegeket ír, túravezetőként Latin-Amerikát, Madeirát és az Azori-szigeteket járja.