Tornádó kisokos. Mitől alakul ki, milyen fajtái vannak, mennyire veszélyes egy tornádó?

Mi az a tornádó, hogyan keletkezik, és mit tehetünk, ha ilyet látunk? Kell-e Magyarországon tornádóktól félni, és több tornádó lett-e a klímaváltozás hatására? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, íme a tornádó-kisokosunk!

Hogyan keletkezik a tornádó?

A tornádók kialakulását minden esetben a meleg levegő függőleges feláramlása okozza, melyet szaknyelven konvektív feláramlásnak neveznek. Ezt a konvektív folyamatot több tényező is elősegítheti, mint például az intenzív napsütés, a domborzat illetve a széljárás.

A magasban a meleg levegő lehűl, páratartalma kicsapódik, melynek hatására gomolyfelhőzet alakul ki. A felhő és a környezete között kialakult nyomáskülönbség miatt a felhő belsejében megindul egy örvénylő mozgás a felhő tetejétől a felhőalap felé. Ha nagy a hőmérséklet-és a nyomáskülönbség, akkor az örvénylő légáramlás kilép a felhőből és elindul a talaj felé. Ha ez a légörvény eléri a Föld felszínét, akkor beszélünk tornádóról, ha viszont ez nem következik be, akkor tubának hívjuk az így kialakult meteorológiai jelenséget.

Milyen fázisai vannak a tornádók életének?

A tornádók átlagos élettartama nem haladja meg a 10 percet, azonban kedvező légköri és domborzati adottságok mellett a tornádó tovább is képes a pusztításra.

Az átlagosan rövid élettartama alatt az alábbi 5 szakaszon megy át:

1. Az első fázist örvénylő fázisnak nevezik, ekkor jön létre maga a tornádó a felfelé áramló levegőből, és ekkor alakul ki a jól ismert tölcsérforma is.
2. A következő lépésben a tölcsér eléri a földet.
3. Ezt követően beszélünk az érett fázisról, amely a legpusztítóbb stáció, ekkor a földfelszínről felszívott törmelék sötétre színezi a tölcsér alsó részét.
4. Az összeesés fázisában a tornádó gyorsan veszt az erejéből és kerülete egyre kisebb lesz,
5. majd a hanyatló időszakban még tovább gyengül, végül pedig teljesen el is tűnik.

Milyen megjelenési formái vannak egy tornádónak?

A tornádó különböző formáit aszerint különböztethetjük meg, hogy milyen felszín felett alakulnak ki, illetve hány tölcsérrel rendelkeznek.

• A többtölcséres tornádó, mint a neve is mutatja, több tölcsérrel rendelkezik, melyek vagy a főtölcsér körül, vagy azon belül alakulnak ki. A melléktölcsérek a tornádó kialakulása alatt láthatóak, illetve akkor, ha későbbiekben nem szív be annyi törmeléket, ami eltakarná. A melléktölcsérek felerősítik a tornádók erejét ezzel fokozva az általuk előidézett pusztítást.
• A víztölcsérek gyakorlatilag a vízfelszín felett kialakuló, nem mezociklonális (nem szupercellákban jönnek létre) tornádók , amelyek egyes esetekben a gomolyfelhőkhöz is kapcsolódhatnak. Általában szárazföldi társaiknál jóval gyengébbek, és ebből adódóan nem szívnak fel vizet. Ez a jelenség általában a szubtropikus területeken figyelhető meg, de néha Európában, Ausztráliában, sőt a Nagy Tavak környékén is ki tud alakulni.
• Portölcsérnek nevezzük a földfelszín felett kialakuló, nem mezociklonális (nem szupercellákban jönnek létre) tornádót, melyhez a víztölcsérhez hasonlóan nem kapcsolódik szupercella, így valamivel gyengébb, de így is jelentős károkat tud okozni.

Milyen részei vannak egy tornádónak?

A tornádót 5 különböző részre, régióra lehet bontani:

1. Külső régió: Ezt régiót egy spirálisan befelé örvénylő légáramlás jellemzi, melynek sebessége a tornádó tengelyéhez közeledve egyre nő.
2. Mag, vagy központi régió: A központi régió a forgószél tengelyétől a maximum szélsebesség sugaráig terjed ki. Ez gyakorlatilag a tölcsér területe, mely egy viszonylag stabil terület, hiszen a felfelé mutató nyomási erő és a kialakult centrifugális erő egyensúlyt tart fent egymással.
3. Peremrégió: A perem régió az a terület, ahol az eredetileg függőleges beáramlás vízszintes tengelyűvé válik.
4. Sekély, talaj menti áramlás régiója: A tornádóba a talaj felől beáramló levegő vastagsága 10 és 100 méter között ingadozik, amit a felszíni súrlódásnak köszönhetően nagymértékű turbulencia jellemez, amely paradox módon az örvény erősödését idézi elő.
5. Örvénylő feláramlás régiója: Ez a tornádó felett elhelyezkedő nagyobb skálájú örvénylő feláramlás.

Hogyan osztályozzuk a tornádókat?

A tornádókat a szélerősség és a pusztítás mértéke alapján osztályozzuk. Erre Theodore Fujita japán meteorológus dolgozott ki egy skálát a hetvenes években, amit aztán a kétezres évek végén átdolgoztak, melyet korrigált Fujita skálának hívnak. A tornádók erősségét egy 0-5-ig terjedő skálán határozzák meg.

A korrigált Fujita skála mellett a Torro skála is használatos a tornádók erejének mérésére. Ez a skála alapvetően csak a szélsebességre koncentrál, míg a Fujita az okozott kárra helyezi a hangsúlyt. A két skála nem független egymástól, hiszen az okozott kár rendszerint összefügg a szélsebességtől.

Mennyire pusztító egy tornádó? Mik a következményei?

Az előbb említett korrigált Fujita skála szerint a tornádók az alábbi pusztításokat képesek véghez vinni.

1. F0 (gyenge), szélsebesség: 105–137 km/h, ereszcsatornák ledőlnek, a faágak letörnek és a gyenge gyökérzetű fák kidőlnek.
2. F1 (mérsékelt), szélsebesség: 138–177 km/h, a háztetők felszakadnak, ajtók leszakadnak, ablakok betörnek.
3. F2 (nagy), szélsebesség: 179–217 km/h, a tetőszerkezetek leszakadnak, a nagyobb fák kitörnek vagy gyökerestül kicsavarodnak, a kisebb tárgyak sodródnak a levegőben, az autók felemelkednek.
4. F3 (erős), szélsebesség: 219–266 km/h, teljes emeletek tűnhetnek el, komoly sérülés keletkezik a nagyobb épületekben, a vonatszerelvények felborulnak, minden fa kidől vagy kitörik, nehezebb gépjárművek fölemelkednek és métereket mozognak a levegőben.
5. F4 (pusztító), szélsebesség: 267–322 km/h, az épületek a föld felszínével lesznek egyenlők, a tetőszerkezetek, faházak, gépjárművek és egyéb nagyobb tárgyak folyamatosan sodródnak a levegőben.
6. F5 („elképesztő”), szélsebesség: >322 km/h, a többszintes és vasbetonházak is összedőlnek, és darabjaik messzire szétszóródnak; a nehéz járművek és darabjaik több száz méternyit repülnek.

Hol alakul ki a legtöbb tornádó és miért éppen ott?

A tornádók szinte az összes kontinensen kialakulhatnak, de a döntő többségük mégis az Egyesült Államokban észlelhető, azon belül is a közép-nyugati államokban.  Ezt a területet tornádófolyosónak hívják, amely magában foglalja Észak-Texast, Oklahomát, Nebraskát, valamint Colorado és Dél-Dakota egyes területeit. A Mexikói-öböl felől érkező meleg, nedves levegő itt találkozik a Sziklás-hegység területéről érkező hideg, száraz levegővel. A lassabb meleg levegőt a hegyvidéki, gyorsabb légmozgás felfelé húzza, ahol az kicsapódik, szupercellát hoz létre, ez pedig a tornádó melegágya. A nagy kiterjedésű sík, lapos területen pedig semmi sem akadályozza meg a tornádók kialakulását.

Magyarország mennyire veszélyes terület? Mennyi esélye van nálunk tornádók kialakulásának?

Magyarországon ritka jelenség a tornádó, hiszen nincsenek olyan ideális feltételek, mint Észak-Amerika síkságain. Nálunk a Kárpátok és az Alpok kellő védelmet biztosítanak a forgószelekkel szemben. Hazánkban általában gyenge (F0) vagy mérsékelt (F1) tornádók szoktak kialakulni, az F2-es, vagy ennél erősebb tornádók kialakulásának az esélye csekély. Ilyenre legutóbb 2010-ben Mezőkövesden volt példa.

Napjainkban egyre sűrűbben hallhatunk magyarországi tornádókról is, azonban a szakemberek ezt elsősorban nem a klímaváltozásnak tulajdonítják, hanem annak, hogy ma már mindenki rendelkezik olyan telefonnal, amellyel az akár jelentéktelen kis porfelhőket is rögzíteni tudja.

Milyen jelek figyelmeztetnek, hogy tornádó lesz?

Bár hazánkban ritka a gyengébbnél erősebb tornádó kialakulása, azonban nem árt tisztában lenni az árulkodó jelekkel. A tornádó első jele lehet a sötét, gomolyfelhőzet, amely sokszor zöldes árnyalatot ölt, illetve szembetűnő lehet a falfelhőzet is. Nyugtalanító jel lehet az eső nélkül jelentkező nagy méretű jégeső, és a hirtelen jelentkező szélcsend is, melyet egy nagy, sokakat tehervonatra emlékeztető, robaj követ.

Mi a teendő tornádó esetén? Hol vagyunk biztonságban?

Tornádó esetén a legfontosabb szabály, hogy a lehető legtávolabb kell a vihartól kerülni. Ilyenkor érdemes autóba ülni és az ellenkező irányba elindulni, azonban legyünk óvatosak: a forgószelek hajlamosak a gyors irányváltoztatásra, ezért mindig figyeljük, hogy éppen merre tart.

Érdekesség, hogy ha úgy látjuk, hogy a tornádó mozdulatlan, akkor az azt jelenti, hogy éppen felénk tart. Ha nincs lehetőségünk elmenekülni, akkor zárt térben kell menedéket keresni. A legjobb megoldás, ha a pincébe rejtőzünk el. Ha nincs pincénk, akkor olyan helyiséget válasszunk, amely a legkisebb és legkevesebb ablakkal rendelkezik, és akkor is az ablaktól lehető legtávolabbi pontban húzzuk meg magunkat.

Biztos, hogy ez tornádó vagy csak hasonlít rá?

A tornádó könnyen összekeverhető az úgynevezett gusztnadóval, amelyek a kifutószélfront mentén jelenik meg, hiszen annak sebességéből származó lendületét hasznosítja. Nagyon hasonlít a tornádóra, azonban ez alulról felfelé építkezik, nem a felhőből nyúl alá.

Szintén hasonló légköri jelenség a porördög, amely főleg száraz területeken jellemző, de hazánkban is előfordul. Itt a homokos talajt a napsugárzás felmelegíti, amely felhevíti a körülötte lévő levegőt, ami felszáll. A feláramló meleg levegő nyomáskülönbséget hoz létre, az így kialakult légbuborékba minden irányból levegő áramlik, ami aztán forgó mozgásba kezd. A porördög kialakulásának feltétele a szép idő, így ha napos időben találkozunk tornádószerű jelenséggel, akkor nincs okunk az aggodalomra.

A tuba is ide sorolható. A cikk elején már említettük, hogy a tuba gyakorlatilag olyan tornádó, amely nem érte el a talajt. Így, ha tubát látunk, érdemes fokozottan figyelni, hogy talajt ér-e, mert akkor hirtelen veszélyessé válhat.

Mi a különbség a tornádó és a hurrikán között?

A hurrikán a meleg óceán felett kialakuló sok zivatar forgó együttese, amelynek az átmérője több száz, akár ezer kilométer is lehet. Az adott területen néhány nap alatt átvonul, azonban az élettartama több hét is lehet. Ezzel szemben a tornádó egyetlen viharból alakul ki, átmérője kisebb és élettartama is rövidebb.

Gyakran ismételt kérdések

Nagy Tímea – birge – | A kis- és középvállalkozások marketing szövegírója, lelkes környezetvédő, igazi természetrajongó. „A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.”