Mit jelent az, hogy ökológiai gazdálkodás? Miért van egyre nagyobb szerepe?

Az ökológiai gazdálkodás többek között olyan egyre égetőbb problémák miatt került előtérbe, mint a globális felmelegedés, a túlzott kemizáció, a környezet szintetikus anyagokkal való terhelése valamint az állat és növényvilág egyedszámának rohamos csökkenése.

Így bár az ökológiai gazdálkodásmód egyfelől kényszer, másfelől egyben lehetőség is. Lehetőség a paradigmaváltásra, amely a mezőgazdaságban a hosszú távon is fenntartható termelési módok, így többek között az ökológiai gazdálkodás előnyben részesítését jelenti.

Földünk termőtalaja pusztulóban. A növekvő számú emberi populáció globális élelmezésének fedezésére egyre nagyobb területek kerülnek művelés alá; értékes lápokat csapolunk le, tápanyagban gazdag talajú ártereket szántunk be, ősfás erdőket vágunk ki és felszámoljuk a vadvilág természetes, még érintetlen élőhelyeit.

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a számunkra élelmet szolgáltató talaj az állatok és növények számára is kiszolgáló „éléstárként” funkcionál. Az „elhódított” értékes talajt lassan kizsigereljük, eltartó képessége évről-évre csökken. Pedig a termékeny és biológiailag aktív talaj a jó és bő termés záloga.

Az eddig folytatott, a talaj forgatására alapozott művelés (mélyszántás) gyakorlata hosszú távon kifejezetten kedvez a talajeróziós folyamatoknak.

A talajerózió valamint a talaj szerves anyag tartalmának csökkenése és ezzel a termőtalaj minőségének romlása valamint a rajta növekvő vegetáció károsodása pedig (a permafroszt károsodásával, elsivatagosodással, intenzív tüzekkel,) szervesen hozzájárul a klímaváltozás erősödéséhez. Jelenleg folytatott élelmiszertermelő mezőgazdasági gyakorlataink és a globális klímaváltozás ugyanis egyértelműen egymást gerjesztő folyamatok.

Így az, hogy hogyan őrizzük meg a még viszonylag háborítatlan területek talajának egészségét ma már épp olyan égető probléma, mint az, hogy hogyan állítsuk azt vissza.

Mi lehet a megoldás? A fenntartható földművelési technikák alkalmazása, ezen belül is a környezetkímélő ökológiai gazdálkodási modell követése egy olyan mezőgazdasági gyakorlat, amely hatékonyan segíthet az éghajlati válság kezelésében helyi és globális szinten egyaránt.

Mit jelent az ökológiai gazdálkodás? Milyen szerepe van a környezettudatos mezőgazdaságban? 

A környezetkímélő gazdálkodástól az ökológiai gazdálkodásig bár rögös út vezet, de koránt sem járhatatlan.

A környezetkímélő gazdálkodás az, amire minden gazdálkodónak törekedni kellene, de ez csak az első lépcsőfok.

A környezetkímélő gazdálkodás ugyanis bár szem előtt tartja a környezet és a biológiai sokféleség megóvását, de nem feltétlen képes bio termékek előállítására (mert pl. alkalmaz szintetikus, de kevésbé környezetkárosító műtrágyákat), így nem minden környezetkímélő gazdálkodás biogazdálkodás.

Hazánkban a 2020-as évekre a termőterületek közel 7 százalékát érintve, közel 300 ezer hektárnyi területen folyt biogazdálkodás, ami a 2010-es adatoknak majdnem háromszorosa.

A biogazdálkodást végző biogazdaság vegyszermentes, bio termékeket (biogabonát, biogyümölcsöt, biozöldséget, gyógynövényeket) állít elő.

Egy hagyományos mezőgazdasággal összehasonlítva a biogazdálkodás a komposztálásra helyezi a hangsúlyt (az állati hulladékokat is visszaforgatja a gazdaságba) így főleg zöld és szerves trágyát használ, valamint sokkal kevesebb növényvédő szert, ezáltal csökkenti a talajeróziót, és a nitrát kimosódását a talajvízbe és a felszíni vizekbe.

A biogazdaság azonban általában nem végez egyértelműen ökológiai gazdálkodást, csak legfeljebb ökologikus termelést. Az ökológiai gazdálkodás messzebb megy ennél, az „élni és élni hagyni” elvét követve.

Az ökológiai gazdálkodás lényegében túlmutat biogazdálkodáson

Úgy is mondhatjuk, hogy egyfajta a természettel tökéletes harmóniára törekvő biogazdálkodási módszer, amely a hagyományos mezőgazdaságban használt kémiai növényvédő szerek és szintetikus műtrágyák által okozott környezeti károkra adott válaszként alakult ki a 21. század elején.

A hagyományos gazdálkodási gyakorlatok ugyanis a termények nagyobb hozamának és egészségének megőrzése érdekében különböző rovarirtó és növényvédő vegyszerek széles körű használatával járnak.

Az ökológiai gazdaság, mint a neve is mutatja, a környezettel teljes harmóniában, fenntartható módon gazdálkodik, ezért egy ökológiai művelés alá eső területen a biodiverzitás akár 30 százalékkal is nagyobb lehet, mint a hagyományos művelés alá vont földeken. 

Az ökológiai gazdálkodás ügyel

• a vizek tisztaságának megóvására
• a talaj természetes biokultúrájának (különböző mikroorganizmusok, rovarok, bogarak, gombák) megőrzésével a talaj természetes termőképességének valamint szerkezetének megóvására
• az egyedi táji jellemzők (tájkép) megtartására
• az adott tájegységre jellemző állatállomány megőrzésére
• a helyi ökoszisztéma egészséges működésére 

Az ökológiai gazdálkodás szerepe a gyakorlatban

Az ökológiai gazdálkodás megújuló energiaforrásokra épít és olyan biológiai eredetű növényvédő szereket használ, amelyek mindenféle káros melléktermék nélkül képesek lebomlani.

Így az ökológiai gazdálkodásra a legkörnyezetkímélőbb példa talán az, amikor egy ártéren nádkitermelés vagy épp egy legelőn extenzív, természetes erőforrásokból táplálkozó gyepgazdálkodás, illetőleg őshonos állatok (racka, cigája juh, szürkemarha stb.) legeltetése folyik, a táj és a talaj mélyebb rétegeinek megbolygatása nélkül.

De – igaz, csak becsúszó szereléssel, – ökológiai gazdálkodás kalapja alá szokás sorolni hazai pályán azt is, ha egy szántón szántóföldi növényeket termelnek, amelyeket végül helyben állati takarmányként, ökovetőmagként vagy épp madáreleségként hasznosítanak.

Új feltörekvő szemlélet: a biodinamikus gazdálkodás

Az ökológiai gazdálkodás mellett a biológiai (organikus) gazdálkodás egyfajta new age irányzataként egy új feltörekvő szemlélet is megjelent, ez a biodinamikus gazdálkodás.

A biodinamikus gazdálkodás szerint a gyomok valamint az állatoknak is fontos szerepe van (pl. a sündisznó, ami a meztelencsigák egyik legjobb ellenszere, vagy a kis énekesmadarak, amelyek a növényekről leeszegetik a levéltetveket).

A biodinamikus gazdálkodók (biodinamikusok) holisztikus szemlélete szerint a természetes trágyák a Föld energiaerősítői valamint a növények érzékenyek a kozmikus testek (nap, hold, bolygók és állatövi csillagképek) mozgására ezért termesztésük és gondozásuk során biodinamikus naptárt követnek, amely minden ilyen tényezőt figyelembe vesz.

Az ökológiai gazdálkodás sem tökéletes

Az új gazdálkodási módszer bár számos ökológiai előnnyel jár, korán sem tökéletes, legfőbb hátrányai közé sorolják azt, hogy igen munkaigényes, több tervezést igényel ezáltal érzékenyebb is a különböző okokból bekövetkező esetleges gazdasági visszaesésekre.

A folyamatalapú szabályozási keretrendszer nagyon fontos része bizonyos módszerek tiltása az ökológiai termelésben és kezelésben.

Az olyan módszerek, mint a besugárzás, a szennyvíziszap hasznosítás és a géntechnológia, kifejezetten tiltottak a bioélelmiszerek termesztése vagy akár feldolgozása során.

Jogilag ki tekinthető ökológiai gazdálkodónak?

Magyarországon ma a Nébih meghatározása szerint, ökológiai gazdálkodónak tekinthető az „a rendeletben meghatározott termelési módszereket alkalmazó és termelési szabályokat betartó gazdasági szereplő, aki a rendelet szerinti ellenőrző rendszer keretein belül végzi tevékenységét.”

Az ökológiai termelést, feldolgozást, forgalmazást illetőleg az arra való jogot azonban tanúsíttatni szükséges. Erre jelenleg két, a Nébih által elismert tanúsító szervezet működik Magyarországon, a Biokontroll Hungária Kft. (HU-OKO-01), valamint a Bio Garancia Kft. HU-ÖKO-02). 

A GMO Amerikában sem összeegyeztethető az ökológiai gazdálkodással

A biogazdálkodás fogalma az Európai Unióban két gazdálkodási kategóriát is lefed, az ökológiai gazdálkodást és a biológiai gazdálkodást. Ez a mezőgazdasági rendszer (a biogazdálkodás) szerves eredetű műtrágyákat, például komposzttrágyát, zöldtrágyát és csontlisztet használ, valamint olyan technikákra helyezi a hangsúlyt, mint a vetésforgó és a kísérő, vagy együttes, több növényes ültetés.

Az Egyesült Államokban az USDA meghatározása szerint a biogazdálkodás „olyan termelési rendszer, amelyet úgy alakítanak ki, hogy az a helyspecifikus körülményekre reagáljon, olyan kulturális, biológiai és művelési gyakorlatok integrálásával, amelyek elősegítik az erőforrások körforgását, az ökológiai egyensúlyt és a biológiai sokféleség (biológiai diverzitás) megőrzését”.

Ezért az USDA ökológiai szabályzata tiltja a GMO-k használatát, a „kizárt módszerek” közé sorolva azokat. Ezeket a módszereket úgy definiálja, mint „az organizmusok genetikai módosítására vagy növekedésük és fejlődésük befolyásolására szolgáló különféle módszerek, amelyek olyan eszközökkel dolgoznak, amelyek természetes körülmények között nem lehetségesek”.

Ilyen tiltott módszerek a sejtfúzió, a mikro- és makrokapszulázás, valamint a rekombináns DNS-technológia (beleértve a géneltávolítást, a génduplázást, az idegen gén bevitelét és a gének pozíciójának megváltoztatását, ha azt rekombináns DNS-technológiával érik el).”

Mi a szerepe az ökológiai gazdálkodásnak az agráriumban?

A talaj termőrétegét olyan mértékben kizsigereltük és használjuk továbbra is, hogy az képtelen természetes üteme szerint regenerálódni.

Az ökológiai gazdálkodás szerepe így többrétű; olyan talajkímélő- és megújító mezőgazdasági gyakorlatként kell funkcionálnia, amelynek hatására megáll a talaj minőségének romlása, organizmus szinten javul az egészsége miközben támogatja a talaj élővilágának biológiai sokféleségét.

Az egészséges talajnak csak haszna van:

• segíti a tápanyagok körforgását
• optimális mértékben képes a víz tárolására és a talaj valamint rétegvíz tisztítására
• egészséges és magasabb tápértékű élelmiszert ugyanakkor megfelelő mennyiségű hozamot is garantál
• képes a légköri szén megkötésére, hosszú távú tárolására (általa csökken az üvegházhatású gázok kibocsájtása)
• élőhelyet biztosít egyes talajban és földközelben élő élőlények számára, növelve a biodiverzitást

Mekkora arányban van jelen nemzetközi viszonylatokban az ökológiai gazdálkodás?

Európában és kiváltképpen az EU területén az elmúlt három évtizedben folyamatosan növekedett az organikus- és ezzel együttesen a bio- és ökológiai gazdaságok mérete és száma is.

Az EU-ban az organikusan művelt területek 14,7 millió hektár mezőgazdasági területet fedtek le 2020-ban, ez nagyjából százezer hektárral volt több, mint 2019-ben, ami meg 6%-kal haladta meg a 2018-as értéket.

Azonban még így is van bőven hova fejlődnünk, hiszen az ökológiai gazdálkodással művelt területek aránya globális szinten még alig 3,3 százalék (az Európai Unión belül is csak 8,1 százalék). Márpedig kereslet az volna, hiszen az öko/bio termékek kiskereskedelmi forgalma az Európai Unión belül tavaly meghaladta a 41,4 milliárd eurót.

Mióta van Magyarországon ökológiai gazdálkodás? Hogyan fejlődött a 80-as évek óta ez a szektor?

Magyarországon már majdnem 40 éve jelen van az ökológiai gazdálkodás módszere, azonban az organicseurope.bio adatbázisa alapján ökogazdálkodás terén, napjainkban is csak a középmezőnyben áll.

Bár 2015-től 2019-ig majdnem háromszor többen váltottak organikusra vagy kapcsolódtak be az organikus szemléletű mezőgazdasági termelésbe, mint a korábbi években együttesen, a helyzet mégis eléggé problémásnak tekinthető, kiváltképp azért, mert Magyarországon az agrárium mindig is húzó ágazatnak számított.

Persze léteztek és léteznek az ökológiai gazdálkodás terén előremutató hazai megmozdulások, projectek. A 2012 óta működő ÖMKi On-farm hálózat kutatásainak és a hazai ökológiai gazdaságokban megvalósított kísérleteinek például igen jelentős szerepe van a hazai gazdálkodók tájékoztatásában, valamint az innovatív, követendő gyakorlatok kifejlesztésében és elterjesztésében. Ráadásul 2020-ban tagságot nyert az Európai Élő Laboratóriumok Hálózatában (ENoLL).

Az Európai Bizottság 2021es rendeletében felkérte tagállamait, hogy dolgozzanak ki az ökológiai gazdálkodás növelésére irányuló és a fogyasztás fellendítését, a termelés növelését valamint az ágazat fenntarthatóságát célzó (és az ökológiai ágazat tagállami átlag 25 százalékos cél eléréséhez szükséges) nemzeti gazdálkodási cselekvési tervet, így talán bátran állíthatjuk, hogy a kilátásaink koránt sem olyan sötétek, mint amilyennek a fentiek tükrében elsőre tűnhetnek.

Mik az ökológiai gazdálkodás indításának feltételei? Hogyan lehet nekem ilyenem?

A minősített ökológiai élelmiszer előállításának és az ökológiai gazdálkodás végzésének alapelvei meglehetősen egyszerűek és egyértelműek, a feltételek pedig ezekhez igazodva, igen szigorúak.

1. Az egészség elve: a biogazdálkodásnak a talaj, a növények, az állatok, az ember és a bolygó egészségét, mint egy és oszthatatlan egységet kell fenntartania és javítania.
2. Az ökológia elve: a biogazdálkodásnak az élő ökológiai rendszereken és ciklusokon kell alapulnia, együtt kell működnie velük, utánoznia kell őket, és segítenie kell fenntartásukat.
3. A méltányosság elve: az ökológiai mezőgazdaságnak olyan kapcsolatokra kell építenie, amelyek biztosítják a méltányosságot a közös környezet és az életlehetőségek tekintetében.
4. A gondoskodás elve: az ökológiai mezőgazdaságot elővigyázatosan és felelősségteljesen kell irányítani a jelenlegi és a jövő generációk egészségének és jólétének, valamint a környezetnek a védelme érdekében.

Egy ökológiai gazdaság indításának (természetesen az alapvető tárgyi eszközökön valamint a gazdálkodásra alkalmas földterületen kívül) több feltétele is van annak függvényében, hogy ökológiai termelésről vagy ökológiai állattenyésztésről van szó. Például:

• helyi forrásokat használó, olyan zárt rendszer kialakítása, amely önfenntartó módon képes működni a talaj termékenységének, biológiai aktivitásának valamint szerves anyag tartalmának megőrzése mellett.
• a mezőgazdasági tevékenységekkel járó hulladékok maradéktalan hasznosítása és szennyezések kiküszöbölése természetes eljárások által
• meg kell felelni magas szintű állatjólléti szabványoknak, úgy, mint például a tenyésztett/tartott állatok élettani és természetes környezeti igényeinek (optimális állománysűrűség, szabad tér, kifutó) biztosítása
• a környező, részben vagy teljesen érintetlen, természetes, mezőgazdasági művelés alá nem vett élőhelyek megőrzése eredeti formájukban

Milyen tanfolyamokon lehet megtanulni az ökológiai gazdálkodás fortélyait?

Jelenleg Magyarországon ökológiai gazdálkodó és biogazdálkodó szakképesítést illetőleg végzettséget csak komoly, hosszú éveken át tartó tanulással, OKJ-s tanfolyamon vagy épp egyetemi, szakirányú továbbképzésen lehet szerezni.

Ám ha már gyakorlott gazdálkodó valaki, akkor a fortélyok elsajátításához nem szükséges külön tanfolyam, sem egyetemi végzettség. Elég csak utána olvasni annak, hogy milyen módon és milyen keretek között működik egy igazi ökológiai gazdaság és az olvasottakat lehetőségeinkhez mérten alkalmazni.

Bartha Katalin | Mind humán, mind reál terepen otthonosan mozgó, a gyermeki lélek és a természet szépsége iránt egyformán rajongó, egykori gyógytestnevelő pedagógus. Jelenleg szabadúszó szöveg-, tartalom- és tárcaíró, költő