Találj vissza a természetbe, találj vissza önmagadhoz!
Az Amargant Színházi Műhely hamarosan bemutatja a Sárkány című két felvonásos vígjátékot, erdei színházi formában, Farkasgyepű községben.
Sárkány című feldolgozásunk nem támaszkodik irodalmi forrásra, saját világunkból formáltuk meg a szereplőket, akik egy képzelt királyság, Dragónia lakói. A koncepció lényeges eleme volt, hogy térspecifikus színházi előadást hozzunk létre. Az erdő így sokkal több, mint díszlet, vagy háttér, szerves része a cselekménynek, ahol a karakterek változása drámai módon felgyorsul, és felszínre kerülnek legbelső félelmeik, vágyaik.
Az erdőben ugyanakkor jelen van az azonnali és természetes gyógyulás is, a fák, a növények, az élőlények elfogadóak és együttérzőek velünk, nincs mitől tartanunk, hacsak nem saját bűneink következményeitől,
az elhazudott és elhallgatott valósággal történő szembesüléstől. A sárkány tehát másként bújik elő és szedi áldozatait, a bennünk lakozó szörnyekkel nehéz konfrontálódni, a félelem elementáris erővel uralkodik, és hajszolja a szereplőket újabb és újabb kétségbeesett tettek felé.
A katarzist nem a sárkány legyőzése adja. A katarzis magány-ügy, mindenki legféltettebb titka, amit a szégyen takar be, fed el. Egyedül vagyunk, hiába kapcsolódunk egymással, a felzaklatott létezés alig nyújt vigaszt.
Az erdő azonban a maga csendes, meghitt módján mindent, és mindenkit befogad. A harc elcsitul, a vétkeseket ugyanúgy lebontják a gombák, mint a hősöket,
a sárkány is csak addig száll, míg valaki életenergiájából táplálkozhat, azután porba hullik, és elenyészik.
Az erdei színházunkat befogadó terület a Bakony szívében, Farkasgyepűn található. Onnan néhány kilométer, az Iharkút Park és a dinólelőhely, melyek remek gyalogtúrára hívogatnak.
Ahhoz képest, hogy a mesékben szereplő sárkányok legjobb tudásunk szerint nem léteznek, a tények kissé zavarba ejtőek képesek lenni, a saját közép-hegységünkben talált leletek alapján felfedezték ugyanis a Bakonydraco galaczi -t, aminek jelentése „Galácz bakonyi sárkánya” –Galácz András paleontológus professzor tiszteletére nevezték el.
Sok-sok éve foglalkoztat a sárkányok és a velük megküzdő hős alakja, szimbolikája. Kedvenc magyar népmesémben, a Fehérlófiában három, hét és tizenkét fejű sárkányokkal küzd meg az alvilágban a főhős. A mese rétegeinek elemzése, jungiánus értelmezése külön esszét érdemel, ezért most itt csak annyit, hogy a történet egy belső utazásról tudósít, a személyiségváltozást örökíti meg varázslatos környezetben, és különleges szereplőkkel. Mindez azonban egyetlen személyiségen belül zajlik, és a megpróbáltatások ellenére reménnyel kecsegtet. A mesék korát még megbecsülni is nehéz, hiszen élőszóban adták őket tovább, és csiszolódtak ezáltal olyan tisztává, hogy a modern ember számára is élőek, igazak tudtak maradni.
A sárkányölő hősi alakja a középkori lovagi eszmények korában kezdett hódító útjába és elterjedése a keresztény világban szinte példa nélküli. Felsorolni is nehéz volna a sok várost, országot és lovagrendet, templomot, székesegyházat, amelyek Szent Györgyről kapták nevüket, őt tették védőszentjükké. Georgius, ha hihetünk a történelmi forrásoknak, Kappadókiában született, római polgár, katonatiszt volt. Keresztény hite miatt a légió parancsnokságával is meggyűlt a baja, és 303-ban végezték ki, mártír halált halt.
Alakját és mártíromságát az Anjou Magyar Legendárium fólióin örökítették meg számunkra is látványos módon. Neve földművest jelent, ünnepe a tavasz legfontosabb napján, április 23-án van, amikor is az állattartó kultúrákban megkezdték a téli szállásokról a legelőkre az állatok kihajtását. Vele párhuzamban Szent Mihály napja és ünnepe áll, amely a számadást, a szezon eredményeinek realizálását jelenti, ekkor tértek vissza a gulyák. Mihály arkangyal az égi seregek ura a keresztény mitológiában, míg az ő földi helytartója György. Mindkettejüket ábrázolják a sárkány, a sötét, ördögi erők legyőzőjeként.
A trubadúr irodalom középkori kibontakozásával a lovagi eszmények, erények kerültek előtérbe. A Szent Grál legendakör hősei, lovagjainak kalandjai sok szerzetes fantáziáját megragadták, és ezekből számos máig élő történet született, amelyeknek közös vonása a bibliai összefüggések, magyarázatok használata. Az első regény, Cervantes Don Quijote de la Mancha alkotása is ezt a szálat erősíti. A magányos és erényes hős harcát mutatja be a sötétség, a kísértések, az emberi gyarlóság csataterein.
Mivel az ötlettől az íráson keresztül, az egyik szerep megformálásáig érintett vagyok Szent György és a sárkány ikonikus alakjának mai feldolgozásában, erősen magaménak érzem a produkciót. Akár csak az erdőt. Egy kis faluba születtem a Balaton-felvidéken, az erdővel való találkozások, a barangolások, a fák rejtekében átélt játékos kalandtúrák gyerekként hétköznapiak voltak, természetesek.
Az erdő a maga szakrális vonatkozásában a beavatások helyszíne, a szakralitás otthona.
Érdekes volt felnőttként rátalálni a klasszikus drámákra, a rituálékra, amelyek hasonló rendezőelvek mentén működnek. A mese- és drámairodalom egyik örökzöld főszereplője maga az erdő. A titokzatos, csodákkal teli ősi minőségek fantáziánkat rabul ejtő színtere ez. A vadon. A természetvédők, a túrázók és az önismereti utakat járók egyaránt belegabalyodnak különböző minőségeibe.
Megunhatatlan és kiismerhetetlen, ám mégsem hiszem, hogy aki a sűrű, sötét, nagy, rengeteg erdőbe keveredik, az el is veszett. Legalább is nem örökre.
A természetjárók turistajelzéseket használnak a tájékozódásra, míg a belső labirintusaikban kószáló lelkek más vezetőre szorulnak. A modern dramaturgia számunkra az iránytű, amely nem hagyja, hogy elfelejtsük, kik vagyunk és miért bonyolódunk kalandokba. Mit is keresünk valójában, amikor elhagyva a kényelmeset, a megszokottat az erdőbe megyünk?
Itt és most egy közösségi kalandra hívunk minden kedves érdeklődőt, az előadások végén drámapedagógiai foglalkozás keretében kínálunk lehetőséget a darab kérdéseinek, felvetéseinek továbbgondolására.
A produkcióról, az alkotókról részleteket itt olvashatsz.
A Facebook oldalon hetente jelentkezünk képregényes előzetesünkkel:
Adományokat köszönettel fogadunk:
Amargant Egyesület, 8428 Borzavár, Liget utca 25.
Bankszámlaszám: 11600006-00000000-43657162
Az előadás Veszprém-Balaton 2023 EKF támogatásával jött létre.
Albert Zoltán | Közgazdasági területeken dolgozott vállalkozóként, amely mellett mindig fontosnak tartotta az önkifejezést. Nem is tudja, hogyan történhetett az, hogy folyton dolgozik valami sokkal fontosabb dolgon, mint a munka: rajzol, fest, ír regényt, verset, dalszöveget, forgat filmet, játszik darabban. Mindezek mellett szereti az erdőt. A téli erdőt, mert csendes és áttekinthető, a tavaszit mert harsány és reménykeltő, a nyárit mert párás és pókhálós, az őszit mert gazdag és adakozó.
Vélemény, hozzászólás?