Mik az energia­­­közösségek? Vannak-e hazánkban is?

Hallottál már az energiaközösségekről? Nem csoda, ha nem, hiszen ez egy olyan új fejlesztés, ami még igencsak kísérleti fázisban van, európai szinten is. Cikkünkben most egy egészen újfajta rendszer kereteinek járunk utána, megnézzük, hogy mit is jelent pontosan egy energiaközösség tagjának lenni, és hogy mi is a helyzet a rendszer bevezetését és sikereit illetően Magyarországon.

Mit jelent az energiaközösség fogalma?

Az energiaközösség tulajdonképpen egy olyan rendszerként képzelhető el, ahol a háztartások, közintézmények vagy cégek egy csoportja az energiaszámlákat közösen állják, a megújuló energiaforrásokra egy közösségként ruháznak be és használják fel az energiát. Akkor lesz igazán működőképes, ha nem csak felhasználják, hanem „vissza is töltik” a megtermelt energiát az adott rendszerbe a már működőképes, megújuló energiaforrások keretei között. Ennek érdekében az energiaközösségek működését uniós szabályozások is alakítják. 

Összességében egy nehezen behatárolható fogalom, amelynek gyakorlati megvalósítására még csak néhány európai országban – Spanyolország, Nagy-Britannia, Hollandia – került sor. Tulajdonképpen az Európai Unióban még új elképzelésnek számít, olyan koncepcióról van szó, amit körülbelül 20-30 éve kezdtek el először kísérleti szinten alkalmazni Amerikában.  Az energiaközösség elterjedését számos előírás, törvény és az aktuális kormányok hozzáállásában bekövetkező folyamatos változások nehezítik, de sok jel mutat arra, hogy tulajdonképpen az energia felhasználásának tekintetében ez a járható út.

Az energiaközösségekbe való belépés „önkéntes és nyitott részvételen alapul, a tagok vagy részvényesek irányítják, akik lehetnek természetes személyek, kisvállalkozások, helyi hatóságok. Elsődleges célja nem a pénzügyi haszonszerzés, hanem tagjai, részvényesei vagy a működési területe számára környezeti, gazdasági és szociális közösségi előnyök biztosítása, úgy, mint energiatermelés, beleértve a megújuló forrás alapú termelést, energiaelosztás, energiaellátás, energiafogyasztás, aggregálás, energiatárolás vagy energiahatékonysági szolgáltatások. De ide tartoznak az elektromos járművek feltöltésére irányuló szolgáltatások, továbbá egyéb energetikai szolgáltatások kínálata is tagjai vagy részvényesei számára. (…)

„Az energiaközösségek az energiatároló és az energiamenedzsment rendszer használatával hozzájárulhatnak az időjárásfüggő megújulók – melyek közül hazánkban is nagy részarányt képviselnek a napelemek – termelés-kiegyensúlyozatlanságának problémájára is.”

Forrás: NKFI Hivatal

Miért érdemes belevágni az energiaközösség kialakításába?

Az energiaközösség egy olyan rugalmas keretet biztosít a felhasználók számára, amelybe bárki bekapcsolódhat, legyen az egy utca vagy egy városrész lakóinak közössége, környékbeli közintézmény vagy cég. A tagok nem típusonként, hanem együttesen tömörülhetnek egy csoportba, ahol az energiát nem csak fogyasztják, hanem vissza is termelik a rendszerbe.

Milyen törvényi szabályozás vonatkozik az energiaközösségekre?

Az egyetemes törvényi szabályozás az Európai Unióhoz kapcsolódik. 2019-ben az Európa Tanács által elfogadott, az energiafelhasználásra vonatkozó javaslatok csoportjában vannak olyan szabályozások is, amelyek az energiaközösségek működését érintik, és amit minden tagállamnak júniusig kellett a saját jogrend részévé tennie és érvénybe léptetnie.

Az egyik szabály magára a felhasználóra vonatkozik, úgy, hogy az ne csak fogyasztója, hanem táplálója is legyen a rendszernek. Ez tehát azt jelenti, hogy az aktív fogyasztó jogalanyt arra kötelezi, hogy azzal arányosan, hogy fogyasztja az energiát, vissza is kell azt táplálni a rendszerbe. A másik szabályozás az, hogy maga a kifejezés jogi formátumot kapott, tehát létrejött az energiaközösség nevű jogi entitás, amit a tagállamok hosszas egyeztetés után valósítottak meg.

Az Unió azt tűzte ki célul, hogy 2050-re az energiafogyasztás 65 százalékát az energiaközösségek állítsák majd elő. Ehhez jelentős változásokra van szükség, ami a tagállamoknak nem feltétlenül áll saját érdekében. Ezért hoznak olyan intézkedéseket, amelyek lassítják lokális szinten azokat a folyamatokat, melyeknek az eredménye a rendszer bevezetése lehet.

Mik az energiaközösségek előnyei?

A megtermelt energia mellett a gazdasági szempontokon is túlmutató előnyei lehetnek egy ilyen rendszernek. A közösségépítő funkció egy szolidárisabb társadalomhoz vezethet, közösségi tudásátadás hagyományát is megteremtheti. Ez a rendszer hozzájárulhat az energiaszegénység felszámolásához és egyben egy környezettudatosabb társadalom megteremtéséhez is. Amire egyvalaki keretei nem adnak lehetőséget, az lehet, hogy egy közösségi kezdeményezéssel, egy közösség kereteivel megvalósíthatóak. A napelem telepítésénél például lehet, hogy egy magánszemélynek nincs meg a kerete és lehetősége, míg a teljes közösségnek van arra forrása, hogy közösen megújuló energiához jusson.

Vannak Magyarországon energiaközösségek?

Az energiaunió Magyarországon is érvénybe lépett és Keszthely vált az energiaközösség mintaprojektjévé. Ennek alapja egy akkumulátorteleppel kiegészített napelempark, amelyen a lakosság és kisebb KKV-k közös együttműködésével jött létre. A mintaprojekt támogatói között szerepel az ITM és az MVM Optimum Zrt. is. A közösség tagjai között jelenleg 20 magánszemély és 5 kisebb vállalkozás szerepel, emellett pedig az önkormányzatot is ellátja elegendő elektromos árammal. A 400 millió forintos beruházásnak maga az önkormányzat biztosított területet. A projektet a továbbiakban három évig üzemeltetik, és a közösségi tagok számát folyamatosan bővítik. A keszthelyi létesítmény egy kísérleti projekt, idén véglegesítik a működési feltételeket és az üzleti modellt.

A kísérletből az is kiderül, hogy 1 kWh napelem éves termelése hogyan alakul, és ebből arra is lehet viszonylag pontos következtetésekre jutni, hogy mennyi lesz így 1 kWh energia ára. Ezek alapján pedig már meg lehet határozni a napelem termelés kalkulátor ideális paramétereit ahhoz, hogy követhetővé váljon, milyen keretek között térül meg a rendszer:  hogyan adjon hatékony, olcsó energiát a közösség tagjainak.

A rendszer kialakításának kapcsán pozitív előrelépés, hogy van Magyarországon egy, az energiaközösségek számára szoftvert és hardvert – vagyis digitális platformot – fejlesztő startup, ez a Rising.eco. A 2021-ben alakult cég célja, hogy elősegítse a gyakorlati alkalmazást:. Saját szavaikkal: ” egy hardveres-szoftveres platformot hozzunk létre, amely lehetővé teszi az energiaközösségek számára az egymás közti elszámolást, energiakönyvelést és számlázást.”

Hogyan növelhető a hatékonyság?

A nagyobb energiaközösségek hatékonyabbak is, minél nagyobb egy közösség mérete, annál életképesebb, az eltérő fogyasztási minták így tudják optimálisan kiegészíteni egymást. Az is növeli a hatékonyságot, ha a közösség tagjai közel vannak egymáshoz. A Magyarországon érvényes szabályok alapján, ez utóbbi különösen aktuális, hiszen járásonként kell majd energiaközösségeket létrehozni. Az energia továbbításánál a kis távolságokon a veszteség mértéke is jelentősen csökken.

Azonban hiába nőtt az energiaválság miatt a napelemek népszerűsége, a lakossági pályázaton nyert magánszemélyek negatív tapasztalatai miatt megrekedt ez a kezdeményezés. Az elnyert pályázati pénz nehézkes folyósítása miatt a beruházókkal sem volt zökkenőmentes az együttműködés. Nem csak a lakosság fél újabb pályázatba belefogni, hanem maguk a napelem-telepítéssel foglalkozó vállalkozók, a kivitelezők is egyre kevésbé állnak le a magánemberekkel egyezséget kötni. Az otthoni rendszerek kiépítésével kapcsolatban az anyagi megtérülést illetően nekik is rosszak a tapasztalataik. Ráadásul folyamatosan szűkül az otthoni napelemes rendszerekkel együtt járó kedvezmények köre is.

Érdemes-e napelemet telepíteni?

A napelemnek megvannak az előnyei és hátrányai is, amiket érdemes mérlegelni. Egy magas telepítési költségekkel járó, hosszútávú befektetésről van szó. Nagy helyigényű, időjárásfüggő, és számolni kell azzal is, hogy a napenergia tárolása sem olcsó mulatság. A másik oldalon viszont egy folyamatosan megújuló, technológiai fejlesztésekkel járó projektbe kapcsolódunk bele, ami a jövőben egyre hatékonyabban termeli az energiát, kisebb környezeti szennyezést és alacsony villanyszámlát eredményez. Lakatlan területeken is beépíthető, nem kell egy hálózathoz csatlakoztatni. Alacsonyak a karbantartási költségei.

Ha belevágsz, a legfontosabb, hogy nézz körül alaposan a kivitelezői piacon. Érdemes megfelelő időt és energiát fordítani abba, hogy feltérképezd az egyes vállalkozók referenciáit, és lehetőséghez mérten olyan szakembereket bízz meg, akikről van közvetett, jó tapasztalat. A kivitelezőnél fontos az átfogó tudás, olyan, aki egyaránt ért az érintésvédelemhez, és a túlfeszültség-védelemhez, cége pedig megfelelő biztosítással rendelkezik. Elsőosztályú alapanyagból készült napelemet telepítsen, rozsdamentes tartószerkezetre is gondoljon, az inverter áramszolgáltatók által engedélyezett legyen.

Telepítéskor pontosan tisztában kell lennie a kivitelezőnek, hogy terhelhető az épület hálózata, milyenek a villanyóra paraméterei, megfelelő-e a tető dőlésszöge (25-35° közötti). Egyáltalán alkalmas-e a ház tájolása arra, hogy megérje a napelemes rendszer telepítése, valamint, hogy megvannak –e a megfelelő engedélyek a telepítésre.

Sok dolgot kell tehát végiggondolni, és tovább bonyolódik a helyzet, ha energiaközösséget alkotva, több háztartás vagy vállalkozás közösen telepítene napelemet. Hosszú út vezet még odáig, hogy az energiaközösségek igazán elterjedjenek, akár itthon, akár a nagyvilágban. De a változás már elkezdődött, és csak remélni tudjuk, hogy pozitív irányba halad tovább.

Nagy Tímea – birge – | A kis- és középvállalkozások marketing szövegírója, lelkes környezetvédő, igazi természetrajongó. “A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.”