Hosszas szakmai előkészületek után, október elején indult útjára az az erdővédelmi kampány, mely abszolút alulról induló szerveződésből, egy civil indított el. Sokunk szemét és lelkét bántja a pusztuló erdeink látványa, a tarvágások növekvő területe. Sajnálatos módon kevesen és keveset tudunk tenni érdemben az erdőkért a jelenleg regnáló irányítás alatt. Dr. Bükki Tamás viszont tekintélyes munkát végez a mai napig, melynek egyik legnagyobb látható sikere, hogy az erdőkért indított petícióját már közel 11.000-en írták alá, de legalább 180.000 emberhez eljutott. (Arról, hogy mi késztette Bükki Tamást a kampány indítására, és hogy mi köze egy fizikusnak az erdővédelemhez, itt lehet olvasni.
Állítsuk le együtt az erdőpusztítást Magyarországon! – ez az alcíme az erdővédelmi kampány petíciójának, melynek címzettjei dr. Nagy István agrárminiszter és Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár. A kampány elsődleges célja, hogy az országosan elterjedt és idejétmúlt tarvágásos erdőgazdálkodást mihamarabb váltsa fel az úgynevezett szálalásos, vagy más néven örökerdő gazdálkodás, mivel az előbbi módszer gyorsítja légkörünk felmelegedését, és a Kárpát-medence kiszáradását. Míg az utóbbival megőrizhető a folyamatos erdőborítás az erdő ökoszisztéma-szolgáltatásaival együtt. Márpedig ezeket a szolgáltatásokat egyenesen életveszélyes mellőzni a fokozódó klímaválság és csökkenő biodiverzitás korában, sőt, az erdő a legtermészetesebb és az egyik legmegbízhatóbb társunk a globális felmelegedés mérséklésében.
A petíció szakmai követeléseit dr. Bükki Tamás ajánlott levélben is eljuttatta a címzetteknek, amit a minisztériumban annak rendje és módja szerint átvettek. Hamarosan a válasz is megérkezett (melyet e cikk végén bárki elolvashat teljes terjedelmében). A címzettek helyett dr. Molnár Orsolya és Szentpéteri Sándor főosztályvezető válaszoltak, akik a 2016-2030-as Nemzeti Erdőstratégiára hivatkoznak, ami több ponton nem állja meg a helyét, mert az ott megfogalmazott célok egyszerűen nem teljesülnek. Emellett általános frázisok is akadnak a levélben bőven:
“A Kormány a klímaváltozás negatív hatásaiból eredő kihívásokat az erdőket érintően is kiemelten kezeli. … ezekkel az erdészeti ágazat is tisztában van, az erre vonatkozó megfigyelésekre és elemzésre külön rendszert működtet, az eredményeket tudományos alapokon értékeli, és a döntések előkészítésénél felhasználja azokat.”
Biztatás is kitűnhet első olvasatra a minisztérium reakciójából, ám félő: álszent. Kijelentéseik több oldalról is könnyedén cáfolhatók. Az erdővédelmi kampány szervezője postafordultával megírta, hogy nem fogadja el a minisztériumi magyarázatot, mert annak igazságtartalma erősen megkérdőjelezhető, hiszen a valóság teljesen más képet mutat, az aktuális hazai fakitermelési gyakorlat szemmel láthatóan nem fenntartható:
“A jelenlegi erdészeti fakitermelés nem csak az erdei életközösségeket, hanem mindannyiunk életét veszélyezteti, ugyanis az összefüggő erdőborítás alapvető szerepet játszik abban, hogy megküzdhessünk a klímakrízissel. És ez a vészhelyzet továbbra is fennáll, és sem a hivatkozott erdőtörvény, sem a hivatkozott Nemzeti Erdőstratégia, sem az erdészeti hatóságok nem tudják láthatóan meggyógyítani.” (Bükki Tamás reakciója szintén teljes terjedelmében olvasható a cikk alján.)
A minisztérium ködösítő mellébeszélését többek között egy 2022-es szakmai tanulmány is bizonyítja: ”A klímaváltozást is figyelembe vevő erdőkezelési gyakorlatok még gyerekcipőben járnak Magyarországon: a válaszadók mindössze 16 %-a felelt úgy, hogy alkalmaz adaptív gazdálkodási módokat.” A tanulságos cikk itt olvasható.
Miközben a labda újra a minisztérium térfelén pattog, a kezdeti 33 fős szakemberből és civilből álló “kemény mag” tovább bővült, már 50 fő támogatja önkéntes munkájával Bükki Tamást. Egyre több erdészeti és nemzeti parki dolgozó keresi kétségbeesetten, hogy megmutassák a szakmaiatlanság pusztító hatásait. Arra panaszkodnak, hogy tanult szakmájukkal ellentétben sok minden mást is csináltatnak velük, csak éppen a valós értékmegőrzésre alig marad idejük. Nonszensz, hogy a természetvédő nem védheti a természetet. Létszámstop van, gyakran két-három ember munkáját kényszerülnek ellátni, és szégyenletes az anyagi megbecsülésük. S persze inkognitóban kell maradniuk, különben kirúgják őket, ellehetetlenítik sokéves szakmai munkájukat, vagy laikusokra bízzák eddigi eredményeiket.
A civil összefogás további, – legalább ekkora súlyú – célja, a lakosság informálása. A petíciót aláírók, illetve a természetbarátok havonta egyszer-kétszer, egy e-maiben tájékozódhatnak az eddig elért eredményekről, s az erdők legfontosabb, alapvető biológiai- és humánökológiai szolgáltatásairól. Legutóbb például arról, hogy fenntartható-e a fatüzelés, illetve mennyire megújuló energiaforrás a fa. Vagy miért fontos különbséget tenni az alföldi faültetvények (nyárasok, akácosok) illetve a hegy- és dombvidéki, természetközeli erdők között.
– Egy edukációs sorozatban pontról-pontra szeretnék megvilágítani az érdeklődőknek, hogy mi is a konkrét égető probléma, hogy miért rettenetes az, hogy Magyarországon a természetes erdők területe mindössze 355 hektár, ami nagyjából kevesebb, mint a Samsung gödi akkumulátorgyár helyszínének a fele!
-Térképek készülnek középhegységeink tar-, illetve végvágásaiból az elmúlt két évtizedre visszamenőleg.
– Nyitnak a nagyvilág felé egy actionnetwork angol nyelvű kampány felépítésével.
– Létrehoznak egy olyan fórumot, ahová szakembereket hívnak meg, kerekasztal-beszélgetéseket szerveznek, melyekre meginvitálják az országos média képviselőit is.
– A témának dedikált honlapot és social media felületeket hoznak létre, hogy bárki hiteles tájékoztatást kaphasson az erdészeti Zrt-k pénzügyi mérlegeiről. Az Ipoly Erdő Zrt. költségeiről, eredményeiről itt lehet tájékozódni.
– Keresik a jogi lehetőségeket, hogy a hegyvidéki települések ügydöntő népszavazással dönthessenek a környezetüket érintő erdőkezelési gyakorlatról.
Tamás azt mondja, hogy az igazi munka csak most kezdődik. Bármilyen jól alakul is a petíciót aláírók száma, az még nem jelent releváns sikert. Maximális szakmai alapokra támaszkodva, minél több embert elérve jelentős társadalmi nyomást kell gyakorolni a kormányra, hiszen mindannyian ugyanazon a rossz irányba száguldó vonaton ülünk, melyet csakis összefogással és cselekvéssel állíthatunk meg. Nem kérdés, ha az erdők szenvednek, azt mi sem ússzuk meg.
Minisztériumi reagálás itt olvasható.
Dr. Bükki Tamás válasza itt olvasható.
Az erdővédelmi kampány petíciója itt olvasható.
Zelei Anna | agrármérnök, kertészmérnök, lelkes természetvédő. Támogatója ill. önkéntese a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek, a WWF Magyarországnak, a Greenpeace Magyarországnak és az xForest.hu-nak. A Norvég utakon, Az elveszett erdő, Ha az ERDŐ beszélni tudna című könyvek szerzője. Instagram: @anna_zelei
Hasonló bejegyzések:
Szép szavak a semmiről – mi a baj az aktuális nemzeti klímastratégiával, de leginkább az erdőkre vonatkozó megállapításaival?
Az erdőinket az unokáink se fogják látni? Drámai az erdőgazdálkodás helyzete Magyarországon
Erdőszeretet, életigen – Állítsuk le együtt az erdőpusztítást Magyarországon!
Passzold vissza, tesó: mobil újrahasznosító kampány útmutató
A hazai természetvédelem kivéreztetésének módszerei
Mi a Miyawaki-erdő? Milyen módszer alapján működik?
Milyen lesz a Magyarországon egyedi újpesti vertikális erdő?
Fekete-erdő: miért nevezzük így, mit kell tudni róla?
Vélemény, hozzászólás?