Fekete-erdő: miért nevezzük így, mit kell tudni róla?

A Fekete-erdő (Schwarzwald) már nevéből fakadóan is titokzatos történeteket sejtet. Ez a hatalmas, jórészt erdővel borított hegység délnyugat-Németországban található, és számos folyó szabdalja, illetve ered itt. A legközelebbi nagyváros Stuttgart. Valójában óriási területről van szó, úgyhogy érdemes megtervezni, hogy pontosan hova szeretnénk menni, és milyen típusú kikapcsolódásra vágyunk: erdei sétára, legendák nyomába eredni, vízesésekkel-barlangokkal ismerkedni, vagy a Fekete-erdő évszázadainak kultúrája érdekel-e inkább. 

Mi az a Fekete-erdő? Miért nevezzük így?

A Fekete-erdő egy kiterjedt, erdővel borított hegyvidék Németország Baden-Württemberg nevű délnyugaton fekvő tartományában. Legmagasabb hegycsúcsa, a Feldberg 1493 m magas. Bár manapság elsősorban turizmus a legfőbb ágazata, még így is találhatók benne fenyőültetvények és számos helyen szabdalják a sötét erdőket legelők; mégis, Európa egyik legősibb, részben épen maradt erdejéről van szó, ebben áll a legfőbb vonzereje. 

A neve több szempontból is találó. A fák nagy része fenyőféle, amely természetes, háborítatlan formájukban (de akár ültetvényeken is megfigyelhetjük) meglehetősen sötétet teremt maga alatt: az aljnövényzetnek ritkán van elég fény, hiszen a fenyők sűrű levelei elfogják a fényt. Így lehet, hogy még fényes nappal is sötét van az erdő bizonyos részeiben. Amikor a rómaiak észak felé terjeszkedtek, eljutottak erre a tájra, és a Silva Nigra, vagyis fekete erdő nevet adták ennek a területnek. Akkoriban, az ókorban de még a középkorban is, az emberek közül sokan hittek a szellemekben, akik az erdőben laknak, és félelmetesnek találták: ez is nagyon találó a fekete elnevezéshez. Az már csak hab a tortán, hogy az erdők mindig is menedékül szolgáltak a menekülő, törvényen kívüli vagy útonálló embereknek, ami szintén ok volt a félelemre az erdővel kapcsolatban. 

Wilhelm Hauff Kőszív című meséje a Fekete-erdőben játszódik, és a főszereplő, Munk Péter az erdő egyik szellemével köt üzletet. Ebből a meséből sok mindent meg lehet tudni az erdőről, többek között, hogy a holland kereskedelmi hajóflotta építői a Fekete-erdőből úsztatták a fákat Hollandiáig – ezért nevezik a legnagyobb fenyőket a mai napig Hollandnak a Fekete-erdőben. 

Hol található a Fekete-erdő?

A kiterjedt erdőség Baden-Württembergben található, Németország délnyugati részében. Délről és Nyugatról a Rajna határolja, és itt ered a Duna: a Breg és a Brigach patak összefolyásától, Donaueschingentől nevezzük a folyót Dunának, itt egy jelképes, kerek forrás is van, mely jelzi a Duna kiindulóponját. Folyója ezen kívül az Enz, a Kinzig, a Murg, a Neckar és a Rench. A hegység nyugati részén Freiburg, színes egyetemi város és katolikus érseki központ található, valamint Baden-Baden, a híres fürdőváros az Oos folyó völgyében, amely évezredek óta vonzza a fürdeni vágyókat – ma a világörökség része. 

Mit kell tudni a Fekete-erdő geológiájáról, vízrajzáról? 

A Fekete-erdőben 2014 óta egy tízezer hektáros nemzeti park létezik, a hegység északi felében, a Fekete-erdő gerincút és a Murg-völgy között. 

Itt található például a Lotharpfard, mely egy olyan túraútvonal, mely bemutatja a Lothar vihar iszonyú erejű pusztítását, mely 1999-ben söpört végig a vidéken: a 200 km/órás szél számos fát kidöntött, a nemzeti park pedig az organikus megújulás mellett döntött: hogy magától vissza fog nőni az erdő. A viharok és lavinák okozta csapásokhoz a helyiek hozzászoktak, és nem esnek miatta kétségbe. Sőt, céljuk, hogy az őshonos fák nőjenek vissza a jövevény fajok helyett, hiszen azokat könnyebben tépi ki a vihar. 

A Fekete-erdő Európa egyik legcsapadékosabb tája, így rendkívül sok felszíni vízfolyás található itt. A hegység része annak a vízválasztónak, amely Európa vizeit vagy az Atlanti óceánban, vagy a Fekete-tengerbe gyűjti össze: a hegység keleti oldalán lévő vizek, köztük a Duna forráspatakjai a Fekete-tengerbe folynak, míg a nyugati oldalon folyó vizek a Rajnába.

Milyen az élővilága a Fekete-erdőnek?

Az ismert erdei állatvilágon kívül (mint amilyen a mókus, az őz, a fácán, a vaddisznó) található a Fekete-erdőben vadmacska is, valamint óriásgiliszta. 

A tájegység északi részén tőzegmocsarak is találhatóak, melyek közül több magasan fekszik, így ritka növényfajoknak ad otthont. Sajnos az éghajlatváltozás miatt számos növény kipusztul ezekről a területekről, mert a mocsarak, lápok élővilága érzékeny a kiszáradásra és a hőmérséklet emelkedésére. 

Milyen turisztikai látványosságai vannak a Fekete-erdőnek? 

Túrák

A Fekete-erdő most már nem elsősorban fakitermelő terület, hanem védendő érték. Mivel jórészt a turizmusból él, számos látnivalóval kecsegtet a kinti sportok kedvelőinek, s azoknak, akik a szabadidejüket aktívan akarják eltölteni. A nemzeti park sétaútjai, az egyszerű erdőnézegetés mellett népszerű turista célpontjai között számos vízesés és kilátó, esetleg kulturális vagy gasztronómiai érdekességek is találhatók a térségben. 

A Wutach-szurdok népszerű túraútvonal, és a 120 km hosszú Schluchtensteig túra egyik állomása, lenyűgözően látványos túraszakasz. 

A Baumwipfelpfad Schwarzwald egy lombkoronaösvény, ahonnan felülről láthatjuk az erdőt. Különlegessége, hogy egyáltalán nem kell lépcsőzni hozzá, hanem egy kicsit több, mint 1 km-es ösvény vezet fel a 20 m magas kilátóba. A lefelé vezető utat egy csúszdán lecsúszva is meg lehet tenni. A kilátó Peter-Liebig-Weg 16, 75323 Bad Wildbad-ban található.

A Mindenszentek vízesés, vagyis az Allerheiligen-Wasserfälle, a Fekete-erdő számos vízesése közül az egyik legszebb és leglátványosabb. Pontosabb a vízesések megfogalmazás, néhány kilométeren belül ugyanis 7 vízesésen át a Lierbach folyó összesen 90 méter szintkülönbséget tesz meg. Itt rövidebb (600 m) és hosszabb (mintegy másfél órás) túrát is lehet tenni, tetszés szerint. 

Kulturális érdekességek

Akit a történelmi-kulturális dolgok is érdekelnek, 15 perc gyalogos távra a vízeséstől megtekintheti a Mindenszentek Kolostor romjait Oppenau közelében, amelyet premontrei szerzetesek laktak. Az 1192-ben alapított kolostor romjai ma festői látványt nyújtanak — az elmúlt ezer évben háromszor is leégett. A templom kincsei a környező plébániákon és a kolostor múzeumában találhatók. 

Triberg városában a Feketeerdő Múzeumot találjuk, ahol a kakukkosóra gyártásától a régió néprajzi érdekességeiig számos látnivaló található, sőt, a város határában található egy egykori órásmester háza, amely a világ legnagyobb kakukkosóráját foglalja magában. A gutachi skanzen szintén hiteles módon mutatja be a vidék elmúlt évszázadainak építészetét, kultúráját, hagyományait. 

A nemzeti park szélén található a Hornisgrinde hegy tövében egy fennsík, ahol kilátótorony, panorámaút, ritka növényeket bemutató tanösvény, fennsíki mocsár található, valamint ezen a területen van az egykori hármas határt jelentő óriási kőlap (Baden, Württemberg és Straßburg), és a Mummelsee, egy 17 méter mély gleccsertó is.  

Hasel közelében az Erdmannshöhle egyike a kevés barlangoknak, amelyek itt találhatók, ráadásul cseppkőbarlang, amelyből egy néhány száz méteres szakasz látogatható, egy vezetett túra egy szűk óra általában. Mindegyik helyre jellemzők a helyi legendák: a tündérek, erdei emberek, megkövült emberek mitikus történetei, amelyek még érdekesebbé tehetik számunkra az adott helyszínt. 

Mikor érdemes ellátogatni a Fekete-erdőbe?

Bármelyik évszakban alkalmas lehet a Fekete-erdőt felkeresni, attól függően, hogy mivel szeretnénk megismerkedni, hogyan töltenénk el az időnket. Minden esetben figyeljünk az évszaknak megfelelő ruházatra, és az időjárás-előrejelzésre, meg úgy általában a túrázás szabályaira! A téli időszakban a sípályák nagy népszerűségnek örvendenek, de a havas nemzeti park és a befagyott vízesések is látványosak tudnak lenni. 

Aki azonban nem a téli sportok híve, esetleg jobban kedveli a kevésbé extrém hőmérsékletű túrákat, késő tavasszal vagy nyáron, esetleg kora ősszel érdemesebb a Fekete-erdőbe látogatnia. Nyáron a hőmérséklet nem megy 30 fok fölé, és esőkabáttal is érdemes készülni, hiszen gyakran esik. A hűvös idők és a legendák kedvelőinek azonban ideális kiránduló célpont a Fekete-erdő bármelyik látványossága. 

Stenszky Cecília I költő, író, pedagógus, valamint a természetközeli élet, a vadon és a könyvek rajongója. Jelenleg szövegíró, irodalmár és mesemondó.