Tartalom
- 1 Kirándulóhelyek a Börzsönyben – Királyháza – Csóványos – Királyháza
- 2 Kirándulóhelyek a Börzsönyben családdal: Nagymaros – Julianus-kilátó – Zebegény
- 3 Kirándulóhelyek: a Bükk-fennsík
- 4 Zempléni-hegység – Füzéri-vár – Nagy-Milic
- 5 Zempléni-hegység családosoknak: Megyer-hegyi tengerszem, Bodrogzug
- 6 Bakonybél – Kőris-hegy
- 7 Kirándulás a Gödöllői-dombságban
- 8 Kirándulóhelyek Nagykovácsitól két irányban
- 9 Kirándulóhelyek a Mátrában – Parádóhuta – Kékestető
- 10 Páris-patak szurdokvölgye – a Palóc Grand Canyon
- 11 Becske – Szanda-vára – Becske
- 12 Vértes-hegység – gánti bauxitbánya
Kirándulóhelyek Magyarországon: hol vannak a legszebb, leglátványosabb kirándulóhelyek Magyarországon? Ajánlunk néhány túraútvonalat a Börzsönyben, Zemplénben, Bakonyban, Bükkben és kisebb, rejtett túrautakat a Mátrában, Vértesben, Palócföldön.
Kirándulóhelyek a Börzsönyben – Királyháza – Csóványos – Királyháza
Királyházára egy erdészeti úton keresztül lehet autóval fe,ljutni. A parkolótól pár métert séltáunk az aszfalton, megkeressük a piros jelzéssel ellátott ösvényt. Eleinte egy patakmederben sétálunk az illatokkal telített erdőn, majd egy kaptatón jutunk el a Börzsöny-hegység egyik leglátványosabb panorámaútján keresztül a Nagy-Mánára. Gyönyörködünk a völgyekkel szabdalt tájban, majd rövid pihenő után nekivágunk a csúcsnak, a Börzsöny legmagasabb pontjának, a 938 méteres Csóványosnak. A kilátóból elénk tárul hazánk egyik legérintetlenebb ősi erdeje, dél felé tekintve megcsillan a kanyargó Duna. Miután kigyönyörködtük magunkat a látványban, visszaereszkedünk Királyházára. (táv: kb. 14 km, szint: 600 fel, 600 le)
Ezt a túraútvonalat természetesen variálhatjuk, akár Diósjenőtől is nekivághatunk a Csóványosnak, sőt, a csúcs után átsétálhatunk a Nagy-Hideg-hegyi turistaházba, ahonnan Királyrétre leereszkedve kisvasúttal utazhatunk Kismarosra.
Kirándulóhelyek a Börzsönyben családdal: Nagymaros – Julianus-kilátó – Zebegény
Ez egy könnyebb, épp emiatt jóval népszerűbb útvonal a Királyháza – Csóványos túrához képest. Előnye, hogy Nagymaros tömegközlekedéssel is jól elérhető, a vonatok elég sűrűn közlekednek a szobi vonalon. Szálljunk le a vonatról a Nagymaros-Visegrád megállónál, innen a kék jelzésen a házak között induljunk el a Köves-mező irányába. Menet közben a település nehezebben megközelíthető épületei mellett visz az ösvény, ahogy felérünk egy platóra, jobb kéz felől szép kilátás nyílik a Dunára, a Visegrádi-várra és Nagymarosra. A Köves-mezőtől a kék jelzésen haladva elérjük a Világos-rétet, itt érdemes beiktatni egy rövidebb pihenőt, mert innen egy erős kaptatóval jutunk fel a Hegyes-tetőre, ahol az elmúlt évtizedben helyrepofozták a kilátót, 360 fokos panoráma, rálátunk a Pilismaróti-öbölre, Zebegény egy részére, a Visegrádi-hegységre, a Szentendrei-szigetcsúcsra, és ha nem túl párás az idő, még az észak-börzsönyi magasabb hegyvonulatokat is látjuk (Nagy-Hideg-hegy, Csóványos stb.)
A Julianus-kilátóból aztán több irányban folytathatjuk az utunkat. A Remete-barlangokhoz a sárga jelzésen juthatunk le, de készüljünk arra, hogy köves, meredek ösvényen lehet csak közlekedni, nem árt egy jó túracipő, bakancs a teljesítéséhez. És azt is kalkuláljuk bele az ereszkedésbe, hogy vissza is kell mászni, hacsak nem akarunk leereszkedni a dömösi átkeléshez. Ezt azért nem javasoljuk, mert a vonatsíneken nincs kiépített átkelőhely, nehezen belátható kanyarnál kell átjutni. Csak akkor érdemes tehát családosan leereszkedni a Remete-barlangokhoz, ha vissza is mászunk a sárga útra. Könnyebb a helyzet akkor, ha a barlangokat kihagyva egyenesen sétálunk át Zebegénybe. Választhatunk a kék és a sárga jelzés között, utóbbi látványosabb, viszont nehezebb, főleg esős időben.
Zebegénybe érkezve ehetünk egy finom rétest (még a faluban), vagy lángost valamelyik part menti sütödében, büfében. Hajóval vagy vonattal térhetünk vissza a túra kiindulópontjára, Nagymarosra.
Kirándulóhelyek: a Bükk-fennsík
Autóval érdemes Bükkszentlélekre utazni, a túra elején mindenképp nézzük meg a pálos kolostor romjait. Innen északi irányba indulunk, és rövidesen elérjük első megállónkat, a Látó-követ, ahonnan csodás kilátás nyílik a Bükk északi lejtőire, és a lázbérci víztározóra. Érdemes felkapaszkodni a kilátáshoz a sziklára. A lassan emelkedő ösvényen sétálva elérjük a következő kilátópontot, ahonnan megcsodálhatjuk a Bükk északi oldalát. Kaptató következik, először a Vidróczky- barlang mellett, majd tovább a Magos-kőig. Itt megnézhetjük Magyarország három jelenleg is működő lakóbarlangja közül a Három-kúti Remete- barlangot. A megkülönböztetetten védett barlangot szálláshellyé alakították, így két turista számára megfelelő szálláshelyet biztosít és bárki használhatja. Tovább haladunk felfelé a Köpüs- forrásig, ahonnan már lefele vezet utunk Bükkszentlélekig, túránk kiindulópontjáig. Túratáv: 12 km, szintemelkedés: 450 m fel és le
Zempléni-hegység – Füzéri-vár – Nagy-Milic
A szépne felújított vár lábától indulunk hazánk egyik legészakibb pontjára, a Nagy-Milicre. Kulacsainkat feltöltjük a Vár-forrásból, aztán a várat elhagyva az Országos Kéktúra jelzéseit követve tartunk északra. Hatalmas bükkösben haladunk, néhol a nyiladékokon keresztül csodálatos panoráma tárul elénk. Az Alsó-patak völgyéből igen meredeken kapaszkodunk fel a Kis-Milic csúcsán lévő Károlyi-kilátóba. Habár a kilátó maga egy kis kitérő, mindenképpen érdemes felkapaszkodni a körpanoráma kedvéért, hiszen a magáról a Nagy-Milicről nincs szép kilátás. A kilátóból rálátunk a Füzéri-várra, a Zemplén vonulatára és átkukucskálunk Szlovákiába is, hiszen itt húzódik az országhatár. A közeli Nagy-Milic csúcsán tartunk egy kis pikniket, pihenve a Zemplén legmagasabb pontján. Lászlótanyára lesétálunk, sajnos mára már magánterület, így nem csodálható meg a Károlyi-kastély. Az innen vezető Grófi utat követjük réteken és erdőfoltokon keresztül, és a Hideg-kút vizével tudunk felfrissülni. Túra: 14 km, 450 m szint fel/le, kb. 6-7 óra.
Zempléni-hegység családosoknak: Megyer-hegyi tengerszem, Bodrogzug
A Megyer-hegyi kirándulás jóval könnyebb a Nagy-Milicnél, gyerekekkel is könnyen teljesíthető. A Megyer-hegyi tengerszem nevével ellentétben egy mesterséges tó, egy egykori bánya területén alakult ki. A 15. századtól kezdve bányásztak már itt malomkőnek való riolittufát, később pedig a hatalmas, ember alkotta árkokat a csapadékvíz töltötte fel, így megszületett a zempléni régió egyik legérdekesebb természeti képződménye. A tengerszemnél via ferrata túralehetőség is van. Ha nem ferrátázunk, bejárhatjuk a tanösvényt, meghódítjuk a Király-hegyet (312 m), majd visszatérünk a parkolóba. Családdal még van egy nagyon izgalmas lehetőség, mégpedig a bodrogzugi evezés. A csendes és vadregényes Bodrogzug Tájvédelmi Körzet csatornáin evezhetünk anélkül, hogy a folyó sodrásával kellene küzdenünk. Behajló füzek alatt, cikázó fecskék és vízimadarak között haladunk szép csendben, a túra végén érdemes csobbanni egyet a Tiszában vagy a Bodrogban.
Bakonybél – Kőris-hegy
Bakonybél egy olyan település, ahová akkor is érdemes ellátogatni, ha nem túrázunk. De ha már ott vagyunk, megmászhatjuk a Bakony legmagasabb csúcsát, a Kőris-hegyet. A Gerence-patak völgyében a kék jelzést követve haladunk. Miután elhagytuk Bakonybél házait, itt-ott csúszós, keskeny, kötéllel biztosított ösvényen haladunk a patak mentén. A Gerencepusztai pihenőhely után elhagyjuk a Gerence-patakot, és a piros jelzést követve a hegynek felfelé haladunk az egyre jobban emelkedő terepen. A Cser-bércre meredek lépcsősoron jutunk fel, majd néhol izzasztó kaptatón haladunk egy gyönyörű szálbükkösben az Odvaskő-barlang irányában. A barlang feletti szikláról szép kilátás nyílik a völgyre. Lassan szerpentinezve haladunk tovább a meredek úton, menet közben kivillan a katonai lokátorállomás fehér gömbkupolája a Kőris-hegy csúcsán. A radarállomást megkerülve érjük el a Kőris-hegy (709 m) csúcsát és a rajta lévő háromszintes Vajda Péter-kilátót. Felkapaszkodunk a kilátóba, hogy gyönyörködjünk a jól megérdemelt kilátásban. Innen az Országos Kéktúra útvonalát követjük, egy kezdetben még finoman, majd egyre erősebben lejtő ösvényen, mely egy gyönyörű bükkösön is keresztülhalad. Vékony csapáson, fiatal, csalitos erdőben, tisztásokat keresztezve ereszkedünk, amíg elérjük a Gerece-völgy bejáratánál fekvő parkolót, ahonnan túránk indult.
Kirándulás a Gödöllői-dombságban
Bár a Gödöllői-dombság nem tartozik a leglátványosabb hegységeink közé, van azért néhány szép túraútvonal, amit érdemes megismerni. Szadán a Szurdok utcából szép kirándulás során érinthetjük a Gödöllői-dombság több magaslatát is. A legmagasabb ponthoz nem kell sokat sétálni, a piros háromszögön elindulva jó ezer méter múlva ott áll a henger alakú vasbeton építmény (egy geodéziai torony), amelyre elvileg nem szabad felmászni. A Pilisi Parkerdő tervezi a geodéziai torony átépítését, hogy egy turistabarát kilátóról lehessen megcsodálni a körpanorámát. A 344,2 méter magas csúcsról szép időben látszik a Mátra, a Karancs, Medves, sőt, a távolban a Tátra vonalait is ki lehet venni, a Naszály, a Börzsöny, a Visegrádi-hegység, a Pilis, a Hármashatár-hegy, sőt Budapest hídjait is lehet látni. A Gödöllői-dombságra jellemző homok itt hiányzik, valószínűleg a homokot hordó ősfolyók nem értek fel idáig. A Margita alatt húzódó völgyrendszerben sétálva el is felejti a túrázó, hogy nem egy 6-800 méter átlagmagasságú hegységben, hanem egy alig 340 méteres dombság ösvényein halad előre. (Túratáv 8 km, szint 300 m fel-le)
Kirándulóhelyek Nagykovácsitól két irányban
Nagykovácsi előnye, hogy tömegközlekedéssel egyszerűen megközelíthetjük. A szép fekvésű településről két irányba indulhatunk, egyikkel sem járunk rosszul. Ha időnk és energiánk van, akár a két túrát összes is kapcsolhatjuk egymással. A piros jelzésen Piliscsaba felé haladva egy alapos kaptatóval érjük el a Nagy-Szénást, ahonnan szép kilátásban lehet részünk. Ezt a túrát gyerekekkel is könnyen lejárhatjuk, ráadásul Nagy-Szénás mezeje kiválóan alkalmas piknikezésre, játékra.
Nagykovácsi – Nagy-szénási tanösvény
A Nagy-szénási tanösvény is szuper, ha kíváncsi, érdeklődő gyerekekkel kelünk útra, és rászánunk 1-1,5 órát a rövid, ám annál látványosabb kirándulásra.
Nagykovácsitól a Nagy-Kopaszra
Nagykovácsitól felkapaszkodhatunk a Nagy-Kopaszra, ahol a nemrég felépített Csergezán Pál-kilátóról (559 m) szép panoráma bontakozik ki
Kirándulóhelyek a Mátrában – Parádóhuta – Kékestető
Parádóhuta egy bájos zsákfalu, Parádtól tudjuk megközelíteni egy nem túl jó állapotú aszfaltúton. Érdemes akár szállást is foglalni a kis településen, ahonnan Magyarország legmagasabb csúcsát, a Kékestetőt is megmászhatjuk. Ez egy szép, de azért combos kirándulás, közel 700 méter szintkülönbséggel aránylag rövid túratávon, 6,5 kilométeren. Edzőtúrának jó, családos kirándulásra is van azért javaslatunk.
Parádfürdő – Ilona-völgyi vízesés
Parádóhut közelében van még néhány szép patakmeder túra, de ha szeretjük a tanösvényeket, menjünk el pár településsel odább Parádfürdőre. Innen indul az Ilona-völgyi tanösvény kb. 6,5 km hosszú túraútvonala, ami családdal is teljeseíthető. Az út során megközelítőleg 200 méter szintkülönbséget kell leküzdenünk és alaposabban is megismerhetjük a Keleti-Mátra földtani értékeit és a hajdani ércbányászat emlékeit. Ha részletesebb túraleírásra van szükségünk, a BNPI honlapján megtaláljuk.
Páris-patak szurdokvölgye – a Palóc Grand Canyon
Nógrádszakálról indul egy szép és könnyen teljesíthető 7,5 kilométeres kirándulás a hangazatos nevet viselő Palóc Grand Canyonba. A túra egy szép palóc településről indul, fő látnivalója egy szurdokvölgy. Autóval, vonattal is megközelíthető, gyerekekkel is járható. Arra azért érdemes figyelni, hogy esős időszakban csúszós, veszélyes a járófelület.
Becske – Szanda-vára – Becske
Rövid és látványos túra, strapabíróbb kisgyerekekkel is bejárható. A kocsit érdemes ledobni Becskén, a sztúpa parkolójában, innen a kék +-on, majd a kék jelzésen felmászni Szanda várába. Szép mezőkön, tölgyesen visz az út, a vár (ma már várrom) egy vulkanikus andezit kúpra épült. Onnan szép kilátás nyílik a környékre, majd egy másik úton mehetünk vissza Becskére. kb. 8,5 km, szint 300 fel-le.
Vértes-hegység – gánti bauxitbánya
Budapesttől alig 65 kilométerre található a gánti bauxitbánya. A Megyer-hegyi tengerszemhez hasonlóan ez sem természetes képződmény, hanem egy külszini bauxitfejtés hátrahagyott tárnája. A tanösvény állomásait követve a kisebb-nagyobb dombokon haladva szép lassan megismerjük ezt a vöröses-sárgás mars-béli tájat. Érdemes 1-2 órát rászánni a kirándulásra – esős időben készüljünk fel rá, hogy a dagoványséta után a cipőnkről nehezen fogjuk levakarni a jellegzetes vöröses színárnyalatot.
Borbáth Péter | Író, túravezető – mesét, kritikát, reklámszövegeket ír, túravezetőként Latin-Amerikát, Madeirát és az Azori-szigeteket járja.
Vélemény, hozzászólás?