Tartalom
A világ olyan ütemben fejlődik, hogy sokszor csak kapkodjuk a fejünket. De belegondolunk-e a fejlődés következményeibe? Például az egyre okosabb kütyüjeink egyre nagyobb energiafelhasználásába? Az energiatermelés alig képes lépést tartani ezzel a „fejlődéssel” – az egyetlen reményünk a megújuló energiaforrásokban lehet. Melyek ezek pontosan és hogyan aknázhatjuk ki őket hatékonyan?
Mi hajtja az autókat, a vonatokat, a repülőket? Honnan jön az áram? Az emberiség alapvetően kétféle energiaforrást ismer: a megújuló és a nem megújuló energiaforrásokat. Ez utóbbiról már írtunk legutóbbi cikkünkben, ezek azok, amik nem termelődnek újra, vagy legalábbis nem belátható időn belül, ezért készleteink végesnek tekinthetők belőlük.
Minél több energiát használunk, annál gyorsabban fog elfogyni a „raktárból”.
Egyetlen reményünk a megújuló energiaforrásokban lehet, amelyeket szerencsére egyre több területen használunk tudatosan. Mivel a természet körforgása miatt a fosszilis forrásokkal szemben a megújulókat nem tudjuk elfogyasztani, ez jelentheti a megoldást a klímavédelem és az energiafüggetlenség felé egyaránt. És persze ezek adnak reményt arra, hogy a klímakatasztrófa nem fog politikai és társadalmi rémálomba torkollni.
Mi a különbség a megújuló és nem megújuló energiaforrások között?
A nem megújulók energiaforrások használata nem csupán negatív hatással van a környezetre, de hamarosan elfogynak a Föld által felhalmozott tartalékok is. Utóbbi nem csak azért veszélyes, mert egyszerűen kizsigereljük a bolygónkat, de félő az is, mi lesz majd a közlekedéssel, a vegyiparral és az energiatermeléssel mindezek nélkül. Minden megújuló energiaforrás ezzel szemben folyamatosan újratermelődik, így elméletileg nem tudjuk kimeríteni a rendelkezésre álló forrásokat.
Szerencsére egyre több téren tapasztalható, hogy mind magánszemélyek, mind pedig az önkormányzatok és nagyobb cégek törekednek arra, hogy minél több megújuló energiaforrást használjanak. Ez dupla haszon, hiszen nem pusztítjuk a véges készleteinket, és a környezetet sem szennyezzük velük.
Melyek a megújuló energiaforrások?
A megújuló energiaforrásokkal minden egyes nap körül vagyunk véve. Életünk szerves részeit képezik, pedig szinte észre sem vesszük őket: ezekkel találkozunk, amikor a naplementében gyönyörködünk, a tenger hullámaiban ugrálunk vidáman, vagy amikor a hajunkat összeborzolja a szél… de akkor is, ha vidéki kirándulásunk során véletlenül tehénlepénybe lépünk.
Nézzük meg egyenként, hogyan használhatjuk fel őket!
A szél mint megújuló energiaforrás
A szél a bolygónk légkörét érő egyenlőtlen napsugárzás hatására alakul ki. A felszálló melegebb levegő helyére beáramló hidegebb légtömegeket nevezzük hétköznapi nyelven szélnek.
Egy szélerőmű esetén annak lapátjai hasonló elven lépnek működésbe. Szeles időben a lapátok különböző oldalain kialakuló légnyomáskülönbség nyomán húzóerő képződik, amely hatására működésbe lép a turbina. Egy generátorral összekapcsolva pedig forgás közben áramot termel.
A szélenergia felhasználásának az egyik legnagyobb előnye, hogy az ilyen erőművek üzemeltetési költségei igen alacsonyak, építésük egyszerű, használatuk pedig teljesen biztonságos. Emellett nem bocsátanak a levegőbe szén-dioxidot, vagyis óvják a környezetünket. Hátrányuk, hogy nem tudjuk befolyásolni az időjárást, így szélcsendes időben a turbinák leállnak.
A víz, mint megújuló energiaforrás
A víz körforgása a természet adta, összetett folyamat, amely során a napsütés hatására víz párolog el, ami csapadékként visszahull a földre. Az esővíz egy része a tengerszint feletti területeken elhelyezkedő tavakba és különböző víztározókba jut, amely víztömeg mozgási energiát képez. A vízerőművekben ez az energia forgatja a turbinát, amely generátorhoz kapcsolva áramot termel.
A vízerőművek előnye, hogy üzemeltetési költségük alacsony, szintén nem termelnek szén-dioxidot a működésük során, ráadásul gátak segítségével megszabható az áramtermelés ideje és mértéke is. Ma Magyarországon 5 nagyobb és 32 kisebb vízerőmű üzemel.
A nap, mint megújuló energiaforrás
A Nap egy olyan csillag, amely elképesztő mennyiségű energiát termel. Ennek, a fénysebességgel terjedő energiának csupán egy kis töredéke éri el a Földet, ezt az úgynevezett fotovoltaikus elemek segítségével alakíthatjuk át elektromossággá. Ehhez van szükség a napelemekre.
Nem csak az áram, de a meleg víz előállítása is megoldható a napenergia segítségével. Ha a ház tetején vagy oldalán helyet kap egy napkollektor, az abban összegyűlt energia egy tartályba jutva átadja ezt az épület vízvezetékrendszerében keringő hidegebb víznek. A napelemes rendszerek üzemeltetése szintén alacsony költségekkel jár, ráadásul szintén nincs káros hatása a környezetre.
Megújuló energiaforrások használhatók egy weboldalak üzemeltetésére is. Saját weboldalunk nap- és szélenergia felhasználásával működik.
A biomassza, mint megújuló energiaforrás
A biomassza mindenhol körbevesz minket, ugyanis ez a Földön található összes élő anyag gyűjtőneve, amely a bioszférában található. Ezt az energiaforrást a Nap energiája a fotoszintézis útján táplálja. Ide tartozik minden növényi vagy állati eredetű hulladék, valamint a szennyvíz is. Ahhoz, hogy a biomasszából áramot nyerhessünk, azt gőzkazánokban kell elégetni. A gőz megforgatja a turbinát és egy generátorhoz kapcsolódva áramot termel.
Emellett a szennyvíz segítségével hő- és villamos energia is előállítható. A biomassza használata előnyös az erdő-és mezőgazdálkodás számára is, ugyanis egy új platformot teremt a terményeik számára. Nem beszélve arról, hogy az így előállított energiával pontosan annyi szén-dioxid kerül a levegőbe, mint amennyit előtte a növények a fejlődésük során megkötöttek, vagyis ez egy úgynevezett „szénsemleges” energiaforrás.
Miért fontosak a megújuló energiaforrások a klímavédelemben?
A fentiekből egyértelmű, hogy a megújuló energiaforrások komoly hatással vannak a klímavédelemre, éppen azáltal, hogy nincsenek hatással a klímára, vagyis nem rontanak tovább a helyzeten. Minél több helyen tudjuk ezekkel kiváltani a hagyományos, nem megújuló energiaforrásokat, annál tovább tudjuk késleltetni a klímakatasztrófát, ami lassan egyre inkább elkerülhetetlenné válik.
A megújul energiaforrások felhasználása során csupán a természet adta, kiapadhatatlan lehetőségeket használjuk fel, ráadásul semmilyen szennyeződés nem kerül a légkörbe, így rögtön egy hatalmas lépést tettünk a klímaváltozás ellen.
A jelenleg felmérések szerint ezek az energiaforrások világszinten az energiafogyasztás 19,2 százalékát teszik ki, amely alapvetően nem tűnik nagy számnak, ám minden egyes ország beletartozik ebbe a rátába! Áramtermelés szintjén ez a szám 23,7 százalék.
A megújuló energiaforrásokból előállított energia fogyasztása több mint kétszeresére nőtt 2004 és 2017 között, ami nagyon pozitív eredménynek számít. 2015 volt az első olyan esztendő, amikor a fejlődő országoknak sikerült felülmúlni a fejlett államokban a megújuló energiával foglalkozó iparágakba való befektetést. Kínában, Indiában és Brazíliában például elképesztő növekedés történt ebben az időszakban, de kiemelkedett a sorból Dél-Afrika, Mexikó, valamint Chile is. A legnagyobb beruházások egyébként a szél és a napenergia területén voltak.
Jó hír, hogy léteznek olyan példaértékű országok is, mint például Izland, ahol csaknem 100 százalékban megújuló energiaforrásokból nyernek áramot, hála az itt található vulkánok által létrehozott geotermikus hőnek. Szintén lényeges megemlíteni Paraguayt is, ahol az áramtermelés egészét szélerőművek adják, ráadásul az így megtermelt energia nagy része exportra is kerül. Az európai országok közül Svédország emelkedik ki leginkább, ahol a teljes bruttó energiafogyasztás több mint fele megújuló forrásokból származik.
Magyarországon ez a szám 2015-ben 7,3% volt, amelyhez főként biomasszát használtak fel, de jelentős volt a szélenergia bevonása is.
Mi várható a jövőben?
Világszerte folyamatosan dolgoznak szakemberek azon, hogy minél több helyen tudjunk előállítani megújuló forrásokból energiát, szépen lassan lecserélve ezzel a nem megújulókat és minden nappal téve egy kicsit a klímaváltozás ellen.
Ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások széles körben használhatók legyenek, meg kell oldani az általuk termelt áram villamos rendszerbe illesztését is.
Mivel mindezeket nagyban meghatározzák a környezeti tényezők, alapvetően is igen lassú folyamatról van szó, amely szerencsére ennek ellenére intenzív növekedést mutat világszerte. Így határozottan van arra lehetőség, hogy belátható időn belül nagyobb arányban állítsunk elő energiát vízből, szélből, napból vagy biomasszából, mint fosszilis forrásokból.
Hogy hat a rezsicsökkentés a megújuló energia hazai terjedésére?
Gyakran Ismételt Kérdések
A szél, a víz, a nap, a biomassza.
A nem megújulók energiaforrások használata nem csupán negatív hatással van a környezetre, de hamarosan elfogynak a Föld által felhalmozott tartalékok is. A megújuló energiaforrások ezzel szemben folyamatosan újratermelődnek, így elméletileg nem tudjuk kimeríteni a rendelkezésre álló forrásokat.
A megújul energiaforrások felhasználása során csupán a természet adta, kiapadhatatlan lehetőségeket használjuk fel, ráadásul semmilyen szennyeződés nem kerül a légkörbe, így rögtön egy hatalmas lépést tettünk a klímaváltozás ellen.