Mit jelent az ökoház? Miben más ez, mint a passzív és az aktív házak?

Napjainkban a tudatos vásárlás és étkezés mellett megjelent a környezettudatos építkezés is, aminek ma már több formája is létezik. A megújuló energiaforrások használatának segítségével egyre kevésbé terheljük a természetet. Bemutatjuk, hogy mi is az az ökoház, illetve miben tér el a passzív és aktív házaktól.

Mit jelent az ökoház?

A passzívházakkal ellentétben az ökoházakra nem vonatkoznak szigorú minősítési eljárások, ezért az ökoházak fogalma még nem rendelkezik pontos definícióval. Napjainkban az ökoház építésénél:

• Természetes alapanyagokat használnak fel: fa, vályog, agyag, stb.
• Élőmunkát és emberi erőforrást alkalmaznak
• A cél, hogy megújuló energiaforrásokat használjanak az energiaszükséglet kielégítésére

Az ökoház lényege, hogy környezetbarát, és könnyen, energiatakarékosan fenntartható legyen.

Emiatt viszont több forrás szerint ökoházaknak számítanak az acél könnyűszerkezetes házak is. Bár az acél nem természetes alapanyag, előállítása is energiaigényes, de az építőanyagok között mégis a legkiválóbb teherhordó szerkezetet adja. Saját súlyához képest sokkal nagyobb terhelést képes elviselni. Számítások szerint egy átlagos családi ház esetében, ha a teherhordó szerkezethez acélt használunk tégla helyett, akkor nagyjából 30-szor kevesebb súlyú anyag szükséges, és még a fánál is könnyebb, annak csupán a harmada kell az építéshez. Ebből jól látszik, hogy környezettudatos építkezéshez az acélszerkezet kiváló választás, hiszen a szállításkor is és az előállításkor is energiát spórolunk.

Miben különbözik az ökoház egy passzív- vagy egy aktív háztól?

A passzív házaknak szigorú minősítési rendszere van, amit a darmstadti Passive House Institute (PHI) fogalmaz meg. Az 1996-ban alapított kutatóintézet rendkívül fontos szerepet játszott a passzívház koncepciójának kidolgozásában, azóta is vezető pozíciót foglal el az energiahatékony épületek építési koncepcióinak, épületelemeinek, tervezési eszközeinek és minőségbiztosításának kutatása és fejlesztése terén. Az általuk összeállított lista szerint a passzívháznak a következő követelményeknek kell megfelelnie:

• A térfűtési energiaigény évente nem lehet több, mint 15kWh / m2, illetve a csúcsigénye nem haladhatja meg a 10W/m2-t
• Az összes háztartási célra felhasználandó összes energia (fűtés, melegvíz, háztartási villamos energia) nem haladhatja meg a 60kWh/m2-t
• A légtömörség legfeljebb 0,6 légcsere óránként 50 Pascal nyomáson (ACH50) – ezt helyszíni nyomáspróbával igazolni kell nyomás alatti és nyomásmentes állapotban egyaránt
• Télen és nyáron is biztosítani kell a hőkomfortot minden lakótérben úgy, hogy egy adott évben az órák legfeljebb 10%-a legyen 25°C felett

A passzív házak tervezése, optimalizálása és az ellenőrzése a Passive House Planning Package (PHPP) által történik. Ezeknek megfelelően 5 passzívház-alapelv valósul meg:

1. Hőhídmentes kialakítás
2. Kiváló ablakok
3. Hővisszanyerős szellőzés
4. Minőségi szigetelés
5. Légmentes konstrukció

A passzív ház lényege, hogy lehetőleg ne kelljen fűtési technológiát alkalmazni. Amennyiben mégis elkerülhetetlen, akkor természetesen megújuló energiaforrást használnak.

Az aktív házak elnevezése megtévesztő és félrevezető. Nagyon sok helyen olvasni, hogy attól aktív, mert több energiát termel, mint amennyit elhasznál. Ezt mind úgy kell megvalósítani, hogy a lehető legkorszerűbb megújuló technológiákat alkalmazva fedezzük a ház energiaigényét, amelyek manapság még elég költségesek, és megtérülésüket nehéz kiszámolni. A napenergia használata egyre elterjedtebb, és sok kutatás bizonyítja hatékonyságát, ám a hőszivattyúk esetében a megtérülés még nem bizonyítható.

Mik az előnyei egy ökoháznak?

Tulajdonképpen az ökoházakat azért fejlesztenek, hogy a természet adta lehetőségeket a legjobban kihasználjuk, így szinte csak előnyei lehetnek. A mai ökoházak küllemükben és megjelenésükben ugyanolyan modernek és otthonosak tudnak lenni, mint téglából épült társaik. Környezetükre kisebb hatással vannak, energiatakarékosságuk a legnagyobb előnyük, amivel csökkentjük az ökológiai lábnyomot, és még anyagilag is jobban járhatunk.

Egy épület legerősebb környezetszennyező eleme a fűtése és hűtése. A tudatos építkezéskor már környezetbarát megoldások választása egyszerűsíti a kivitelezést, és hosszú távon anyagilag is megtérül, miközben védjük környezetünket.

Milyen hátrányai vannak?

A megújuló energiaforrások manapság még költségesek, nem mindenki számára elérhetők. Nemzeti és nemzetközi szinten viszont egyre több támogatás irányul ezeknek a fejlesztéseknek a kiépítésére, illetve az új házak esetében a beépítésükre. A támogatásokkal ma már sokkal többen igénybe tudják venni például a napelemes technológia előnyeit.

Ugyanakkor a megújuló energiaforrásokat kiaknázó technológiáknál is számolni kell a technológia elavulása. Karbantartásra, cserére szorulhatnak 10-15 év múlva, ami újabb költségekkel jár. Jó esetben addigra már egyrészt megtérült a befektetésünk, másrészt lényegesen olcsóbbak lesznek a továbbfejlesztett, hatékonyabb akkori technológiák, így még inkább megéri majd ezekbe fektetni. Nagy kérdés, persze, milyen lesz a jövő?

Hogyan épül fel egy ökoház?

Az ökoházak építésénél figyelembe kell venni a fent említett alapelveket, hogy az épülő ház a legkevésbé terhelje a környezetet, energiatakarékos legyen, és egészségesebb életmódot tegyen lehetővé.

A természetes alapanyagok használata, mint a fa, kő, agyag, fű, föld, nád, stb. mellett a ház formája is mérvadó, hiszen úgy kell kialakítani, hogy a legkevesebb legyen a hőveszteség. A természetes anyagok mellett a megújuló energiaforrásokhoz szükséges kialakítások szükségesek. Egy könnyű acélszerkezetes ökoház fenntartása nagyjából harmadába kerül egy átlagos háztartáséhoz képest. Minél jobban használjuk ki a természet adta energiákat, annál jobb befektetésre teszünk szert hosszútávon. Világszerte több ilyen háztartás is van, ezért napjainkban már számokkal is alátámasztható a különbség.

Mennyibe kerül egy ökoház?

Erre természetesen nehéz választ találni, hiszen ez nagyon sok mindentől függ. A kiválasztott terület, az éghajlat, az épület mérete, a választott alapanyagok és a telepíteni kívánt megújuló energiaforrások mind-mind ármeghatározó tényezők. Általánosságban elmondható, hogy a kezdetekben több a beruházási költsége egy ökoháznak, mint egy hagyományos épületnek, ám manapság már ez is csökkenthető állami támogatásokkal, pályázatokkal, így a kezdeti befektetés hamarabb és könnyebben megtérülhet.

Mit tartogat a jövő az ökoházak számára?

Az Európai Bizottság több javaslatot is elfogadott annak érdekében, hogy az EU éghajlat-, energia-, közlekedés- és adópolitikáját alkalmassá tegyék az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásnak legalább 55%-os csökkentésére. A bizottság továbbá egy nyílt fórumot is létrehozott, ahol az EU-tagok előállhatnak ötleteikkel, terveikkel az ökoházak építését illetően.

A European Green Deal az összes EU-tagállamot arra sarkallja, hogy 2030-ra ezt a célt elérhessék. 35 millió épületet szeretnének renoválni, ahol már a megújuló energiákat hasznosítanák, és eközben legalább 160.000 munkahelyet teremtenének az építőiparban. Emellett felhívja a figyelmet arra, hogy a természettel együtt kell élnünk, olyan otthonokat kell teremteni, ahol egészségesebben élhetünk, környezetbarát megoldásokat használunk, miközben fenntartható energiaforrásokkal élünk.

Ezt a New European Bauhaus egyesíti a European Green Deal megállapodás víziója alapján, hogy kézzelfoghatóvá tegye a változásokat, amik javítják majd mindennapi életünket. A cél egy olyan új életstílus kialakítása, ami a fenntarthatóságot párosítja a design-nal, ami kevesebb szén-dioxidot igényel, és ami mindenki számára megfizethető lesz.

Nagy Tímea – birge – | A kis- és középvállalkozások marketing szövegírója, lelkes környezetvédő, igazi természetrajongó. “A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.”