Miért káros a pálmaolaj a Földnek?

A pálmaolaj a neve alapján ártatlannak és természetesnek tűnik, de a valóságban jobban pusztítja a környezetet, mint gondolnánk. Ráadásul rengeteg termékben megtalálható, pedig az egészségünknek sem túl jó. Nézzük, mit érdemes tudni a pálmaolajról!

Mi az a pálmaolaj?

A pálmaolaj, vagy ismertebb, nevén a pálmazsír az olajpálma húsos gyümölcshéjából sajtolt növényi zsiradék. A felhasználás tekintetében a pálmaolajat megkülönböztetjük a pálmamagolajtól, amely ugyanennek a növénynek magjából nyerhető ki.

A kizárólag trópusi éghajlaton megtalálható, Nyugat-Afrikából származó olajpálmát ültetvényeken termesztik, melyeket az esőerdők rovására, napi 20 hektárnyi növényzet kiirtásával nyert területeken alakítanak ki. A globális pálmaolaj-termelés 90%-a Indonézia és Malajzia határain belül történik, ezen belül is Borneó és Szumátra szigetén belül termesztik a legtöbbet. Egy 2013-as felmérés szerint a globális növényi olajtermelésnek a 35%-át a pálmaolaj előállítása teszi ki. Napjainkra is érvényes, de ez a statisztikai adat már a felmérés idejében is azt jelentette, hogy a pálmaolaj a legnagyobb mennyiségben termesztett növényi olaj a világon. Elsősorban azért is olyan keresett, mert a növény produktivitása és az olcsó munkaerő miatt maga az olaj, és a belőle készült végtermék is kedvezőbb áron kapható.

Hogyan készül a pálmaolaj és mire használjuk?

A pálmaolaj pókhálószerűen, alattomosan szövi be a fogyasztói világot, ott van a legkülönbözőbb iparágak legnépszerűbb végtermékeinek összetevőiben. Kifejezetten előnyben részesíti az élelmiszeripar, ami a kitermelt pálmaolaj 80 százalékát hasznosítja, de a kozmetikai ipar, és a gyógyszeripar is előszeretettel alkalmazza termékeinek előállításakor. Ez, a sok szempontból káros alapanyag a bioüzemanyag-gyártás területén is az alapvető alkotóelemek közé tartozik.

Megtalálható a legtöbb szappanban, samponban, tusfürdőben, tisztítószerben, édességben, péktermékben, olajjal készült élelmiszerben, gyors- és készételekben is. A Magyarországon kapható élelmiszerek közül Boci tartalmaz például pálmaolajat, míg a Milka nem. A Túró rudi és a Lay’s nem a barátunk, de a Bounty szelet és a Chio chips pálmaolajmentes termék.

A pálmaolaj az egyik legjobb példa arra, hogy vigyázni kell a bio kifejezéssel is. Nem lélegezhetünk fel a bioélelmiszerek láttán sem, itt is előfordul ugyanis, hogy egyes termékek pálmaolajat tartalmazzanak. Az üzemanyag területén marad a dilemma, mivel ártunk vajon többet: az üvegházhatásra káros üzemanyag kibocsátásával, vagy azzal, hogy olyan bio üzemanyagot használunk, ami elméletileg nem káros a környezetünkre, az előállítása azonban az esőerdők pusztulását eredményezi. Ha megtehetjük és óvni szeretnénk környezetünket, maradjunk inkább a biciklinél vagy a lábbusznál.

Milyen veszélyei vannak a pálmaolajnak?

Európában a pálmaolajat a legtöbb esetben finomított formában árusítják. Ezekben az esetekben a karotinoid és az olaj E-vitamin-tartalmának egy része is megsemmisül, számos egyéb hasznos tápanyaggal együtt. A speciális feldolgozási technológia során transzzsírok szabadulhatnak fel, melyek károsak az emberi szervezetre. A modern eljárások ugyanis minden esetben átalakítják a természetes zsírok molekulaszerkezetét.

Azonban a „nyers” pálmaolaj sem egészségesebb, magas telítettzsírsav-tartalma miatt. A pálmazsír egyik fő összetevőjét, a palmitinsavat a WHO krónikus betegségekkel foglalkozó tanulmánya a transzzsírsavakhoz hasonlóan a szív- és érrendszeri betegségek gyakoriságát növelő tényezőként tartja számon.

Mik a pálmaolaj környezetkárosító hatásai?

Ahogyan azt a cikkünkben említettük, Szumátra és Borneó szigetén találhatóak a legnagyobb olajpálma ültetvények, de ezeket a szigetek egyben részét képezik a Föld egyik utolsó nagy egybefüggő esőerdőjének is, amely egyre aggasztóbb ütemben, egyre kisebb területekre szorul vissza.

A pálmaolaj előállítása súlyos csapást mér a Föld flóra- és faunaállományára, valamint csökkenti a Föld ellenálló képességét a növekvő üvegházhatással és a globális felmelegedéssel szemben. Amellett, hogy súlyosan veszélyeztetté lesz tömeges előállítása által a biodiverzitás, számos állatfaj fennmaradását is ellehetetlenítik ezáltal. Például pont ezek a területek az utolsó természetes élőhelyei az orángutánnak, de a kihalás szélére sodródott borneói törpeelefánt, a szumátrai orrszarvú, a ködfoltos párduc is hasonlóképp érintett az ügyben. A probléma több ezer fajt érint, ezek közül pedig számtalan már a súlyosan veszélyeztetett kategóriába tartozik.

A helyi felhasználás mellett a távoli országokba történő elszállítás is környezetterhelő hatású. Az EU a világ 4. legnagyobb pálmaolaj felhasználója, pedig ebben a térségben a pálmaolajjal szemben más növényi olajokat is meg lehet(ne) termelni.

Mi zajlik a pálmaolaj ültetvényeken?

Egy pálmaolaj ültetvény kialakítása tehát eleve nem jöhet létre az őserdő egy részének pusztítása nélkül, így az ültetvényeken a pálmaolaj és a pálmamagolaj előállításával a Föld „tüdeje” szenved visszafordíthatatlan károkat, és az itt őshonos állatok természetes élőhelye válik egye szűkösebbé. A beszűkült élettér csökkenti a Föld ellenálló képességét az üvegházhatással szemben, valamint ellehetetleníti számos állatfaj fennmaradását. Ráadásul az itt dolgoztatott napszámosok is jellemzően embertelen körülmények között, nagyon alacsony bérért végzik el a megterhelő fizikai munkát.

Van pozitív oldala is a pálmaolaj készítésének?

A pálmaolaj kedveltsége a megfizethetősége mellett a felhasználásának jellegzetességeiből erednek. Ezt illetően ugyanis megvannak a maga előnyei: szobahőmérsékleten félig szilárd halmazállapotú, nehezebben „ég el”, mint például a napraforgóolaj, tehát a takarékosság, a spórolás ezen a ponton is megfogható az emberek számára. A pálmaolaj jobban kezelhető alapanyag a többihez képest, könnyebben érik el vele a kívánt állagot, és a szavatossági idő alatt végig megtartja ezen tulajdonságait. Krémesebbé teszi az ízeket, mivel ellenállóbb az oxidációval szemben.

Felmerült annak a lehetősége is, hogy egészséges a többi növényi eredetű olajnál, de a természetgyógyászok már több esetben is felhívták a figyelmet arra, hogy a pálmaolajnak milyen kedvezőtlen hatása lehet az emberi szervezetre. Az egészségességét napjainkban a különböző orvostudományi szakcikkek is cáfolják. Egészségünk megőrzéséért egész érdemesebb az állati eredetű zsírokra, vagy (ha biztosra akarunk menni) a párolásra hagyatkozni.

Egy bizonyos: a környezetre nincs pozitív hatással a pálmaolaj.

Hogyan lehet elkerülni a pálmaolajat tartalmazó termékeket?

Ha van lehetőségünk vásároljunk olyan üzlethálózatoknál, ahol külön polcokat tartanak fenn a pálmaolajmentes termékeknek. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a csomagolás és a bio kifejezés nem garancia semmire sem.

Tegyünk egy kísérletet és vegyünk részt a világszintű kezdeményezésben, ahol 30 napra kizárjuk az életünkből a pálmaolaj használatát. A kísérlet során bizonyosan nehézségekbe fogunk ütközni, a vásárlási idő is meghosszabbodik kissé, de az eddigi tapasztalatok szerint a legkevésbé sem lehetetlen betartani ezt az egészségügyi kúrát. Minden esetben böngésszük végig az apróbetűs részt – ahogy az élet minden területén, ott igy is sorsdöntő lehet, hogy nem hagyjuk figyelmen kívül az összetevők felsorolását. Ez tudatos vásárlóként amúgy is alap, ugye? Vigyünk a vásárláshoz egy nagyítót is, ha nem akarunk rövid időn belül szemészhez fordulni, mert sajnos a termékeken feltüntetett káros anyagok sok esetben szabad szemmel alig olvashatóak el.

Milyen néven találod még meg a pálmaolajat?

A felsorolt összetevők között a termék megnevezését az alábbi verziókban találhatjuk meg: kernel (pálmamag), palm oil kernel, palm fruit oil, palmate, palmitate, palmityl alchohol, palmolein, glyceryl stearate, stearic acid, elaeis guineensis, palmitic acid (palmitinsav), palm stearine, palitoyl oxostearamide, palmitoyltetrapeptide3, sodium kernelate, sodium palm kernelate, hyrated palm glycerides, cetyl palmitate (palmitil-palmitát), ethylhexyl palmitate/ctyl palmitate, vegetable oil, vegetable fat, sodium laureth sulfate, sodium lauryl sulfate, sodium lauryl lactylate/sulphate, etyl palmitat, palmityl alcohol. Vagy egyszerűen pálmaolaj, illetve pálmazsír.

Előfordulhat, hogy egy termékből csak pálmaolajos verziókra bukkanunk a boltokban, vagy nincsenek feltüntetve az összetevők. Ilyen esetekben is van egy sajátos segítség, amihez folyamodva találhatunk alternatív megoldást: az RSPO (Round Table on Sustainable Palm Oil) minősítés. Ez a szervezet csak abban az esetben adja meg a terméknek a minősítést, ha az nem tartalmaz pálmaolajat. Ezt feltüntetik a csomagoláson, illetve az interneten is érdemes a listát rendszeresen csekkolni, hogy rajta van-e az adott gyártó. Ha pedig étteremben eszünk, ne felejtsük el legalább megkérdezni, hogy milyen olajjal készítik el az ételeket.

Figyeljünk hát oda, mi kerül a tányérunkra, és vegyük észre, hogy az, ami a bolygó számára kedvezőtlen, a mi számunkra is káros lehet. Éljünk környezet- és egészségtudatosan, biztosítjuk a jövő nemzedékeinek számára is azt, hogy élhető életük legyen. A természet, a környezet, a Föld növény-és álaltvilága iránti érzékenységet törekedjünk gyermekeinkbe is beleplántálni. A pálmaolaj mellőzése nem boszorkányos dolog, a látszat ellenére nem olyan nehéz kihagyni mindennapjainkból. Számos dolog tartalmazza ezt a sok szempontból káros anyagot, de mindig van alternatív megoldás a termékek, az árucikkek között. Nem mindegy, hogy mi kerül a tányérunkra, milyen gyógyszereket szedünk, milyen vegyszerekkel dolgozunk a háztartásban, vagy mivel töltjük fel a kocsink tankját. És minden esetben fontos a mértékletesség, az alternatív lehetőségek feltérképezése is.

Gyakran Ismételt Kérdések

Nagy Tímea – birge – | A kis- és középvállalkozások marketing szövegírója, lelkes környezetvédő, igazi természetrajongó. “A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.”