Tartalom
- 1 Hol van a Sajó? Mit kell tudni róla?
- 2 Miért van fontos szerepe Magyarországon a Sajónak?
- 3 Mi történt 2022-ben a Sajóval?
- 4 Megakadályozható lett volna a Sajó katasztrófája?
- 5 Mit lehetett volna tenni, hogy ne ömöljön a vastartalmú víz a folyóba?
- 6 Miért okoz veszélyt a vas jelenléte a Sajó folyóban?
- 7 Mit lehet tenni utólag?
- 8 Mennyi idő alatt regenerálódhat a Sajó?
Sajó: 2022-ben megrázó képsorok árasztották el a médiát a vas-oxidtól vöröslő Sajóról. Cikkünkben annak nézünk utána, hogy mi történt a folyóval, milyen módon lehetett volna megakadályozni az ökológiai katasztrófát és hogy utólag mit tettek/tesznek a károk csökkentése érdekében? Vajon mennyi idő alatt regenerálódhat a folyó, milyen módon lehet elkerülni, hogy a jövőben hasonló módon szennyeződjenek folyóink?
Hol van a Sajó? Mit kell tudni róla?
A Sajó Szlovákiában, a Gömör-Szepesi-érchegységben ered 1300 méter tengerszint feletti magasságban. A szabályozás után kevesebb, mint 223 kilométer hosszú folyó szlovákiai szakasza 98 km, 800 méter hosszon határfolyó, a magyar szakasz pedig 124 kilométer. A forrásvidéktől leszaladva pár kilométer után bővizű patakká, folyócskává gyarapodva folyik tovább, elhalad Rozsnyó (Rožňava) mellett, majd Pelsőcnél áttöri a karszthegységet. Magyarországra Sajópüspöknél lép át, kiszélesedik, ezen a szakaszon már jellemzően 20-80 méter széles. A felsőbb, sebesebb folyású szakaszokon 1,5 méter mély, a magyar oldalon, ahol már kisebb a folyó esése, mélyül a folyó, a 3-3,5 métert is eléri. Átlagos vízhozama 60-65 m3/mp.
Magyarországon több kisebb patak mellett legjelentősebb mellékfolyója a Hernád, a Sajó pedig a Tiszába torkollik.
A Sajó-folyó nevének eredetéről több elképzelést is találhatunk: „A „só” és a folyót jelentő régi magyar „jó” szó összetétele. (Finnugor nyelvekben eredetileg a „jo” szó élt „folyó” jelentésben. Finnül még ma is használatos a „joki”, magyarban pedig csak földrajzi nevek, így a Sajó mellett a Hejő, a Berettyó neve őrzi.) A folyó egyik ága az úgynevezett Sós-völgyből (Slanská dolina) ered, innen a folyó Sav (só) + jó (patak) neve, az Árpád-kori nyelvállapotnak megfelelően. Szlovák neve, a Slaná is „sós folyót” jelent.
Másik lehetséges eredete az ótörök čaj (kis folyó), amely az ótörök-magyar viszonylatban gyakori č-s hangmegfelelés egyik példája is.” Forrás: Magyarország Ethnographiaja
Miért van fontos szerepe Magyarországon a Sajónak?
A Sajó Magyarország nyolcadik legnagyobb vízhozamú folyója. Vízgyűjtő területe Szlovákiában és Magyarországon is kiterjedt. Az 1930-as években szerették volna a folyót hajózhatóvá tenni, illetve komolyabb szabályozási munkákat végrehajtani. A háború közeledtével azonban elapadtak az erre csoportosított pénzforrások, így a borsodi iparterületet leszámítva nem szabályozták a folyót.
Mezőgazdasági és turisztikai szempontból is jelentős szerepe van a Sajónak és a folyó vízgyűjtő területének. A szlovákiai szakasz mellett jelentős a roma és a magyar lakosság aránya, emiatt a rendszerváltást követő időszakban az infrastrukturális fejlesztések elmaradtak a térségben, a gyárak, bányák kivonulásával megnőtt a munkanélküliség. A természeti, turisztikai értékek védelmére, karbantartására nem sok pénz és figyelem maradt. A rendszerváltás után a magyarországi oldalon is megugrott a munkanélküliség és csak az utóbbi időben indultak meg turisztikai és infrastrukturális fejlesztések.
Mi történt 2022-ben a Sajóval?
Először 2022 február elején Orosz Örs, Nyitra kerületi képviselője, polgárjogi aktivista mutatott rá, hogy súlyos problémák lehetnek a Sajóval. Ekkor már két hete ömlött a vas-oxiddal szennyezett víz a folyóba Alsósajó mellett a 14 évvel ezelőtt (2008-ban) bezárt Siderit vasmű felhagyott vasércbánya tárnáiból. A tárna maradványkőzetéből folyamatosan mosta ki a vas-oxidot az eső. A szennyezett víz miatt a folyó középső, 15 km-es szakaszának teljes élővilága kipusztult.
A magyar nyelvű sajtó kapta fel először a hírt, a szlovák lapok csak ennek hatására kezdtek cikkezni a Sajó állapotáról.
Megakadályozható lett volna a Sajó katasztrófája?
A katasztrófa előtti években több környezetvédő is rámutatott arra problémára, hogy a felhagyott tárna súlyos problémákat okozhat. A Siderit vasmű ukrán tulajdonban volt. Miután felhagytak a bányászattal és kivonultak Szlovákiából, a bányajog a szlovák államra szállt. Ez azt is jelenti, hogy rekultiválás állami feladat lett volna. Hiába jelezték a problémát több alkalommal az aktivisták, nem történt semmi. A Greenpeace szlovák irodája már márciusban felvette a kapcsolatot a helyi környezetvédelmi minisztériummal, a cél az lett volna, hogy az illetékes hatóságok lépjenek fel a Sajó szennyezése ellen. Akkor a hatóság kötelezte a károkozásért felelős céget a szennyezés megszüntetésére, azonban a vállalat nem tett ennek eleget.
A történethez hozzátartozik, hogy korábban már történt hasonló szennyezés a Sajón, évekkel ezelőtt Máriabányán, szintén egy vasércbánya felhagyott tárnájából került a súlyosan szennyező anyag a folyóba. Igaz, akkor nem 15, „csak” 5 kilométer hosszan pusztította el a halakat a vas-oxid a Sajóban.
Mit lehetett volna tenni, hogy ne ömöljön a vastartalmú víz a folyóba?
Alapvetően a bánya rekultiválását szakszerűen el kellett volna végezni ahhoz, hogy ne ömöljön a vas-oxid tartalmú víz a Sajóba. Folyamatosan szivattyúzni kellett volna a szennyezett vizet, ami anyagi okok és az emberi hanyagság miatt nem történt meg. Az alsósajói bányaigazgató szakemberei úgy számoltak, hogy 2030-2035-re fognak annyira megtelni a tárnák, hogy veszélybe sodorják a Sajót. Elég csúnyán elszámolták magukat, hiszen a szennyeződés csúcsidőszakában naponta két és fél tonnányi vas-oxid került a folyóba, ahogy erre a Telex cikkében rámutattak.
A kutatók, természetvédők fellépése ellenére három hónapon keresztül ment a huzavona és az egymásra mutogatás, miközben a vas-oxid akadály nélkül ömlött a folyóba. Bár a rekultiváció 2022 májusában végre megindult, a felelősséget sem akkor, sem azóta nem vállalta magára senki. Valószínűleg ez így is marad.
Miért okoz veszélyt a vas jelenléte a Sajó folyóban?
A vas-oxid alapvetően nem mérgező, viszont a halak kopoltyújába jutva a lerakódások eltömítik a hal légzőszervét, ami egy idő múlva elpusztulhat. Nem csak a halak, hanem az apróbb vízi élőlények is elpusztulnak a vas-oxid hatására, emiatt pedig megtörik a táplálék-lánc, felborul a biodiverzitás és csak hosszú évek után állhat helyre.
Mit lehet tenni utólag?
Utólag (valamikor 2022 júniusában) Szlovákiában a Vasércbányák Állami Vállalat kidolgozott egy javaslatot, amivel csökkentenék a bányából kifolyó, ásványi anyagokkal erősen szennyezett víz mennyiségét „A járási hivatal és a környezetvédelmi hatóság engedélyére várunk” – mondta Peter Žitňan, a Vasércbányák igazgatója 2022 augusztusában. Fel kell térképezni azokat a bányákat, ahol felhagytak vasérc kitermelésével és gondoskodni kell a folyamatos szivattyúzásról. Ezen kívül folyamatosan monitorozni kell a folyók szennyezettségét, hogy időben lehessen lépni hasonló esetben. Természetesen ehhez szükséges a két ország effektív, kormányzati szintű közreműködése is.
Mennyi idő alatt regenerálódhat a Sajó?
Bár egy folyó sokkal gyorsabban regenerálódik, mint egy tó, a hidrológusok első optimista megközelítését, miszerint akár néhány hónapon belül meggyógyulhat a folyó, felülírták a Greenpeace 2022 májusi mérései, miszerint a „talaj arzénkoncentrációjára megadott hazai határérték 15 mg/kg, a Greenpeace ennél magasabb, 19 illetve 20 mg/kg-os értékeket mért. Az arzén nagyobb mennyiségben akut méreg, és már kisebb mennyiségben rákkeltő, illetve nagyon mérgező a vízi élővilágra és a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okoz. Ezért mindent meg kell tenni, hogy ivóvízbázisainkat semmilyen mértékben ne érintse az arzénszennyezés, illetve ne maradjon meg a toxikus anyag az élővizek üledékében.”
A Greenpeace legfrissebb szeptemberi mérése súlyos helyzetet állapított meg: „A vizsgálati eredmények kimutatták, hogy a Sajón a szennyezés kifolyásától pár száz méterre, a Szlovákiában lévő Alsósajó mellett 76 mg/kg volt a folyó arzénkoncentrációja, ami a magyar földtani közegre megadott határérték (15 mg/kg) több mint ötszöröse és a szlovák talajokra megadott határérték (20 mg/kg) közel négyszerese.
Borbáth Péter | Író, túravezető – mesét, kritikát, reklámszövegeket ír, túravezetőként Latin-Amerikát, Madeirát és az Azori-szigeteket járja.
Vélemény, hozzászólás?