Mik a second hand előnyei? Hol vásárolhatunk így?

A second hand ruhák vásárlása iránti érdeklődés újjáéledése átalakítja a divatról alkotott képünket, és ma már észrevehető elmozdulás tapasztalható a fenntarthatóbb fogyasztói szokások felé. A használt ruhák választása ugyanis számos előnnyel jár, amelyet a környezettudatos fogyasztók egyre inkább felismernek.

A jelentős környezeti lábnyomáról hírhedt divatágazat hatásait pedig idővel enyhíti, ha a fogyasztók az új ruhadarabok helyett egyre több alkalommal választanak „second hand”(vagyis másodkézből való) ruhadarabokat. Az ilyen jellegű vásárlás ráadásul takarékossági vásárlás is, hiszen mind a pénzügyi, mind az ökológiai jólét szempontjából jelentős tettnek számít.

Ez a gyakorlat ugyanakkor hatékony stratégiát jelent a textilhulladék kezelésében is, miközben gazdasági előnyöket kínál a vásárlóknak. Az egyénileg összeválogatott, „másodkézből” való ruhák viselése egyedi stílust és megnyugtató érzést is biztosít, mivel az ember tudja, hogy az ilyen jellegű választásaival környezettudatosan, a környezet védelmét szem előtt tartva cselekszik.

Szerencsére az újrafelhasználás körforgását számos olyan személy támogatja, aki úgy dönt, hogy elajándékozza vagy eladja jó állapotú ruhadarabjait, ezáltal fenntartva a virágzó használtruha-piacot. Ez a közös erőfeszítés elengedhetetlen a fenntarthatóbb és kevésbé pazarló divatipar előmozdításához.

Mi az a second hand?

Bár egyesek a lehetséges hátrányokra összpontosítanak, a takarékosság előnyei olyan meggyőző érveket mutatnak, amelyeket nehéz figyelmen kívül hagyni. A használtruha-vásárlás térhódítása igen mély nyomot hagy a divatiparban, amelynek előnyei ugyanakkor a jelenleginél is sokkal izgalmasabbá és változatosabbá tehetik a divatot.

Emellett az egyedi és esetenként exkluzív tárgyak felkutatása és megtalálása a korábbinál lényegesen izgalmasabbá teszi a vásárlást. Nem ritka, hogy egyes second hand ruházatot árusító boltokban akár az eredeti ár tizedéért lehet rábukkanni tervezői címkékkel fémjelzett ruhákra, ami ezáltal az exkluzív divatot szélesebb közönség számára is elérhetővé teszi.

Ráadásul a használtcikk-ipar a hagyományos gyártószektortól függetlenül képes működni. Ez az autonómia lehetővé teszi, hogy a két piac egyszerre, közvetlen verseny nélkül virágozzon, ami elősegíti a sokszínű gazdasági környezet kialakulását.

Számos fejlődő országban, például Kamerunban a lakosság jelentős része olyan gazdasági akadályokkal küzd, amelyek miatt az új ruházati cikkek megfizethetetlenek. Ezeknek az embereknek a használtruha-piac nem csupán egy lehetőség, hanem szükségszerűség, mivel a ruházati cikkekhez való hozzáférést biztosítja, méghozzá a legmegfizethetőbb áron.

A piac döntő szerepet játszik a gazdaságilag hátrányos helyzetű közösségek ruházkodási igényeinek kielégítésében is, ami ezzel túlmutat a puszta fogyasztói választásból eredő választáson.

Mik az előnyei a second hand ruha vásárlásnak?

Sokszor felmerülő és jogos kérdés, hogy „ha azt állítjuk, hogy a second handdel csökkenteni lehet az új termékek előállítását, akkor erre van-e bármilyen adat? Nem lehet, hogy a gazdag országok polgárai a second handnek köszönhetően lelkiismeret-furdalás nélkül tudnak újabb és újabb termékeket megvenni, mondván majd elajándékozza a charity boltnak az amúgy még tökéletes, alig használt cuccait, és ezzel milyen jót tesz?”.

Nos, ezt illetően adatok terén egészen jól állunk. Tisztázzuk a legelején: a second hand is üzlet, csak éppen környezettudatos. Tartsuk szem előtt, hogy csak az minősül szemétnek, amit kidobnak. Könnyű belátni, hogy egyetlen műanyag szívószál se okoz gondot a Természetben, ami az asztalfiókban hever.

Ebből kifolyólag az a jó minőségű ruha, ami az elsődleges életciklusa végén nem kerül a szemétbe, hanem valaki más használja tovább, nem terheli a környezetet, ugyanakkor mindaddig, amíg az „körforgásban marad a ruhásszekrényben” nincs szükség helyette egy új ruhadarabra.

A second hand ruházat globális üzlet

Az Egyesült Államok a legnagyobb használtruha-exportőr: 2018-ban 675 millió USD értékben exportáltak használt ruhát Kanadába (válogatásra és újrakivitelre), Indiába, Guatemalába, Chilébe és az Egyesült Arab Emírségekbe.

Az Egyesült Királyság a hazai felhasználáson túl, a második legnagyobb exportőr a világon, olyan országokba, mint Ukrajna, Lengyelország, Pakisztán és Ghána. A 2018-as évben 543 millió USD értékben, azaz 395 000 tonna használt ruhát exportált.

A másodkézből történő vásárlás újjáéledése, amely a mindennapi használati tárgyaktól a luxuscikkekig terjedő, korábban más által már birtokolt tárgyak beszerzését foglalja magában, napjainkban kulcsfontosságú változást mutat a kiskereskedelemben.

Egyre több fiatal felnőtt vásárol másodkézből ruházatot és használati tárgyakat

Az Egyesült Államokban (2000 személy megkérdezésével) készült Q1 2023 Multicultural Consumer Survey (Multikulturális fogyasztói felmérés) adatai alapján nyilvánvaló, hogy a fiatalabb, különösen a 35 év alatti demográfiai korosztály határozza meg a secondhand-trendet.

Nemcsak a használtcikk-vásárlók többsége tartozik ebbe a csoportba, hanem a fenntartható fogyasztás iránti lelkesedésük is alakítja a piac dinamikáját.

Míg korábban többségében az alacsonyabb jövedelmű fogyasztók vásároltak a ruházati cikkek, bútorok, könyvek és háztartási gépek piacán, addig ma már a vásárlók köre jelentősen bővül a magasabb jövedelműek felé.

Ez utóbbi csoport egyre gyakrabban vásárol olyan nem alapvető fontosságú dolgokat, mint például edzőeszközök, ékszerek, dizájner táskák, sőt, még növényeket is a használt csatornákon keresztül.

A fokozatosan növekvő vonzerő hatékonyan csökkentette a használt áruk vásárlásával kapcsolatos negatív megítélést. Ma már a fiatalabb és a tehetősebb fogyasztók is a használtcikk-piac hívei, ami a környezettudatosabb vásárlási szokások irányába történő elmozdulást hangsúlyozza.

A second hand tíz előnye

A tendencia nemcsak a fenntarthatósági kérdések iránti növekvő tudatosságot tükrözi, hanem a fogyasztói magatartásban bekövetkezett jelentős változásra is rávilágít, ahol egyre inkább értéket látnak a tárgyak újrafelhasználásában és újrahasznosításában, ezáltal meghosszabbítva azok életciklusát és csökkentve a hulladék mennyiségét.

Nem titok, hogy a divatipar óriási mértékben szennyezi a környezetet, ezért kulcsfontosságú, hogy felelősségteljesebb fogyasztási szokásokat alakítsunk ki.

1.         A környezet védelme a használt ruházattal

A ruhagyártás során használt egyes vegyszerek és színezékek károsak lehetnek a vízi élővilág és a talaj számára egyaránt. A használt ruhadarabok választásával azonban csökkenthetjük az új ruhák gyártási mennyiségét, ezáltal pedig az ahhoz szükséges víz-, energia- és nyersanyag-felhasználást, mérsékeljük a vegyszerek okozta szennyezést, és kevesebb textilipari hulladékot termelünk.

Jól dokumentált tény, hogy a ruhagyártásban használt számos színezék és vegyi anyag potenciálisan veszélyes a környezetre. A divatipar jelentős mértékben hozzájárul a környezetromláshoz, mivel a veszélyes vegyi anyagok könyörtelen használata egyaránt szennyezi a levegőt, a vizet és a talajt mérgező anyagokkal.

2.            A second hand ruhadarabokkal a környezetet is óvjuk

A használt ruhadarabok választása kulcsfontosságú lépés a környezetvédelem irányába. Ez a választás jelentősen csökkentheti a víz- és energiafogyasztást, mivel egyúttal az új ruházati cikkek gyártásának kiterjedt erőforrásigényére is kihatással van. Ezenkívül a használt ruházat vásárlása mérsékli az új nyersanyagok kitermelését, és drasztikusan csökkenti a hulladéklerakóba kerülő textilhulladék mennyiségét.

3.            A tisztességes munkaügyi gyakorlatok előmozdítása a textiliparban

A ruhagyártás globális jellege miatt a ruhadarabokat gyakran távoli országokban, kifogásolható körülmények között gyártják. A „fast fashion” cégek, az alacsonyabb költségek és a gyorsabb termelés hajszájában, gyakran figyelmen kívül hagyják a textilipar mezőgazdasági és gyártási ágazataiban dolgozó munkások szörnyű munkakörülményeit.

4.            Ugyanannyi pénzből több ruhát venni

A használt ruházat nemcsak megfizethető, de könnyen elérhető is, így a fogyasztók a legújabb divattrendeket követhetik meredek árak nélkül. A költségvetés ugyanis sokak számára továbbra is kulcsfontosságú szempont a ruhavásárlás során és a tudatos divatozás remek megoldást kínál a stílusos öltözködésre anélkül, hogy azért mélyen a zsebbe kellene nyúlni.

5.            Változatos divatlehetőségek

A használtruha-piac nem csupán divatos darabokat kínál, de a stílusok eklektikus keverékét is tárja elénk. Időtlen vintage kincsek, trendi retró darabok, klasszikus és minimalista vonalak – a viszonteladói üzletekben és online platformokon böngészve mindenki megtalálja a saját, egyedi stílusához és pénztárcájához leginkább illő darabokat.

6.            Az egyedi és használt divat felfedezésének öröme

A használt ruhák vadászata igazi örömet okoz – nem csupán olyan egyedi darabokra bukkanhatunk, amelyek esetleg már nem kaphatók sehol újonnan, de a felfedezés izgalmát is átélhetjük. Ezek a kincsesbányák különlegessé varázsolják ruhatárunkat, és büszkélkedhetünk a tudattal, hogy fenntartható választást hoztunk.

7.            Történelmi divatirányzatok felelevenítése

A vintage boltok, a viszonteladó üzletek és az online piacterek igazi kincsesbányák a divat szerelmeseinek, akik a múlt divatirányzatait szeretnék új életre kelteni. A divat ciklikus jellegéből adódóan ezek a helyszínek gyakran betekintést engednek a reneszánszra váró stílusokba, így a vintage darabok viselőjévé válva kortárs trendek előtt járhatunk.

8.            A fenntartható divat elősegítése

A használt ruhadarabok választása kiváló stratégia a ruházati cikkek újrafelhasználására és újrahasznosítására, megakadályozva, hogy a hulladéklerakókba kerüljenek. Ez nemcsak az erőforrások megtakarítását jelenti, de a meglévő textíliák élettartamának meghosszabbítását is, ami sokkal fenntarthatóbb megoldás, mint az új darabok gyártása erőforrás-igényes anyagokból.

9.            Etikus divatkezdeményezések támogatása

A környezettudatosság növekedésével egyre többen választják a fenntartható ruhafogyasztást. A használt ruhadarabok vásárlásával aktívan támogatva az etikus divatot, hozzájárulva egy fenntarthatóbb iparági (ruha és divatipari) keretrendszer kialakításához.

10.         A közösségi kötelékek erősítése

A használt ruházat nem csupán stílus- vagy gazdasági választás, hanem sok esetben a közösség erősítése iránti elkötelezettséget is jelképezi. Az újrahasználat, újrafelhasználás és újrahasznosítás 3-as elveinek betartásával az egyének ugyanis hozzájárulnak a helyi, közösségi jóléthez, és elősegítik a fenntarthatóság kultúrájának terjedését, amely a társadalom egészének javát szolgálja.

Milyen hátrányai vannak a second handnek?

A használt ruházat vásárlása számos olyan kihívást rejt magában, amelyek nem feltétlenül jutnak eszünkbe elsőre vagy tűnnek fel azonnal. Az egyik ilyen aggály a minőség-ellenőrzés sok esetben követhetetlen volta.

Hacsak nem járunk olyan vintage vagy thrift boltba, amely híres a szigorú minőségellenőrzési előírásokról (valamint azok betartásáról), jelentős a kockázata annak, hogy észrevétlenül hibás (foltos, szakadt, túl avítt) ruhadarabokat szerezhetünk be.

Ezt a problémát súlyosbítja a garanciális védelem hiánya is. Ha például egy olyan nagy értékű darabot, mint egy komolyabb sí- vagy túraesőkabát használt forrásból szerzünk be, és az nem „működik” – például szivárog vagy átengedi a vizet –, akkor általában nincs lehetőség garancia érvényesítésére, hogy orvosoljuk ezt a problémát, jó esetben, ha meg van a blokk, az árát vagy annak egy részét levásárolhatjuk.

A használtruha-boltokban elérhető választék ugyanakkor gyakran korlátozott lehet, ami sokak számára frusztráció forrásként jelenhet meg, a választék sok helyen ugyanis különösen a méretek tekintetében, meglehetősen szűkös. Előfordulhat, hogy találkozik egy olyan darabbal, amelyet esztétikailag vonzónak talál, de aztán rájön, hogy az Ön méretében nem kapható, vagy épp férfiaknak szánt ruhadarabokat keresne, de a választék mennyisége a fasorban sincs a női ruhákhoz képest.

Ráadásul azok, akik szeretnének lépést tartani a legújabb divattrendekkel, hiányolhatják a használtruha-boltok ilyen jellegű áruit. A ruhadarabokat ugyanis jellemzően azért adományozzák vagy adják el, mert már nem kell vagy nincs rájuk szükség, ami gyakran azt jelenti, hogy kimentek a divatból, vagy már nem illenek az előző tulajdonos ízléséhez vagy testalkatához.

Ami még negatívumként említhető meg, hogy a használt ruhák vásárlása, illetőleg a keresgélés az árukészletben valójában sokaknak fáradságos és időigényes vállalkozás is lehet, ami nem mindig kecsegtet tényleges eredménnyel.

Ez a folyamat ekképp gyakran több helyszín felkeresését is igényli a kívánatos darabok megtalálása érdekében. Ez a tényező a fentebb említett problémákkal együtt kiemeli azokat a gyakorlati nehézségeket, amelyek a használt ruházati cikkek előnyben részesítésével kapcsolatosak, annak ellenére, hogy azok környezetvédelmi szempontból nagyon is jó választásnak bizonyulnának.

Tényleg környezettudatos a second hand vásárlás?

Az elmúlt néhány év nagy átalakulásokat hozott a használtcikk-piac terén, amelyet a világjárvánnyal kezdődő globális események sorozata is jelentősen befolyásolt. Kezdetben a COVID-19 okozta ellátási láncok megszakadása, majd a tartós inflációs időszakok és az online piacterek virágzása volt az, ami jelentősen meglódította a használt cikkek iránti keresletet és kínálatot.

Na és te turiztál-e ma már? A 20 év alatti fiatalok körében ma már egyáltalán nem ritka az ehhez hasonló kérdés, kiváltképp a nagyvárosokban, ahol az iskolák környékén szinte már mindenhol található egy, kifejezetten a fiatalokra specializálódott second hand, avagy „Turi”.

A használtcikk-piac vonzereje persze már a világjárvány előtt is nyilvánvaló volt, kiváltképp az általa bekövetkező költségmegtakarítás valamint a különleges kincsek felszínre kerülésének öröméből kifolyólag.

Ami még fontosabb, hogy a piac, vagyis főleg a mostani fiatalok, egyre inkább elkötelezettek a fenntartható életmód iránt, ami jól illeszkedik a globális környezetvédelemre irányuló, egyre növekvő társadalmi figyelemhez.

Mivel az emberek a covid kitörésével otthonuk négy fala közzé kényszerültek, sokan a lomtalanítás felé fordultak, és ezzel fokozatosan elárasztották a piacot a használt áruk sokaságával.

A használt cikkek kínálatának megugrása, valamint az új, alapvető háztartási eszközök és termékek kínálatában bekövetkezett ellátási zavarok – az autóktól kezdve a háztartási gépekig – a fogyasztói magatartást mondhatni egyetlen huszárvágással a használt alternatívák felé terelték. A gazdaság lassú, kómából való ébredése és az infláció fennmaradása pedig csak tovább növelte a használtcikk-piac vonzerejét, ami azt sugallja, hogy ez az ágazat erős jövő előtt áll, és nem látszik a horizonton a hanyatlás.

Az olyan vállalatok tulajdonában lévő digitális platformok, mint a ThredUp és a The RealReal, valamint az olyan peer-to-peer platformok, mint az eBay és a Facebook Marketplace, kulcsszerepet játszottak e váltás elősegítésében, mivel hozzáférhetőbbé és megbízhatóbbá tették a használt áruk vásárlását.

Mi várható a közeljövőben a használtcikk-piacon?

A használtcikk-piacon belül (a konkrét kategóriákra összpontosítva), olyan ágazatokban várható növekedés, mint a növények, a cipők és a ruházati cikkek forgalmazása. Ezek szerint az előrejelzések szerint növekedés tekintetében az említettek várhatóan megelőznek más olyan szegmenseket, mint például a fizikai- és számítógépes játékok, és elektronikus eszközök.

A használt bútorok piaca is jelentős fellendülést tapasztalt, alig 3 év leforgása alatt, 2019 és 2022 között 33%-os növekedést ért el, amely időszak egyébként egybeesett az IKEA első használtbútor-áruházának és visszavásárlási és viszonteladási programjának elindításával.

Bár a bútorok valószínűsíthetően továbbra is egy igen húzó kategória maradnak (részben a „zero waste” programoknak köszönhetően) a second hand piacnak, várhatóan előbb-utóbb beárnyékolja őket más termékek, például a növények és a cipők keresletének növekedése.

A hagyományosan a higiéniával és a kopással kapcsolatos aggályok miatt korábban korlátozott forgalmat mutató kategóriák, mint például a cipők várható bővülése a használtcikk-piac különböző szegmenseiben ma már szélesebb körű növekedési potenciált jelez előre. Ez a fejlődés ígéretes jövőt vetít előre az ágazat számára, nemcsak a gazdasági nyomásra adott válaszként, hanem egy fenntarthatóbb fogyasztási modell kulcsfontosságú elemeként is.

A használtruha-piac tehát a fogyasztói magatartás paradigmaváltásának egy kiváló bizonyítéka, amelyet az ökológiai értékekhez való növekvő igazodás és az erőforrás-felhasználás körültekintőbb megközelítése jellemez. Bár például a kertészeti termékek jelenleg egy kevésbé ismert szegmenst képviselnek a használtcikk-piacon belül, ezen a téren mégis szinte a leggyorsabb növekedés (és igény) tapasztalható.

Ma már határozottan úgy tűnik, hogy a használt cikkek vásárlására való hajlam erősebben korrelál az életkorral, mint például olyan tényezőkkel, mint a háztartás jövedelme vagy a régióbeli elhelyezkedés. A fiatalabb fogyasztók, különösen az ezredfordulós generáció tagjai, kifejezetten előnyben részesítik a használt áruk, beleértve a ruházat, az elektronikus eszközök, a lábbelik, és a second hand játékok beszerzését.

Visszatekintve, a használt áruk vonzereje elsősorban az alacsonyabb árban rejlett. Manapság azonban a tárgyak újrahasználatának környezeti előnyei mélyen megragadják a környezettudatos fiatalokat.

A nevezett a demográfiai csoport az egyedi kincsek felfedezésének izgalmát is élvezi, ami a globális zavarok okozta közelmúltbeli ellátási hiányok idején vett igazán nagy lendületet. Ezek a tényezők együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy csökkenjen a használt áruk vásárlásával kapcsolatos előítélet, és a használtcikk-vásárlás divatos, ugyanakkor gazdaságilag okos és követhető gyakorlattá váljon, különösen a növekvő infláció idején.

Az alacsonyabb jövedelmű fogyasztók elsősorban a használtan vásárolt alapvető cikkekre, például ruházati cikkekre, bútorokra, könyvekre, háztartási gépekre és elektronikus eszközökre összpontosítják vásárlási törekvéseiket.

Ezek a mindennapi élethez nélkülözhetetlen tárgyak felelősségteljesebb megközelítést képviselnek az erőforrás-felhasználás terén, és jól illeszkednek a hulladékcsökkentésre és a termékek életciklusának meghosszabbítására irányuló erőfeszítésekhez.

Másrészt a magasabb jövedelmű egyének és családok hajlamosak arra, hogy a használtcikk-vásárlásaikat az egyébként nem létfontosságú árukra is kiterjesszék. Ezek közé tartoznak jellemzően az edzőeszközök, ékszerek, kézitáskák, sőt még a növények is – ez a kategória a jóval a gazdasági medián felettiek által egyik leggyakrabban választott kategória.

Az ilyen választások nemcsak a nagyobb rendelkezésre álló jövedelmet tükrözhetik, hanem a fenntartható luxus iránti érdeklődést is, ahol még a tehetősebb fogyasztók is előszeretettel csökkentik környezeti lábnyomukat.

Ezt a tendenciát támasztják alá azok a friss adatok, amelyek szerint az évi 35 000 dollárnál kevesebbet kereső fogyasztók 61 százaléka a jelenlegi gazdasági helyzetben csökkenti a nem létfontosságú cikkekre fordított kiadásait. Ezért a gazdaságok és a személyes szokások változásával a jövedelmi csoportok vásárlási szokásai közötti különbségtétel a társadalom minden szintjén kulcsfontosságú szerepet játszhat a későbbiekben a fenntartható gyakorlatok előmozdításában.

Dr. Rónay P. Tamás | Korábbi egyetemi oktató, tartalom specialista. Főként humán, illetve természettudományos cikkeket ír. Otthonosan mozog az okostechnológiák és megújuló erőforrások, zöld technológiák világában.