Az újrahasznosítás alapjai 12 pontban

Mi is pontosan az újrahasznosítás? Miért olyan fontos, hogyan zajlik, és mit tehetünk mi ebben a folyamatban? Azért, hogy teljes képet kapjunk, összegyűjtöttük az újrahasznosítás alapjait 12 pontban!

A cikket frissítettük a 2024-ben induló kötelező visszaváltási rendszer információival.

Az újrahasznosítás egy gyűjtőfogalom:

olyan, ipari tevékenységeket takar, amelyeknek célja, hogy a már elkészített, tartós, de nem természetes anyagokat, amelyek idővel hulladékká váltak, nyersanyaggá alakítsa át, vagy éppen másodlagos, újból hasznosítható anyagokat állítson elő.

Az angol recycling szó jobban kifejezi, hogy valójában egy nyersanyag – késztermék – hulladék – nyersanyag körforgásról van szó. Ezen belül is megkülönböztetjük a termékeket aszerint, hogy az eredetihez képest

• értéknövelő (upcycling)
• vagy értékcsökkentő (downcycling)

lett az újrahasznosított anyag.

1. Az újrahasznosítás célja

Az újrahasznosítás célja – amellett, hogy csökkentse a természetbe kerülő hulladék mennyiségét – az, hogy a lehető legkevesebbet kelljen felhasználni a természetes erőforrásokból az új termékek előállításához. Ezzel csökkenthetjük többek között a fakivágásokat, illetve az autógyártáshoz szükséges acélgyártási célra kibányászott vasérc mennyiségét.

2. Mit lehet újrahasznosítani?

Az újrahasznosítás egyik legnagyobb dilemmáját a különböző típusú műanyagok adják – ezek közül ugyanis csak néhányat lehet újrahasznosítani. A 6 legnépszerűbb műanyagtípus közül a polietilén tereftalát (PETE vagy PET), a polipropilén (PP), valamint a nagy sűrűségű (HDPE) és a kis sűrűségű (LDPE) polietilén. A rövidítések minden esetben megtalálhatók a késztermék csomagolásán, így már a termék megvásárlásakor tisztában lehetünk vele, hogy valóban újrahasznosítható terméket viszünk-e haza. Bármilyen más jelzéssel ellátott műanyag sajnos kiesik az újrahasznosítható műanyagok kategóriájából, többnyire mérgező tartalmuk vagy hatásuk miatt.

Újrahasznosíthatóak továbbá a papír (amennyiben nem szennyezett, pl.: pizzás doboz szennyezett), az alufólia, a tejfölös doboz teteje, a karton (miután a ragasztócsíkokat eltávolítottuk róla), a spirálfüzet (a spirál eltávolítása után), a fémdobozok, amelyek a legértékesebbek az újrahasznosítás számára.

3. Gyűjtsünk szelektíven!

Mi kerülhet a papír szelektívbe?

A papír alapú hulladékok többek közt az újságok, könyvek, irodai papírhulladékok, füzetek, összehajtott- vagy összevágott kartondobozok, szórólapok, reklámkiadványok. Ugyanide dobjuk a tejes-, gyümölcsleves- és egyéb italos papírdobozokat – ezeket azonban csak Budapesten szokás így, kizárólag műanyagkupak nélkül. Más közigazgatási területen ez eltérhet, így érdemes utánajárni.

NEM KERÜLHET a papír alapú hulladékok közé blokk, nyugta vagy egyéb hőpapír, olajjal vagy zsiradékkal szennyezett papír. Ne dobd ide az egyszer használatos kávés poharakat sem, ugyanis, bár a külső részük papír, belül azonban hőálló, nem újrahasznosítható műanyaggal vannak bevonva.

Műanyag és fém újrahasznosítása

Ide dobjuk az összes újrahasznosítható műanyagot (leggyakoribb a PEP és a PET) összenyomott állapotban (hiszen így hatékonyabb és környezetkímélőbb, mint ha 80%-ban csak levegőt szállítanának el), lecsavart kupakokat, tejfölös dobozokat, joghurtos poharakat, alufóliát, buborékfóliát, genoterm tasakokat, műanyag szatyrokat, konzervdobozokat, alumínium dobozokat.

FONTOS, hogy minden olyan műanyagflakont, poharat, dobozt, illetve alumíniumdobozt és konzervdobozt elöblítsünk, amelyben valamit tároltunk, vagy más volt benne, mint tiszta víz. Ez egyrészt csökkenti a hulladéktároló bűzét, másrészt higiénikusabb – hiszen a szemét válogatását is emberek végzik majd. Ez alól egyedül az olajos flakon képez kivételt, az ugyanis a csatornába jutva szennyezné a vizek élővilágát, így ezeket a flakonokat lezárt kupakkal kell a szelektív hulladékgyűjtőbe dobni.

Fontos továbbá, hogy a műanyagflakonok mellett a konzervdobozokat is lapítsuk ki, mielőtt a hulladéktárolóba dobjuk, ugyanis sajnos az élelem után kutató kóbor- és vadállatok egyaránt beleszorulhatnak, sok órányi, napnyi szenvedést okozva ezzel maguknak.

Hova tegyük az üveget?

A színes üveghulladékok közé dobjuk a kupak nélküli boros-, pezsgős, sörös- és röviditalos színesüvegeket, természetesen átöblítés után, tisztán.

A fehérüveg-hulladékok közé csak az olyan elöblített üvegeket dobjuk, amelyek átlátszók. Ilyen például a dunsztosüveg, a tejesüveg, bébiételes üveg stb.

FONTOS, hogy a színes- és fehérüveg hulladékokról távolítsuk el a matricákat, jelzéseket, valamint a fém- és műanyagtetőket egyaránt, mielőtt a szelektív hulladéktárolóba dobjuk őket.

A szelektív hulladékgyűjtésről itt írtunk már bővebben.

4. A begyűjtés

A háztartási szelektív hulladékot (papír, műanyag és fém) gyűjthetjük háznál, amelyért heti rendszerességgel érkezik a szemétszállító. Ugyanígy háznál gyűjthetjük a kerti zöldhulladékot is, kifejezetten erre a célra osztott, lebomló zsákokban, amelyért – a zöldövezetes területeken – szintén rendszeresen érkezik a zöldhulladékot elszállító autó. Ennek gyakorisága azonban ritkább, általában 2 hetente esedékes.

Mindemellett lehetőségünk van bizonyos közterületeken is szelektíven gyűjteni a hulladékot: az ilyen gyűjtőszigeteken van papírhulladékos, műanyag- és fémhulladékos, színes üveges, valamint fehér üveges konténer, így a háztartás teljes újrahasznosítható hulladékadagját szortírozhatjuk. Ilyen szigetekből csak a főváros területén 102 darab található.

Lehetőségünk van megszabadulni még egyben lévő bútorainktól, használati tárgyainktól akkor is, ha a lomtalanításról már lekéstünk. A használható állapotban lévő tárgyakat, bútorokat elszállíthatjuk a Szemléletformáló és Újrahasználati Központok egyikébe, amelyekből Budapest területén kettő darab található.

Amennyiben csomagolási hulladékot, bizonyos veszélyes- vagy különleges kezelést igénylő hulladékot szeretnénk leadni, azt megtehetjük a különböző hulladékudvarokban. Fontos, hogy az ilyen jellegű hulladék elszállításáért mi magunk felelünk. Ez többnyire a fogászati- és orvosi rendelőket, ipari vállalkozásokat, nagyobb cégeket érinti.

A 2024 január 1-től életbe lépő új kötelező visszaváltási rendszerben annyival egyszerűbb lesz a dolgunk, hogy minden olyan italosdobozt, -flakont és -üveget, amelyen rajta van az új kötelező visszaváltási logó, a 400 m²-nél nagyobb boltok visszaváltó automatáihoz tudjuk vinni. Fontos azonban, hogy nem szabad összenyomni a műanyag és az alumínium flakonokat, mert a visszaváltó automata formájáról és vonalkódjáról ismeri fel, milyen termékről van szó. A rossz hír az, hogy azt az 50 forintot, amit visszakapunk majd a telefonunkra, vagy levásárolhatunk a boltban, belekalkulálják a termék árába. A cél viszont az, hogy még jobban ösztönözzék a fogyasztókat a csomagolások körforgásba való visszajuttatására.

5. A válogatás

Régi tévhit, hogy a szelektív hulladékot később összeöntik a kommunális szeméttel – ennek akkor volt valóságalapja, amikor a szelektív hulladékgyűjtők már megjelentek ugyan, az infrastruktúra azonban még nem volt kész a feladatra. Napjainkban viszont a hulladékipar már teljesen felkészült a szelektív hulladékok megfelelő rendszerezésére és újbóli hasznosítására. Lássuk hát, hogyan alakul a folyamat második fázisa, a válogatás!

1. A feldolgozóipar számára a lakosságtól begyűjtött szelektív hulladék tisztasága, rendszerezése sokszor nem megfelelő, ezért úgynevezett utóválogatókba szállítják, ahol zárt épületekben tárolják.
2. Itt először lemérik és regisztrálják a beérkezett hulladékot, majd egy markológép segítségével felhordószalagra pakolják, ami elszállítja a hulladékot a rostálóba, ahol a kisebb (20-50 mm) szennyeződéseket távolítják el először.
3. Ezután egy mágnes segítségével kiválasztják a hulladékok közül a vasat, majd a további válogatást már kézzel végzik (éppen ezért nagyon fontos a higiénikus hulladéktárolás!).
4. A hasznos hulladékok közül a papírokat, kartonokat, valamint a műanyagot tömörítik, majd bálázzák, míg a többit külön gyűjtődobozokban, konténerekben tárolják. A különböző italos papírdobozok (tejes- és gyümölcsleves doboz) összetevőit áztatással választják szét egymástól, majd elhelyezik a megfelelő gyűjtőben.
5. A kiválogatott, tiszta másodnyersanyagokat ezután elszállítják a megfelelő hasznosítóüzembe vagy gyárba.

6. Az újrahasznosítás

• Az újrahasznosítás a különböző fémek, illetve az üvegek tekintetében a legegyszerűbb, ezeket ugyanis egyszerűen beolvasztják, majd újabb üvegeket, fémdobozokat és konzervdobozokat gyártanak belőlük.
• A papírhulladék feldolgozása során megmaradt rostokból papírpép készül, amelyből újrahasznosított papír lesz.
• A műanyaghulladékból a beolvasztás során műanyag granulátum készül, amelyből számtalan különböző, újrahasznosított terméket tudnak gyártani, vagy egyéb termékek elkészültében játszik majd szerepet.

7. Számoljunk le a városi legendákkal!

Számtalanszor találkozunk a kérdéssel, hogy ha a szeméttelepeken úgyis átválogatják a hulladékot, mégis miért fáradjunk otthon a szelektív hulladékgyűjtéssel?

A válasz erre igen egyszerű. A kommunális szemét közé kevert újrahasznosítható hulladék sokszor olyan mértékben szennyeződik, hogy azt már nem lehet újra felhasználni. Ezzel ellentétben ha már otthon elkülönítjük ezeket az anyagokat, az utóválogatás során csak néhány, rossz helyre került elemet kell eltávolítaniuk a dolgozóknak – ettől eltekintve azonban az újrahasznosítható hulladék teljes mértékben felhasználható.

8. Csökkentsük a hazavitt szemét mennyiségét!

A fölösleges szeméttermelés elkerülése érdekében igyekezzünk mindenből kimért árut vásárolni: járjunk ismét henteshez, csemegepultba, zöldségeshez, piacra, de újabban már a lisztet, tésztát, cukrot, valamint alapvető háztartási szereket (környezetbarát tisztítószerek, tusfürdők, samponok stb.) is vásárolhatunk csomagolásmentes üzletekben. Legyen mindig a táskánkban több zacskó és szatyor, és ezekbe tegyük vagy tetessük a kimért élelmiszereket, ahelyett hogy minden alkalommal új zacskókat vennénk el.

9. Vásároljunk tudatosan, újrahasznosított termékeket

Ahhoz, hogy ezt a körforgást maximálisan támogassuk, nem elég csupán szelektíven gyűjteni a hulladékot, de érdemes csökkenteni a háztartás által kibocsátott, nem újrahasznosítható hulladék mennyiségét is. Ennek egyik módja, hogy igyekszünk újrahasznosítható alapanyagból készült termékeket vásárolni, amikor csak lehet, kerüljük a csomagolások, valamint a műanyag zacskók használatát, illetve eleve újrahasznosított termékeket vásárolunk.

A bolti vásárlások során minden esetben nézzük meg a vásárolni kívánt termék csomagolását. Ha a termék újrahasznosított műanyagból készült, az a hátoldalán minden esetben fel lesz tüntetve az újrahasznosítás egymásba fonódó nyilainak ábrájával.

Azonban nem csak műanyagtermékek, vagy a csomagolás lehet újrahasznosított. Számtalan ruhagyártással (is) foglalkozó vállalat áll ki az újrahasznosítás mellett, így az ő termékkínálatukban elérhetők olyan ruhadarabok (többnyire sport- és túraruházat, kabátok), amelyeket újrahasznosított műanyagok felhasználásával készítettek el. Ilyen ruházati cikkeket árul többek között a Mountex és a Tchibo, de számtalan hazai egyéni vállalkozót is támogathatunk azzal, ha tőlük vásárolunk fenntartható anyagokból készült termékeket a fast fashion üzletek helyett.

10. Mit jelent az újrahasználat, hogyan működik?

Az újrahasználat kifejezést sajnos gyakran összekeverik az újrahasznosítás fogalmával. Míg az újrahasznosítás során hulladékból új termék készül, addig az újrahasználat egyszerűen azt jelenti, hogy egy készterméket, miután betöltötte funkcióját, más területen kezdünk el használni. Újrahasznosítás például az, amikor a konzervdobozokat kimossuk, és virágcserépként használunk, vagy a kiürült befőttesüvegeket kezdjük el ceruza-, sminkecset- vagy fűszertartónak használni. Az újrahasználat során hosszabb élettartamot adunk egy egyébként rövid használatú terméknek.

11. Vásároljunk tudatosan!

Ahhoz, hogy sikeresen tudjuk csökkenteni a háztartásunk által termelt hulladék mennyiségét, az is fontos, hogy elkezdjünk tudatosan vásárolni: az újrahasznosítható vagy újrahasznosított anyagok mellett vegyük figyelembe a szükséges mennyiségeket is, ne vásároljunk többet csak azért, mert akciós! Igyekezzünk újra felhasználható termékeket vásárolni amiből csak lehet: sminklemosó vatták helyett textilkorongokat, eldobható pelenkák helyett mosható pelenkákat, stb.

12. Milyen újrahasznosítással kapcsolatos mozgalmak vannak? Hogyan lehet csatlakozni?

Napjainkban az egyik legnépszerűbb újrahasznosítással kapcsolatos mozgalom a ZeroWaste. A mozgalom célja, hogy kikerülje az újrahasznosítás szükségességét – hogy eljussunk odáig, hogy már nem lesz több hulladék. Ehhez a mozgalomhoz bárki csatlakozhat, aki szimpatizál vele.

A ZeroWaste célja egy harmadik generációs hulladékgazdálkodási forma kialakítása: az, hogy minden, egyszer megvásárolt terméket használjunk fel újra és újra és újra, ameddig csak lehet, így csökkentve, végül teljesen megszüntetve a szeméttermelést. A ZeroWaste elven működő vállalkozások termékei környezettudatos módon készülnek a fenntarthatóságot szem előtt tartva, csomagolást pedig ritkán használnak. Amennyiben mégis, az legtöbbször papírból vagy textilből készül, amelyet könnyen újra felhasználhat a vásárló.

A csomagolásmentes boltok mellett számtalan ZeroWaste elven működő online webshop is üzemel, ahonnan a háztartás minden szükséges eleme beszerezhető. Érdemes ezek közül is minél közelebbit választani, hogy csökkentsük a szállítás során kibocsátott szén-dioxid mennyiségét. Amikor csak lehetőségünk van rá, látogassunk el személyesen a csomagolásmentes üzletekbe, ahol mindent kimérve pontosan annyit vásárolhatunk, amennyire szükségünk van, mindezt saját, újrahasznált tárolókba, edényekbe kérhetjük.

Gyakran Ismételt Kérdések

Nagy Tímea – birge – | A kis- és középvállalkozások marketing szövegírója, lelkes környezetvédő, igazi természetrajongó. “A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.”