HulladékRadar: mi az és mire jó?

A HulladékRadar egyike az azon kevés állami fejlesztéseknek, amikre össztársadalmilag is szükség volt, és ahol a fejlesztésre kapott pénz egy része tényleg jó helyre ment.

A HulladékRadar ugyanis a szó nemes értelmében vett közügyet szolgál és mindannyiunk érdekében áll a használata. Ráadásul díjmentes, és két év alatt bebizonyosodott, tényleg használják is az emberek.

Mi a HulladékRadar app?

Téged is zavar, amikor lépten-nyomon illegális szemétdombokat és lerakatokat találsz kirándulás közben? Nem vagy vele egyedül. Néhány fejlesztő viszont megelégelte, hogy nehézkes és lassú bármit is elintézni az illegális szemételhelyezés kapcsán.

Milyen jó is lenne, ha akadna egy okostelefonokra telepíthető applikáció, amivel könnyedén, bárhol az országban bejelenthetik az emberek, ha illegális szemétlerakattal találkoznak, igaz?

Lényegében így született meg a HulladékRadar app (androidos készülékre itt tölthető le, innen pedig iPhone-ra).

A HulladékRadar kormányzati fejlesztés

A HulladékRadart a 4iG Nyrt. fejlesztette és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ma már: Technológiai és Ipari Minisztérium, azaz TIM) szakmai felügyelete mellett a KIFÜ üzemelteti.

A hulladekradar.hu oldalon elérhető információk szerint a „HulladékRadar alkalmazás használatával bejelenthetők a környezetet elcsúfító, szennyező, illegálisan elhelyezett hulladéklerakatok – akár településen belül, akár külterületen.

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) által üzemeltetett rendszer alkalmas arra, hogy fotókkal és egyéb, a hulladék fajtájára és mennyiségére, valamint megközelíthetőségére vonatkozó információk megadásával a területileg illetékes hatóság tudomást szerezzen az illegális hulladéklerakásokról, ezáltal intézkedni tudjon annak felszámolásáról a környezet megtisztítása érdekében.

Ha Ön is úgy gondolja, hogy a régi hűtőnek és a felújítás utáni sittnek nem a város szélén, vagy az erdőben van a helye, akkor telepítse a HulladékRadar applikációt, hogy a segítségével közösen tisztítsuk meg Magyarországot!”

A HulladékRadar története

A kormány 2020 februárjában döntött úgy, hogy az EU-s elvárásoknak megfelelve létrehozzák a klíma- és természetvédelmi akciótervet. Ez nyolc pontból állt, amelyek közül az első az illegális hulladékok kérdésköre volt.

Az engedély nélküli szemétlerakás kezelésére hozták létre a „Tisztítsuk meg az országot” programot, amin belül került fejlesztésre a HulladékRadar applikáció. Az, hogy milyen visszásságok merültek fel a pénzek terén, a HVG már megírta, mi most nem foglalkozunk vele.

A KIFÜ oldalán olvashatjuk, hogy „a projekt két ütemben valósul meg. Az első ütem magában foglalja a HulladékRadar alkalmazás üzembe helyezését és fejlesztését, illetve az alkalmazáson keresztül érkezett bejelentések feldolgozását és továbbítását a közreműködő szervezetek és kormányhivatalok felé.

A második ütemben megtörténik a bejelentések továbbításának teljes körű automatizálása, a hulladékelszállítás folyamatának ügyviteli támogatása, létrejön az elszállítás nyomon követését biztosító informatikai felület és új, a felhasználói élmény növelését célzó funkciók épülnek be a mobil alkalmazásba.”

2020 júliusában jelent meg az alkalmazás 1.0-ás verziója, majd a felhasználói visszajelzések alapján kiadták az 1.5-ös verziót is. A cikk írásának idején a legújabb frissítést (1.5.8) 2022. december 15-én tették közzé.

Hogyan működik a HulladékRadar?

Az applikáció egyébként kifejezetten felhasználóbarát, és teljesen átlátható. A telepítést követő regisztráció során kap egy aktiváló kódot a felhasználó, majd indulhat is a bejelentés.

Ahogy megtörtént az aktiválás, a felhasználónak annyi a dolga, hogy képeket készít az illegális lerakatról, majd bejelöli, hogy szerinte mit talált – természetesen nem feladata a pontos azonosítás, viszont ez segít a szakembereknek előre felkészülni arra, hogy mit fognak kint találni.

A felhasználó részéről ténylegesen ennyi a feladat – a bejelentés után már nincs dolga. Viszont ekkor kezdődik a hatósági munka: beazonosítják az érintett terület tulajdonosát, kezelőjét, esetleg vagyonkezelőjét, majd az adatokat továbbítják a terület szerint illetékes közreműködő szervezet, illetve, ha szükséges, adott esetben a kormányhivatalok felé. Ezután indulhat el a térség megtisztítása.

Hogyan alakul a HulladékRadar bejelentések száma? Mennyire sikeres az app?

A kormányzati beszámolók szerint az indulás óta több mint 20 ezer ember töltött le és 24 ezer bejelentés érkezett.

A visszajelzések elég vegyesek, ami jó, hiszen valósnak tekinthetők (és nem, mondjuk, tízezer indiai 5*-os visszajelzéssel tornázzák fel a számokat), illetve azt is megmutatja, hogy az emberek használják is az alkalmazást.

Azonban vannak (voltak) olyan hiányosságai, amik miatt elég sok negatív értékelést kapott; a cikk írásakor a Google Playen 2,7-en állt az értékelése, és mint látszik, a sok 5* mellett rengeteg 1*-os értékelés is született.

Ami pozitív: többen is írják, hogy sosem gondolták, hogy kormányzati fejlesztést fognak használni, de most örömmel teszik, mert a bejelentést követően elszállították a hulladékot:

Ami negatív: sokan panaszkodtak vagy arra, hogy nem küld kódot a rendszer, vagy, hogy a készített képeket nem tárolja, így ha valahol nincs térerő, utólag nem tudják bejelenteni a lerakatot.

(Képek forrása: Google Play Store)

Húszezernél is több esetet jelentettek két év alatt

A különböző beszámolók szerint az app indulása óta több mint 24 ezer esetben jelentettek szemetelést, ami 66 ezer tonnánál is több hulladék elszállítását eredményezte. Csak Somogy (vár)megyében 2022 nyarán ötven illegális szemétlerakót buktatott le a HulladékRadar.

Az alkalmazásra regisztrált felhasználók száma egy év alatt már meghaladta a 17 ezer főt, ami másfél év alatt 20 ezerre nőtt.

Mindez pedig óriási segítség a hatóságoknak, mert állampolgári bejelentés nélkül lehetetlen megfékezni az illegális szemetelést.

Anomáliák a HulladékRadar kapcsán

Jelenleg úgy tűnik, hogy valami nem kerek az applikáció statisztikái és a valós teljesítmény kapcsán. A szerkesztőségünk meg is kereste a KIFÜ-t. A levelünkben ez állt:

„Az applikációban találtuk az alábbi statisztikai adatokat. A számokból úgy tűnik, hogy a bejelentések több, mint 90%-a eddig nem eredményezte a hulladék elszállítását. Szeretnénk megtudni,

• mik ennek az okai?
• ahol sikerült eltüntetni a hulladékot, milyen eloszlásban vett ebben részt az állami, önkormányzati és a magánszféra?
• milyen a területi eloszlása a bejelentett hulladékoknak, és a sikeresen megszüntetett lerakatoknak?
• van-e bármi, amit fontosnak tartanak, hogy a cikkben megjelenjen?”

A november 19-én elküldött cikkre november 24-én annyi válasz érkezett, hogy jelezték, melyik emailcímre írjunk inkább. Ez meg is történt, ám immáron több mint egy hónapja semmi válasz.

Mindez önmagában még se nem szokatlan, se nem különös. Azonban megnéztük a rendszer statisztikáját novemberben is, majd egy hónappal, és egy jelentett szemétlerakattal később szintén.

Valószínűleg csak informatikai gubanc lehet a háttérben, és valamelyik statisztikai kimutatás hibás a rendszeren belül, mert az aligha létezik, hogy egy hónap alatt 23 ezer tonna hulladékot szedtek össze a munkatársaik, miközben a lezárt esetek 10%-ról 60%-ra emelkedtek.

Természetesen lehetséges, hogy mindez ténylegesen így történt, ám se visszajelzés, se más nyoma nincs. Így egyelőre maradnak a kérdőjelek.

Miért fontos a hulladékkezelés?

Jelenleg évente Magyarországon 15 és 20 millió tonna közötti szemétmennyiség keletkezik. Nem elírás, ténylegesen millió tonnányi mértékben termelünk szemetet, viszont az is igaz, hogy a kontinens többi országához képest ez nem is annyira sok: az Európai Unió egészét tekintve, minden évben közel 2,5 milliárd tonna hulladékot hozunk létre.

A KSH oldalán olvashatjuk az elemzést is: „2004 és 2009 között jelentősen csökkent, majd évekig stagnált a hazánkban keletkezett hulladék mennyisége, az utóbbi években azonban újra emelkedni kezdett. Az egyes hulladékfajták közül 2004 és 2019 között a mezőgazdasági és az élelmiszeripari, illetve az ipari és az egyéb gazdálkodói hulladékok mennyisége mérséklődött a legnagyobb mértékben.”

A hulladék kezelésének számos formája ismert, az egyszerű hulladéklerakótól kezdve egészen a lehető legteljesebb újrahasznosításig bezárólag, ám a legjobb szemét az, ami létre sem jön. Ezért értékelődtek fel a csomagolásmentes vagy komposztálható csomagolású termékek például.

Milyen alternatívái vannak a HulladékRadarnak?

A mobiltechnológia általánossá válásával mások is elindították a saját kezdeményezésüket. A JÖN Alapítvány civil szervezetként – tipikus módon – sokkal kisebb támogatásból hozott létre egy évvel korábban, 2019-ben egy hasonló appot, Hulladékvadász néven (itt töltheted le: Google Play Store, ill. App Store).

Az applikáció azonban 2020 óta nem frissült, és itt is rengeteg a negatív visszajelzés, jellemzően technikai problémákról. A fejlesztői válaszok alapján sokaknak azért működhet az alkalmazás, mivel elmondásuk szerint „az önkéntes tevékenységünknek, alkalmazásunknak hála több ezer szemetes terület került kitakarításra”.

Az app értékelése 3,6, a visszajelzések itt is jellemzően 5 és 1 csillagosak – nyilvánvalóan technikai gondok okozták a negatív értékeléseket. Az App Store-ban magasabb, 4,1 az értékelés, de itt is 2020-as a legfrissebb verzió. Ami bizonyos, hogy a Jövő Öko-Nemzedéke (JÖN) Alapítvány eddig rengeteg szemétszedő akciót bonyolított le – viszont alkalmazás terén az állami rendszer tűnik hatékonyabbnak. Egy bizonyos: bárki fejlesztése is legyen a befutó, ha Magyarország tisztább lesz, mindenki nyer vele.

Dr. Rónay P. Tamás | Korábbi egyetemi oktató, szövegíró. Főként humán, illetve természettudományos cikkeket ír. Otthonosan mozog az okostechnológiák és megújuló erőforrások, zöld technológiák világában.