Miért csökken a kék kutak száma?

A rendszerváltás után velünk maradt országos kék kút hálózat közkincs. Megszoktuk, ezért talán alulértékeljük. Az utóbbi időben egyre több helyen szerelik le őket, miközben ez az infrastruktúra Európában is kivételes. A kék kutak / közkutak néhány éve már applikációkban is megtalálhatók. Miért jó, hogy vannak könnyen hozzáférhető kutak, és mi az oka, hogy mégis egyre kevesebb van belőlük?

Bringások körében kiemelkedően népszerűek a kék közkutak, hosszabb túrákon alapvetően ezek biztosítják a dehidratálódás elkerülését. Nem kell szomjasan kihúzni a következő vendéglátóipari egységig.

Megkérdeztük a 15. kerületi önkormányzatot, ahol több kutat is leszereltek, illetve a közkutak applikációjának fejlesztőjét, Petró Tamást, hogyan és miért hozott létre olyan alkalmazást, ami jól jön a túrázóknak, bringásoknak és másoknak.

Miért, hogyan kezdtél foglalkozni a közkutak app fejlesztésével?
Petró Tamás: 2016-ban kezdtem geocachinget játszani úgy, hogy egy térképen jelölgettem a ládákat, majd fejlesztettem magamnak egy applikációt, amit fel is raktam appstoreba. Aztán mivel sokat túráztam, további térképrétegeket is beletettem. Minthogy a túrákon pedig meg is szomjaztam és rátaláltam a pár éves kozkutak.hu-ra, amit Somogyi Balázs csinált, felvettem vele a kapcsolatot. Ő azonnal nyitott volt a kooperációra, megengedte, hogy használjam azokat az adatokat: így csináltam meg a közkutak appot – mert én is fontosnak tartom, hogy legyenek közhasznú munkáim is. Az Open Street Mape-re (OSM) felkerültek aztán refill pontok is – hasonlóan másokhoz világszerte, itt is számos magyar szerkesztő tartja karban, folyamatosan gazdagítva az adatbázist.

Mi az a refill pont?
PT: Kis kék sematikus vízcsepp-matrica, amit azok tesznek ki, akik vállalják, hogy vizet adnak a betérőknek. Ezt próbáltuk egy ideig bővíteni, de elég lehetetlen küldetés, hogy országszerte keressünk partnereket, gyártsunk és küldjünk matricákat.

Nem egyszerűbb, ha az ember fogja magát, bemegy és kér vizet?
PT: Persze, nem az a probléma, hogy ne adna bárki is vizet, hanem hogy nem szokás ilyen kéréssel csak úgy beállítani bárhova. A matricás jelzés pedig világosan útba igazít, illetve ezzel azt is tudatosítani szeretnénk, hogy mindig legyen nálad egy kulacs, ne a közértbe ugorj be egy flakon vízért.

A közkutak applikációval mennyit foglalkozol, amióta megcsináltad?
PT: Karban tartom, tehát, ha bejelenti valaki, hogy valahol nem működik a kút, vagy ha talál olyat, amelyik nincs jelölve, akkor aktualizálom. Nyaranta napi 20-30 ilyen üzenet jön, azt mondjuk bő félóra alatt megcsinálom. Volt már fura megkeresés is: egy pap kedvesen megkért, hogy szedjem le a temetőjük melletti kútjelzést, mert annak a fogyasztását a gyülekezet fizeti, mutatott fotót is, hogy mérőóra van a közkúton.

A vízügyeseket is kerestük kooperáció céljából, de nincs olyan országos szervezet, amelyik egyben foglalkozna a kutakkal, tudniillik ezek a hálózatok regionálisan működnek. Egyszer a miskolciak megkerestek, nagyon aranyosak, segítőkészek voltak, küldtek egy Excel-fájlt 300-400 darab GPS-lokációval, amit egyesével lehetett volna feltenni… hát, az elmaradt. Az OSM-mel viszont folyamatosan szinkronizáljuk az információkat.

A Fővárosi Vízművek kék kutakkal kapcsolatos információja:
„A közkutak (közkifolyók) mint a vízi-közmű rendszer részei, a települési önkormányzatok tulajdonában lévő vízi-közmű törzsvagyon elemei.
Fennmaradásukról vagy megszüntetésükről a tulajdonos dönt.
A közkút megszüntetéshez a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet értelmében a illetékes közegészségügyi szakhatóság hozzájárulása szükséges.
Társaságunk szintén a fent hivatkozott jogszabály rendelkezése alapján a települési önkormányzatokkal a közkutakra megkötött ivóvíz-szolgáltatási szerződés alapján üzemelteti ezen szerelvényeket, mely szerződés alapján a vízdíjat a települési önkormányzat fizeti.
Társaságunk által üzemeltetett vízi-közmű rendszeren jelenleg 852 db közkút van nyilvántartva. Ebből 807 db-ra van átalánydíjas szerződésünk a helyileg illetékes önkormányzattal (Budapest területén a kerületi önkormányzatokkal), 22 db nem szerződött, 23 db pedig bekötési fővízmérővel felszerelt belső hálózaton vannak elhelyezve, ezek nem tartoznak Társaságunk fenntartási kötelezettségébe. Társaságunk azon közkutakat üzemelteti, amelyekre élő szerződésünk van, azaz jelenleg 807 db-ot. Minden tavasszal az üzemeltetett közkutakat a helyszínen megvizsgáljuk, amennyiben valamilyen rendellenességet tapasztalunk, kijavítjuk.
Ettől függetlenül a napi használat során meghibásodhat a szerelvény, ebben az esetben kérjük Társaságunk online felületén, vagy a 06 80 247 247 telefonszámon jelentsék be a konkrét cím megadásával a hibát.”

Ezt azóta is önkéntesen csinálod?
PT: Lehet adományozni Patreonon, illetve a Google-lokációkeresést fizetőssé tettem, mert az nekem is pénzbe kerül, és most tettem egy kávézót a geoládákhoz és a közkutakhoz is. Az utóbbinál három-négy ember küldött támogatást, úgyhogy igen, mondhatjuk, hogy lényegében ingyen csinálom –

de amikor túrázok, nekem is jó, hogy naprakész appom van. Jó, a naprakészség persze viszonylagos, mert a hozzávetőleg húszezer közkútról nincs aktuális információ, csak azokról, ahonnan valaki bejelentett. Sajnos idén az a leggyakrabban érkező információ, hogy sorra szüntetnek meg kutakat.

A 15. kerületi önkormányzat Városgazdálkodási Főosztályának illetékese a következő választ küldte arra a kérdésünkre, hogy miért és milyen alapon szerelik le sorra a kutakat:
„Budapest Főváros XV. kerületében a közkifolyókat (kék ivókutak) az Önkormányzat megbízásából a Fővárosi Vízművek Zrt. üzemelteti. 2024. január 1-jén életbe lépett a nem lakossági felhasználók víziközmű-szolgáltatási díjának megállapításáról szóló 25/2023. (XII.13.). sz. EM rendelet.
A rendelet a nem lakossági felhasználó (mint az önkormányzatok is) által fizetendő fogyasztással arányos vízdíjat 732 Ft/m3 mértékben határozta meg az addigi 253 Ft/m3 díj helyett, továbbá alapdíjat vezetett be, amely összege 2.529 – 26.704 Ft/hó/kút. Azóta további emelések történtek, jelenleg: vízdíj 758 Ft/m3, alapdíj: 2.623 – 41.947 Ft/hó/kút.
A rendelet érinti a közkifolyók, ivókutak és a parki locsolók üzemeltetését is. Az Önkormányzat más vízmérői esetén a csatornahasználati díj is jelentően megemelkedett, és szintén megjelent az újonnan bevezetett alapdíj. Ezek a változások jelentős többlet-kiadást okoztak.
Tekintettel a jelentősen megnövekedett költségekre, az Önkormányzat a közkifolyók és parki locsolómérők üzemeltetésének átgondolására kényszerült (mint sok más önkormányzat is tette), mérlegelve, hogy melyik területeken csökkenthető a közterületi vízvételezési helyek száma. Azokon a helyszíneken, ahol nem túl nagy távolságra (200-250 m) más ivókút is található, egyenkénti vizsgálat alapján döntött az Önkormányzat a közkifolyó megszüntetéséről.
A közkifolyókat az Önkormányzat megbízásából a Fővárosi Vízművek Zrt. szerelte le 2024. december 11. és 2025. április 7. között.
A parkokban, játszótereken, kutyafuttatókban található ivókutak számát nem csökkentettük, helyét nem változtattuk meg, azok továbbra is a lakosság rendelkezésére állnak.”

Dolgoztál más, hasonló applikáción is?
PT: A MaKeTuSz megkeresett, hogy szeretnének alkalmazást a kerékpárosbarát hálózathoz is (immár a Közigazgatási Minisztérium alatt működő aktivmagyarorszag.hu támogatásával). Ennek nemrég adtuk ki a kettes verzióját, ebbe mi a szolgáltatókat tettük bele – így a szervizek, szállások és látnivalók mellett a közkutakat is meg lehet találni abban az applikációban is.

A Horizontot is én fejlesztem, ami a bringás kéktúra rengeteg hasznos dologgal – és minthogy nincs mindenhol térerő, működik offline is.

Egyebek mellett ebben csináltuk meg a lokáció alapú pecsételést is, így nem kell a pontos helyeket keresgetni, hanem a száz méteres körzetben már engedi a pecsételést. Ezek egyébként jellemzően nem nagy teljesítménytúrák, inkább családinak mondanám – és gondolkodunk arról, hogyan bővítsük gamifikációval.

A közkutak alkalmazás letölthető itt:
Android
Apple

Proics Lilla | tornatanár és színházi kritikus, eredetileg vidéki. A gyerekkorában elmaradottnak tartott szokásokról, megoldásokról már tudja, hogy azok egy része nagyon is élhető és környezetkímélő volt.