Nagy szarvasbogár: miért védett állat, hogyan óvhatjuk?

A szarvasbogár az egyik leglátványosabb bogár, amit megfigyelhetünk, nemcsak Magyarországon, hanem Európa nagy részén is a tölgyes erdőkben. A hím és a nőstény bogár máshogyan néz ki, hiszen a hím bogár rágói erősen megnyúltak, és szarvasagancsra emlékeztetnek – ami azt illeti, a funkciója nagyon hasonló. Bár a szarvasbogarat még a gyerekek is könnyen felismerik, az kevéssé ismert, hogy az év során csak egy nagyon rövid időszakban lehet megfigyelni, és talán az is, hogy természetes élőhelyének pusztulása miatt védett állat.

Mi az a szarvasbogár?

A szarvasbogár latinul lucanus cervus. A cervus szó szarvat jelent, a lucanus pedig lucaniában élőt – ez Olaszország egyik középső tartományának régi neve, és id. Plinius Naturalis historia c. művében említi először e nevet, mely később, a 18. században lett a szarvasbogár latin zoológiai neve. 

A nagy szarvasbogár (lucanus cervus) az ízeltlábúak törzsén belül a rovarok osztályába, a bogarak rendjébe, a mindenevő-bogarak alrendjébe, valamint a ganajtúró-szerűek közt a szarvasbogár-félékhez tartozik. 

Szexuális dimorfizmus jellemzi, vagyis látványosan eltér egymástól a hím és a nőstény szarvasbogár. A hímnek, hogy hosszú rágóit tudja viselni, a feje az előtornál is szélesebbre alakult, így összesen 3, de akár 8 centiméter hosszú is lehet. A nőstény már jóval kevésbé látványos, színében és rágójának méretében egyaránt kevésbé feltűnő. 

Milyen szarvasbogarak vannak Magyarországon?

A szarvasbogár-féléknek kétségkívül a nagy szarvasbogár a leglátványosabb és legnépszerűbb fajtája, de rajta kívül is van még hat szarvasbogár-faj: a kis szarvasbogár, a tülkös szarvasbogár, a szőrös szarvasbogár, valamint a nagy fémesszarvasbogár és a kis fémesszarvasbogár.  Magyarország majdnem egész területén elterjedt, talán Bács-Kiskun megye kivételével, ahol elszórtan figyelnek csak meg szarvasbogarakat.

Mit kell tudni a szarvasbogárról? 

Mint minden hasonló rovar, a szarvasbogár is peteként kezdi az életét a föld alatt, ahova a nőstény lerakja őket, majd 3-5 hét után a petéből kikel a pajor, vagyis a lárva. Ekkor földrögökkel, illetve a földben lévő korhadó fával táplálkozik. A lárvák 3-5 év alatt fejlődnek a föld alatt korhadt fával, tuskóval, gyökérrel táplálkozva. A legjobban a tölgyesekben érzik jól magukat, de szükség esetén, ha nincs más, akkor gyümölcsfával, fűzfával, esetleg fűrészporral vagy vasúti talpfával is beérik. Érdekesség, hogy a lárvák rövid és nagyon magas ciripelő hangot hallatnak. 

Több év fejlődés és táplálkozás után a lárva bebábozódik. Ez általában nyáron történik, és mintegy másfél hónapot tölt báb állapotban, amely bábkamrát magának épít, mélyen (15-50 cm-re) a föld alatt. A nyár végi kikelés után az úgynevezett imágó (ez a neve a rovarnak az utolsó fejlődési fázisban) kel ki a bábkamrából, de életének maradék 10 hónapját továbbra is a föld alatt tölti, csak röviddel a párosodás előtt jön fel a felszínre. Az imágók tápláléka a fák nedve, amelyeket szívogat. 

Mikor lehet megfigyelni a szarvasbogarakat?

A szarvasbogarakat május-júniusban lehet a legjobban megfigyelni, hiszen ekkor jönnek ki a föld alól. Mivel a természetes élőhelyük tölgyfák közelében van, tölgyesekben gyakran meg lehet figyelni, akár a fák alatt is. A szarvasbogarak ugyanis több madárfajnak tápláléka, valamint a nőstényért folytatott küzdelemben a vesztes, letaszított szarvasbogár is a fa alatt pusztul el, így az összeroppantott páncélokat gyakran meg lehet tölgyfák alatt találni. 

A szarvasbogarakat júniusban lehet leginkább megfigyelni, akkor is estefelé aktívak. Szükséges még számukra a meleg, csak 11^oC felett, meleg estéken láthatóak az erdőkben. A hímek óriási szarvuk miatt szinte függőleges helyzetben repülnek, így könnyen megfigyelhetőek. 

Aki kirándulása során szarvasbogarat figyelt meg, a Vadonleső honlapjára fel tudja tölteni a megfigyelés helyét és idejét, így segíthet számon tartani a nagy szarvasbogár elterjedését, és a faj megőrzését. 

Nem csak mi figyeljük a nagy szarvasbogarat, hiszen már évszázadokkal ezelőtt is számos festő és művész ábrázolta a nagy szarvasbogarat, a 14. századi keresztény ikonográfiától kezdve a 16. századi Albrecht Düreren át a modern bélyegekig és érmékig. 

Miért védett a szarvasbogár? Mennyi az eszmei értéke?

A szarvasbogarak természetes élőhelye, az összefüggő tölgyesek egyre zsugorodnak. Ez azért is probléma, mert a szarvasbogár néhány kilométernél többet nem tud repülni, még akkor se, ha a párosodás kedvéért akár messzebbre is elmerészkednek. A nőstények a párosodás után néhány száz métert repülnek (legfeljebb 700 métert), míg a hímek legfeljebb 1-2 km-t repülnek, ivarérett nőstényt keresve. 

Ez azért is probléma, mert ha elfogynak a fák, egy idő után a szarvasbogaraknem tudnak tovább menni, ami a helyi populáció kihalását hozza magával. 

Az erdőművelés során a legtöbb helyen eltávolítják a kidőlt, korhadt fákat, a védett területek kivételével, ezáltal megszűnnek a szarvasbogár fejlődéséhez szükséges föld alatti, fehér korhadású fatönkök, gyökerek, ami szintén a populáció csökkenésével jár.

A szarvasbogár, bár még nincs kihalófélben, és a veszélyeztetett fajok listáján nincs rajta, lakóhelyének csökkenése miatt egyedszáma csökkenőben van. Magyarországon védett rovar, egy példány eszmei értéke 10.000 forint. 

Mit tehetünk a szarvasbogár védelmének érdekében? 

Ami hosszú távon a szarvasbogarak megóvását szolgálja: az élőhelyének megtartása, védelme, vagyis a korhadó, pusztuló fák és tönkök otthagyása az erdőben, valamint a szálaló erdőművelés: mindaz, ami változatos, összetett ökoszisztémát hoz létre egy területen. 

A vaddisznók és a varjak előszeretettel pusztítják a szarvasbogarat, amivel önmagában nem is lenne baj – csak akkor, ha az ökológiai egyensúly felborul, és a ragadozók elszaporodnak. Ilyen esetben segítség lehet a kártevők ritkítása, hogy az egyensúly helyreálljon az egyébként ember által megbolygatott területeken.  

Egyénként talán úgy tűnik, nem sokat tehetünk, azért nem vagyunk teljesen tehetetlenek akkor sem, ha nem vagyunk erdőmérnökök, és úgy tűnhet, hogy olykor kikerül a józan ész irányítása alól a természet védelme. A tájékozódás már sokat segít, hogy ha sor kerül a szarvasbogárral való találkozásra (akár pajor, akár kifejlett imágó formájában), tudjuk, hogy mit ér, és tudjunk mesélni másoknak is a nagy szarvasbogárról. Hiszen ha ismereteink vannak valamiről, akkor már nem csak egy ismeretlen és esetleg félelmet vagy undort keltő bogárra gondolunk, hanem valamire, amely a természet gazdagságát, változatosságát és különlegességét bizonyítja. Ezt pedig érdemes megőrizni.

Stenszky Cecília I költő, író, pedagógus, valamint a természetközeli élet, a vadon és a könyvek rajongója. Jelenleg szabadúszó szövegíró, irodalmár és mesemondó.