Mit jelent a természetközeli vadgazdálkodás?

Vadgazdálkodás: a legtöbb embernek erről a kifejezésről az ártatlan vadak nyakló nélküli mészárlása jut eszébe, pedig ennél jóval komplexebb és szerteágazóbb tevékenységről van szó. Az üzleti célú vadászat és a természetközeli vadgazdálkodás jelentősen különbözik egymástól.

Bár mind a kettőben szerepet kap a vadállomány befolyásolása, egészen más céllal ragad fegyvert egy orvvadász a Börzsönyben, egy illegális jegesmedvevadász Grönlandon és egy képzett fővadász a gemenci erdőben, aki pontosan ismeri az erdő vadlétszámát, a fajok egymásra kifejtett hatásait, az arányokat és a vadászati időszakokat.

Mit jelent a vadgazdálkodás? Miért van rá szükség?  

A vadgazdálkodás az erdőgazdálkodáshoz hasonlóan az ember tudatosan irányított hatása, befolyása. Célja, hogy fenntartsa az állatfajok természetes biodiverzitását, óvja az életkörülményeket. Emellett fontos szerepe van a hasznosításban is. A szakkönyvek alapvetően háromféle vadgazdálkodási stratégiát különböztetnek meg: a védő, a hasznosító és a szabályozó megközelítést. Ez a három irány gyakran egymással is kapcsolatban áll. Ha egy csökkenő állományt (pl. jelenleg a nyulat) szeretnének növelni, őrizni, akkor az adott fajt kiszorító túlszaporodott állományt szükséges lesz szabályozni. Nézzük a definíciókat:

• Az első a védő célzatú megközelítés. Ilyenkor a vadgazdálkodási stratégia a kis létszámú és/vagy csökkenő állományokat igyekszik kezelni annak érdekében, hogy az állományt megőrizze és növeljük. Ebben az esetben állománynövelő vadgazdálkodásról beszélnek.
• Hasznosítás vagy szinten tartás: ebben az esetben megfelelő létszámú a vadállomány, vagy gyarapodásra képes, megfelelő létszámú, létszámgyarapodásra képes vadállomány olyan kezelése, amely tartós hozamokat biztosít. Ebben az esetben szinten tartó gazdálkodásról beszélnek.
• Védekezés vagy szabályozás: túl sűrű (nagy) és általában túl magas növekedési erélyű állományokba (amik rendszerint károsak is) való olyan beavatkozás, ami létszámokat állandósítja és/vagy csökkenti. Ebben az esetben állománycsökkentő gazdálkodásról beszélnek.

Ha egy területen nincs csúcsragadozó és emiatt bizonyos vadfajok élőhelye, biológiai sokfélesége, diverzitása veszélybe kerül, akkor a túlszaporodás megfékezésének céljából közbelép az ember és szabályozza az állományt, vagyis szabályozott keretek között vadászik. Ha túlszaporodik a vadállomány, gazdasági károkat fog okozni és károsan hat a természetes egyensúlyra, kihathat a populációra (például különböző betegségek terjednek el az adott területen) és károsíthatja a védelem alatt álló természeti értékeket. A vadállomány túlszaporodására hat a téli vadetetés is, ami nem számít természetes tápláléknak. A vadetetőknek számos más káros hatása van (kórokozók, paraziták átadása, betegségek terjedése, fajon belüli és fajok közötti agresszió stb.).

Hogyan szabályozzák Magyarországon a vadgazdálkodást?

Magyarországon a 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szabályozza a vadgazdálkodást. Létezik egy Vadászati törvény
(Ennek teljes neve: A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény mindenkor hatályos szövege), amely 2022. 01. 22. óta hatályos.

A Vadászati törvény végrehajtási rendeletében részletesen olvashatunk arról, hogy pontosan milyen állatokra lehet vadászni, mi számít vadászati területnek, melyek a vadászati idények (a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 5. számú melléklete alapján) és hogy pontosan milyen szabályok alapján lehet kilőni egy vadat.

A vadászatot ma Magyarországon vizsgához kötik, aminek van egy elméleti és egy gyakorlati vizsgaszakasza. Erről részletesebben itt olvashatunk. Külön rendelet vonatkozik arra, hogy az elejtett vadat hogyan kell kezelni, értékesíteni, milyen higiéniai feltételeknek kell megfelelni. Bővebben klikk ide: Vadhúsrendelet (43/2011. (V. 26.) VM rendelet az elejtett vad kezelésének és értékesítésének élelmiszer-higiéniai feltételeiről)

És aki még jobban szeretné magát beleásni a vadgazdálkodás rejtelmeibe, itt olvashat az egyes vadgazdálkodási eljárásokra vonatkozó szabályokról, (412/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet egyes vadgazdálkodási eljárásokra vonatkozó szabályokról), valamint a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól: 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet

Ma Magyarországon a vadakat három csoportba sorolják.

Nagyvadak: gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, vaddisznó

Apróvadak: mezei nyúl, üregi nyúl, fácán, fogoly, vetési lúd, nagy lilik, tőkés réce, böjti réce, csörgő réce, barátréce, kerceréce, szárcsa, erdei szalonka, balkáni gerle, örvös galamb

Egyéb apróvadak: házi görény, nyest, borz, róka, aranysakál, pézsmapocok, nyestkutya, mosómedve, dolmányos varjú, szarka, szajkó

Léteznek nem honos, telepített vadak, ilyen a szikaszarvas, a dybowski szarvas vagy az amerikai vadpulyka.

Milyen kapcsolatban van egymással az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás? 

Mivel az erdő a vadállatok legfontosabb élettere, az erdőgazdálkodás során törekedni kell arra, hogy fenntartható módon hasznosítsuk. Fontos, hogy a vadászat és a vadgazdálkodás összhangban legyen a természetvédelmi célokkal, sőt legyen a természetvédelemnek alárendelve.

A természet védelmével szorosan összefügg az erdők természetes felújítására való törekvés. A törvényi előírások és a pénzügyi pályázati támogatások (az EU-ban és Magyarországon egyaránt) a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodást részesítik előnyben. A folyamatos erdőborításra törekvő erdőgazdálkodás egyik legkomolyabb akadálya nem az akarat vagy a szándék hiánya, hanem a túlzott nagyvadlétszám. A kerítés nélküli erdőrészletek minden szintje magán viseli a súlyos kárképet (a „felszedett makk” hiányában meg nem jelenő újulat, vagy a csúcshajtások rendszeres visszarágása miatt magassági növekedésben visszamaradó csemeték látványát).

„Sokak szerint a vadászattól független, sőt azzal egyenesen szemben álló szakterület a természetvédelem, azonban ezt csak felületes szemlélő láthatja így. A valóság pont az ellenkezője: a vadászat ma a fenntartható természetkezelés egyik eszköze, így nemcsak lózung a sokat hangoztatott gondolat, miszerint „a vadászat aktív természetvédelem”. Ezért a vonatkozó hazai és nemzetközi szabályozást is alaposan meg kell tanulni a vadászvizsgára.” (Földvári Attila: Mit kell tudni a vadászvizsgáról?) 

Mit jelent a természetközeli vadgazdálkodás fogalma? 

Ahogy fent is írtuk, a természetközeli vadgazdálkodás lényege, hogy minél kevesebb legyen a mesterséges beavatkozás, igyekszenek „visszavezetni a vadállományt a természetközeli állapotokhoz: célja olyan vadállomány kialakítása, melynek téli táplálékszükséglete megfelel az élőhely tűrőképességének, ezáltal különleges intézkedések, például külön takarmányozás, vadkárelhárító kerítések nélkül is a termőhelynek megfelelő és stabil elegyes erdők tarthatók fenn.A vadgazdálkodás ilyen módon történő megközelítése az egészséges erdei ökoszisztéma működőképességét támogatja, melynek a vadállomány az egyik része. Törekszünk a természetes arányoknak megfelelő vadsűrűség elérésére” – foglalta össze Dr. Csépányi Péter.

Milyen feszültségben áll a természetközeli vadgazdálkodás az üzleti célú vadászattal?

Az üzleti célú vadászat sokakban kelt rossz érzést, és ez a szektor igen rossz színben tünteti fel a vadgazdálkodást is. Amikor az üzleti célú vadászatra gondolunk, pénzes, ám természettudatosság szempontjából teljesen képzetlen trófeagyűjtők képe jelenik meg előttünk. A természetközeli vadgazdálkodás igyekszik szabályozni és csökkenteni az ember mesterséges jelenlétét a vadállatok életében. Kérdés, hogy az üzleti célú vadászat érdekeit és lehetőségeit mennyiben korlátozza ez a természettudatos megközelítés.

Borbáth Péter | Író, túravezető – mesét, kritikát, reklámszövegeket ír, túravezetőként Latin-Amerikát, Madeirát és az Azori-szigeteket járja.