Tartalom
Izland sokak számára titokzatos, izgalmas, mitikus hely. Attól eltekintve, hogy turistaszemmel kicsit drága lehet számunkra, hiszen csaknem mindent, amihez hozzászoktunk, importálni kell, nagyon is életre szóló kaland tud lenni egy izlandi látogatás. Az alábbiakban összeszedtünk minden fontosat Izlandról, ismert és kevésbé ismert dolgokat egyaránt.
Mit kell tudni Izlandról?
Izland Európa legészakibb országa, és fővárosa, Reykjavík a világ legészakabbra fekvő fővárosa. Ez a két tény már önmagában dideregtető információ, de ha hozzátesszük még, hogy egy km2-re 4 fő jut, és az egész ország összlétszáma mintegy 300.000 fő, akkor már lehet némi elképzelésünk arról, hogy milyen hely lehet Izland, a “jégföld”.
Izlandot valószínűleg már időszámításunk előtt meghódították a vikingek. Nagyrészt azonban az első században települtek be a vikingek és a kelták. Skandinávia kívül ír és skót bevándorlók is érkeztek a szigetre. Így jött létre Izland mai kultúrája és nyelve, mely az indoeurópai nyelvcsaládba tartozik. Izlandon ma is nagyon népszerű az olvasás és a saját történeteik, a sagák. Sőt, még az utakat is úgy tervezik, hogy bizonyos természeti lények otthonát ne zavarják meg.
Izlandra azonban a legtöbben nem elsősorban a mitikus idők homályába vesző történetek miatt mennek látogatóba, inkább a föld intenzív mozgásának következményeit figyelik meg különleges formákban.
Izlandon 140 vulkánból ma is több aktív, ezen kívül a gejzírek és a szabadtéri termálvizű tavak, valamint a bővizű vízesések, fjordok és gleccserek azok, amelyek vonzanak minket. Elvégre nem minden nap tudja az ember testközelből megfigyelni annak a bolygónak a működését, ahol él. 1968-ban egy halászhajó legénységének a szeme láttára emelkedett ki a tengerből Surtsey szigete, Izland azóta legdélebbi pontja.
Érdekesség: ne lepődjünk meg, hogy ha izlandiakkal találkozunk, a bemutatkozáskor. Alapvetően nem ismerik a vezetéknév fogalmát, és az anya vagy az apa nevét viselik a keresztnevük után, -dóttir, vagy -son utótaggal ellátva. Ez a meglehetősen ősi névadási mód a mai napig él náluk.
Milyen Izland éghajlata, klímája?
A sziget klímáját alapvetően három dolog határozza meg: a vulkáni tevékenység, a csapadék és az erős szél. Izland két tektonikus lemez határán van, az Eurázsiai és az észak-atlanti lemez találkozásából emelkedett ki a sziget mintegy 56 millió évvel ezelőtt, ahogy a felszínre törő magma megszilárdult. Helyzetéből fakadóan ma is folyamatosan növekszik a területe. Emellett persze elég közel van a sarkkörhöz, amely a fényviszonyokra és a hidegre is befolyással van. Nyáron hosszúak a nappalok, akár 20 órán keresztül is süthet a nap, bár a hőmérséklet ritkán az, amit mi melegnek mondanánk, és az is rövid ideig tart. Erre mondják: idén július 31-re esett a nyár…
Télen épp ellenkezőleg, decemberben tényleg sötét van, csak néhány órára van némi derengés. Cserébe láthatjuk az északi fényt, ha szerencsések vagyunk, az pedig olyan élmény, amiért megéri ennyit utazni.
Mindenképpen készüljünk meleg és vízálló öltözékkel bármely évszakban érkezünk. Mert bár Izland déli és nyugati partján meleg vízáramlatok enyhítik a hideget, a szeszélyes időjárás bármikor megváltoztathatja a terveinket.
Izland földrajza és vízrajza
Izland alapvetően kopár vidék, bár ha az ember utánajár, lehetséges néhány természetes módon megtelepedett fát, kicsiny nyírfaerdőt találni. Amiért azonban Izlandra megyünk, az a táj, a megdöbbentő és lehengerlő táj, amelytől eláll a szavunk. A sziget földjének háromnegyed része terméketlen, homokos vagy vulkanikus talaj, az élet a tengerparton fekvő (és lényegében halászatból élő) városokban van. Ennélfogva ha az ember szeretne egyedül lenni a nagy természetben, megteheti. Működő vulkánokat és krátereket, forró tavakat és gejzíreket, vízeséseket és gleccsereket bőségesen találni a sziget belsejében. A Hekla még ma is működő vulkán, az Eyjafjallajökull pedig 2010-ben kitört, beterítve Európa légterének nagy részét hamuval.
Utazás Izland szigetére – mikor érdemes menni?
Attól függ, hogy mit szeretnénk látni, és milyen élményekben szeretnénk elmerülni, választhatunk a tél és a nyár között. Kelet-európai szemmel kellemes időjárás július végén vagy augusztus elején van. Ekkor alkalmas az időjárás akár városnézésre, akár túrázásra, bálnalesre vagy gejzírmegfigyelésre.
Ha kora télen megyünk, akkor számítsunk ténylegesen sok sötétségre, ellenben jó eséllyel láthatunk északi fényt, valamint a kutyák húzta szánozásnak is nagy hagyománya van, illetve egyéb téli sportokat is kipróbálhatunk a gleccsermászástól a sífutásig.
Hogyan lehet eljutni Izlandra?
Repülő
Keflavík Izland egyetlen nemzetközi repülőtere, de mivel meglehetősen népszerű úti cél, csaknem minden nemzetközi repülőtérről lehetséges Izlandra repülőjegyet szerezni.
Hajó
Hajóval a Feröer-szigetekről, illetve Dániából indulnak közvetlen járatok, általában hetente egyszer, májustól szeptember végéig.
Mit érdemes megnézni Izlandon?
Reykjavík
A főváros a világ legészakibb, valamint az egyik legtisztább és legzöldebb fővárosa. A Hallgrymskirkja, a skanzen, vagy egyszerűen az utcákon bóklászás is nagy élmény, különösen, ha az ember még nem járt Skandináviában.
Bálnales
Húsavíkban lehet figyelni bálnákat, vagy lundamegfigyelésre is van lehetőségünk a Vestmann-szigeteken. Orkákat is meg lehet figyelni hajóról, ha valaki arra vágyik. Ma már szerencsére a bálnákat nem annyira vadásszák, mint inkább megfigyelik.
Szabadtéri termálfürdő
A Kék Lagúna nagyon szép, de a legdrágább fürdők egyike, jóval olcsóbbakat is találhatunk, pl. a Secret Lagoon, Reykjadalur.
Gleccsertúra, vagy jégbarlangtúra
Itt is igaz, mint mindenhol, a népszerű helyek turistáktól zsúfoltak, aki magányra vágyik, és nem fél egy kis kényelmetlenségtől, kösse össze a kettőt: gleccsertúrán is lehet találni jégbarlangokat, ilyen hely például a gigászi Vatnajökull gleccser.
Vízesések:
Deitfoss, Fjallfoss vagy bármelyik más bővizű vízesés nagyon szép látvány.
Quados túra
A híres izlandi felföldre, amely holdbéli tájakat idéz, nagyjából csak valami extrémen strapabíró járművel lehet eljutni. Számos cég foglalkozik ilyen túrák szervezésével.
Miket érdemes kipróbálni Izlandon?
Ha egyszer eljutottunk az országba, akkor mindenképpen érdemes valami szabadtéri tevékenységet választani, amelyre máshol nincs esélyünk: menjünk el egy termál vizű tóba, nézzünk gejzírt, vagy ha bátrabbak vagyunk, látogassunk meg egy vulkánt, esetleg sétáljunk gleccseren (amíg még vannak). Ezekre az utakra azonban nagy körültekintéssel szükséges elindulni, mert amilyen lenyűgöző, olyan veszélyes is az izlandi természet a maga vadságával és váratlanságával.
Ha szeretjük az aktív kikapcsolódást, kipróbálhatjuk a kutyaszánozást, megfigyelhetünk bálnákat, lehetőség van, ha nyári időszakban látogatunk a szigetre, könnyűbúvárkodásra, kajakozásra és lovaglásra is.
Mire érdemes figyelni egy izlandi úton?
A kiszámíthatatlan időjárás miatt mindenképpen készüljünk meleg, vízhatlan ruhával. Vannak busz- és hajójáratok, vonathálózat azonban nincs. Az autóbérlés bevett megoldás, hiszen azzal el lehet jutni mindenhová, ahová szeretnénk.
Belföldön belül is sokan közlekednek repülővel, de nagy divatja van a kerékpározásnak is.
A szállások széles skálán mozognak. Lehet sátrazni, lehet turistaházakat vagy kulcsos házakat találni, vannak egyszerű apartmanok, de léteznek luxusszállók, hotelek is, ha valakinek arra volna igénye. A camperezés összeköti az autóbérlést az alvással: camper autóban ugyanis lehet aludni, és sokan ezt a megoldást választják. Bár nem a legkényelmesebb, akinek szempont az ár, annak jól jöhet ez a megoldás.
Az országban jelenleg nincs oltási kötelezettség, 2022 februárjától a Covid-oltást sem szükséges igazolni.
Miért fontos a geotermikus energia Izlandon?
Izland termikus energiában igen gazdag, meleg vízzel és gőzzel fűtenek, és áramot is termelnek vele, ezért nem igazán van szükségük olajimportra. A termikus energiát az izlandiakhoz hasonlóan mi is tudnánk használni Magyarországon, hiszen a Kárpát-medence gazdag hőforrásokban.
Mennyiben veszélyezteti a globális felmelegedés Izlandot?
Mondhatjuk úgy, hogy annyira, amennyire minden jéggel borított területet: nagyon. Izland az elmúlt húsz évben a gleccsereit alkotó jég 7%-át elveszítette, mintegy 750 négyzetkilométert. Pedig az országnak több mint 10 %-át borítja jég – ha a globális felmelegedés következtében ez elveszik, azzal Izland éghajlata és földrajza jelentős mértékben megváltozik.
Az Okjökull, vagyis Ok gleccser 2019-ben emléktáblát kapott, mert 5 évvel ezelőtt elvesztette gleccser státuszát, és kétszáz év múlva várhatóan az ország valamennyi gleccsere erre a sorsra fog jutni.
Mindezzel pedig nem csupán az a baj, hogy megváltozik egy ország földrajza, hanem hogy a Föld édesvízkészletének nagy részét veszítjük el, mely a gleccserekben tárolódik, s amely így megemeli az óceánok vízszintjét, és megváltoztatja a kémiai összetételüket is.
Stenszky Cecília I költő, író, pedagógus, valamint a természetközeli élet, a vadon és a könyvek rajongója. Jelenleg szabadúszó szövegíró és mesemondó.
Sanyi
„gleccsereit alkotó jég 7%-át elveszítette, mintegy 750 ezer négyzetkilométert.”
Melyik az a szám,aminek 750 000 a 7%-a?
Az durva lenne azér!
xforest
Jogos a kritika, köszönjük. Módosítottuk 750 négyzetkilométerre.
Zsofi
Quados túra… Gratulálok az ajanlashoz ….