Mi az energiacímke? Hol látunk ilyet, miért érdemes figyelembe venni?

Az elektronikai termékeken feltüntetett energiacímke segít, hogy mi, a tudatos fogyasztók pénzt takaríthassunk meg a háztartási energiaszámlánkon. Az energiacímkézési rendszer ugyanakkor ösztönzőleg hathat a gyártókra, hogy időről-időre a versenytársaiknál innovatívabb és egyben energiahatékonyabb technológiákkal rukkoljanak elő a piacon.

Bár még mindig sokaknak nem jelent semmit az a szó, hogy energiahatékonyság, ám amint vásárlóként szembesülnek (főleg a mai égbeszökő energiaárak mellett) egy-egy készülék működtetésének tényleges költségeivel, fogyasztásával, az addig elvontnak tűnő, súlytalan szó azonnal megtelik tartalommal: ami energiahatékony = az kíméli a családi büdzsét.

A pénztárcájának pedig – szándékosan – senki sem az ellensége. Tehát egyre fontosabbá, egyre inkább szemponttá válik az, hogy az adott világítótest, kisgép vagy háztartási készülék minél jobb besorolásba essen, vagyis használat közben a lehető legkevesebbet fogyasszon.

Azzal pedig, hogy mi, a fogyasztók a címkén szereplő információk alapján (remélhetőleg) átgondolt és megalapozott vásárlási döntéseket hozunk, pénzt takaríthatunk meg az energiaszámláinkon. Az akár lényegesen kevesebb fel- és elhasznált energia által pedig hozzájárulhatunk az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, és támogathatjuk a fenntarthatóbb gazdaság fejlődését.

Ez ráadásul még csak nem is egy légből kapott dolog, nem is utópia, hanem maga a hétköznapi valóság.

A címkézési rendszer előnyeinek ilyen módon történő „kimaxolásához” azonban elengedhetetlen egyrészt a fogyasztók részéről a címkéken szereplő információk önálló értelmezésének képessége másrészt a gyártók és forgalmazók oldaláról a címke adatok pontosságának és megbízhatóságának garantálása. Ez ugyanis a széleskörű fogyasztói tudatosság és a bizalom kialakulásának alapja.

A tudatos vásárló csakis ezek alapján hozhat megalapozott, átgondolt és felelősségteljes döntést. Olyat, ami végeredményben nem csak, hogy ösztönzőleg de kényszerítően is hathat a gyártókra még akár globális szinten is, hogy egyre inkább olyan termékeket fejlesszenek ki és forgalmazzanak amelyek energiahatékonyak, mi több, innovatívak.

Az energiacímkén szereplő információk tehát közvetlenül hatékony eszköznek bizonyulhatnak az energiahatékonyság előmozdítására, kihatva ezzel az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, valamint áttételesen az (Európai Bizottság által megfogalmazott) energia- és éghajlat-politikai célok elérésére is.

Az energiacímke így egy valóban messzire mutató és ható dolog lehet, feltéve legalábbis, ha képesek vagyunk a rajtuk található diagramm-hieroglifákat értelmezni. A valóban átgondolt (mi több tudatos) vásárláshoz ugyanis értenünk is kell, hogy mindaz az ábra, szám és színes vonal, amit a címkére rápillantva látunk, mit takar, illetőleg azokból milyen érdekes és számunkra lényeges információkat olvashatunk ki.

Mit jelent az energiacímke, mit jelöl? 

Mi pontosan az energiacímke? Egy papír, vagy matrica, ami voltaképp egy olyan egyszerű, de nagyszerű tájékoztatóeszköz, amely a vásárlók számára információkat biztosít az adott termék energiahatékonyságáról: és egy A-tól G-ig terjedő skálán bemutatva, annak átlagos energiafogyasztását valamint hatékonyságát egy pillantás alatt leolvashatóvá teszi.

A jelenleg is használatban levő Európai Uniós energiacímkén a zöld színsávval kezdődő „A” jelzés képviseli a leghatékonyabb, míg a már pirosba váltott „G” a legkevésbé energiahatékony minősítést. Azonban még egy-egy azonos besorolási „A”-„B” vagy „C” sávon belül is lehetnek (éves szinten vagy épp 100 működési egységen belül mérve) például mosógép és mosógép között jelentős eltérések az energiafogyasztás tekintetében.

Ez pedig kiemelten fontos lehet az olyan alacsony összjövedelmű fogyasztók, családok számára, akik energiaszegénységben élnek, és akikre a havi energiaszámlák (villamos energia, hőenergia) kifizetése olyan jelentős terheket ró, ami már veszélyeztetheti a mindennapi élet fenntartását is.

A 2021 márciusában frissített európai energiacímke rendszer az eddigi piktogramok és színes diagramok mellett már egy, a jobb felső, vagy alsó sarokban elhelyezett plusz QR-kódot is tartalmaz. Ez további információmorzsákat és kiegészítő információkat nyújt a termékről, így ez alapján tovább mérlegelhetünk, még mielőtt vásárlásra kerülne a sor.

Milyen információkat nyújt az energiacímke?

Mint azt előzőleg már említettük, a QR-kód segítségével az energiacímkékről a termék energiafogyasztásáról, hatékonyságáról valamint környezeti hatásáról is leolvashatunk hasznos információkat.

Ugyanakkor olyan információkat is tartalmaz így a címke, amely már az adott termék szénlábnyomáról, átlagos vízfogyasztásáról vagy éppen annak rendeltetésszerű használata/működése közbeni tól-ig zajszintjéről is árulkodik. Mi több, megtalálhatjuk feltüntetve az olyan esetleges kiegészítő funkciókat is, mint például az automatikus kikapcsolás vagy a készenléti üzemmód.

Az előírások alapján a QR-kód „mögött” megbújó tartalomnak mindig hitelesnek kell lennie, erre (valamint a méréseken alapuló feltüntetett paraméterek meghatározására) külön szabályozás is létezik az egyes termékek tekintetében.

Mikor és miért vezették be az EU-ban az energiahatékonysági címkerendszert?

Az energiacímkézési rendszert az 1990-es években vezették be az EU-ban és azóta többször is felülvizsgálták, valamint módosították annak érdekében, hogy a címke minél hatékonyabban „működhessen”, vagyis könnyebben elérhesse a célját.

Kezdetben az energiacímke csak néhány alap tényező (például az energiafogyasztás, a teljesítmény és a méret) alapján határozta meg az adott termék energiahatékonyságát. A célja viszont már ekkor is az energiahatékonyság előmozdítása és az energiafogyasztás csökkentése volt, valamint az, hogy a fogyasztók olyan megalapozott vásárlási döntéseket hozhassanak. Olyan döntéseket, amelyek mind számukra (csökkenő energiaszámlák), mind a környezetük számára (pl. a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése által) akár már rövidtávon is kifizetődhetnek.

Milyen volt 2021 márciusáig az energiacímke? Hogyan változott?

Az energiacímke 2021 márciusáig egy viszonylag egyszerű, hét osztályba sorolható, A-tól G-ig terjedő skálájú egyszerű minősítési rendszer volt, a kimagasló energiahatékonyságot jelölő „A” kategóriák esetében + és ++ jelzésekkel kiegészülve. Azonban azt 2021 márciusától egy új, átfogóbb és frissített adatokon nyugvó rendszerre cserélték.

Az adatok frissítése miatt fordulhat az elő, hogy a megszokott, eddig vásárolt A-kategóriás energiatakarékos izzót (vagy bármilyen elektromos készüléket) újonnan már „csak” mint „F” vagy „G” kategóriás terméket találjuk meg a polcokon.

Ez persze nem azt jelenti, hogy romlott volna a kedvenc izzónk eddigi hatékonysága, hanem csak azt, hogy a piacon nála sokkal hatékonyabb termékek is megjelentek és azok az új osztályozásnál a korábbiakat beelőzték, és a régieket maguk mögé utasítva felkerültek az élvonalba. Érdemes lehet ezért a jól megszokott vagy bevált izzókat, háztartási-, és egyéb elektronikai eszközeinket is időről-időre átvizsgálni, mérlegre tenni és informálódni az aktuális újdonságokról, lehetőségeinkről. A fejlődés ugyanis nem állt meg, sőt. Ezt pedig az új energiacímkékről szinte egy- az egyben le is olvashatjuk.

Mit kell tudni a 2021 március óta érvényben lévő energiahatékonysági címkerendszerről?

Az új címke amellett, hogy az EU 27 tagállamába egységes, nyelv-semleges jelölésrendszert kapott és a korábbinál szigorúbb vizsgálati módszert alkalmaz, nem csak a címke tekintetében hozott változást. Az eddig címkékkel ellátott termékek körét (pl. világítástechnikai termékek, televíziókészülékek, elektronikus kijelzők) is szélesítette, így többek között energiacímkék kerültek a korszerű fűtési rendszerekre, vízmelegítőkre és az intelligens készülékekre is.

A korábbiakban már címkével ellátott termékek körének szélesítésén túl igyekeztek a méréseket és a feltüntetett adatokat is jobban hozzáigazítani a tényleges használathoz és az átlagos felhasználói szokásokhoz. Ezzel a jelenlegi címkerendszer immár sokkal életszerűbb, kézzelfoghatóbb adatokkal szolgál számunkra, vagyis az egyszerű, átlagfogyasztók számára.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Többek között például azt, hogy a mosogatógépek és a mosó- illetőleg szárítógépek energiafogyasztása ennek megfelelően az új címkén többé nem az éves fogyasztásra vetítve, hanem egy 100 (mosásos vagy szárításos) működési ciklussal számolva kerül a címkén megadásra – ami lássuk be, nem is olyan rossz ötlet, csak még meg kell szokni.

Miért van rajta a címkén egy QR-kód és mi az az EPREL adatbázis ahová a QR-kód navigál?

A fűtési rendszerek esetében a címke jobb felső részében (más termékeknél a jobb alsó szegmensben) található, okostelefonnal könnyen beolvasható QR-kód használatával – ahogy azt már korábban írtuk – minden címkeköteles termékről a korábbiaknál is részletesebb információkhoz juthatnak a vásárlók. A QR-kód ugyanis hozzáférést biztosít egy hatalmas adatbázishoz, az EPREL-hez (European Product Registry for Energy Labelling supports).

Az Unió 2019 január 1 óta arra kötelez minden gyártót, hogy beregisztrálja az energiacímke köteles termékeit ebbe a központi, Európai szintű termék-adatbázisba és azokról minden, a termékre vonatkozó fontos paramétert és lényegi információt a QR-kód által is elérhetővé tegyen.

Az adatbázisban ráadásul kizárólag valós információkat lehet feltüntetni. Az oldal teljes biztonsággal használható valós információkat tartalmaz, melynek helytállóságát a gyártó garantálja illetőleg azért közvetlenül maga a gyártó felel.

A fogyasztó így a címként található QR-kód beolvasását követően digitálisan, azonnal részletes tájékoztatást kaphat az adott termék minden fontos és pontos adatáról. Beleértve akár a termék energiahatékonyságát, méreteit, javíthatóságát vagy épp az esetleges pótalkatrészek elérhetőségét, gyártóit és a garanciális javítási lehetőségeket.

A legjobb az egészben az, hogy a gyártó által feltüntetett adatok alapján a termékeket így akár össze is lehet hasonlítani azonnal más, még számunkra szóba jöhető termékekkel ott és ahol éppen arra szükségünk van.

Akár az elektronikai bolt kellős közepén, amikor szokás szerint nem találunk egyetlen, az adott részlegen dolgozó kollégát sem, akit megkérdezhetnénk. A QR-kód beolvasása szerencsére nagyon egyszerű és nincs másra szükségünk hozzá csak egy, a QR-kód beolvasására alkalmas mobiltelefonra és persze Wifire vagy internetelőfizetésre.

A történethez még hozzá tartozik, (bár számunkra, egyszerű halandók számára ez talán kevésbé érdekes információ), hogy a nagyközönség számára készült EPREL adatbázisnak van egy másik adatbázis része is. Ez, a kifejezetten a piacfelügyeleti szervek számára készült rész sokkal több technikai információt tartalmaz az energiacímke köteles termékekről, mint a publikus verzió. (Ez utóbbi a fogyasztóvédelem munkáját is nagyban megkönnyíti.)

Sokan az új matricák mellett még ez év márciusában is találkozhattak a régi, A+ rendszerű címkékkel

Egyes boltok polcain levő termékeken azonban még idén márciusban is találhattunk az újak mellett korábbi, A+ rendszerű, egyszerűbb címkéket. Hogyan volt ez lehetséges? Ennek a látszólagos bolti címke-anomáliának az oka pusztán az volt, hogy a címkék cseréjére és a régi címkékkel ellátott termékek raktárról való kiértékesítésre 18 hónapos átmeneti (türelmi időt) kaptak a gyártók és azok a forgalmazók is, akik nagyobb raktárkészlettel rendelkeztek.

Azonban 2023 március 1.-től már minden egyes termékcsomagoláson (vagy a termék mellett, a csomagoláson belül) kizárólag csak az új címkematricák szerepelhetnek.

És bár jelenleg egyes elektromos háztartási kisgépek esetében az újonnan kiosztott „A” és „B” osztály kategóriája még sok esetben akár üres is lehet, úgy véljük, hamarosan újabb változtatásokra lehet számítani. Az Európai Parlament legalábbis nemrég bejelentette, hogy amennyiben az EU piacán eladott, energiacímkével vagy matricával ellátott termékek 30%-a az első, vagy 50%-a az első két („A” és „B”) kategóriába lesz sorolható, akkor az osztályba sorolások terén újabb „szigorítások”, változások jöhetnek.

A QR-kóddal ellátott, új címkékről illetőleg az egyes energiacímke köteles termékcsoportokat érintő (pl. új mérési egységek) változásokról és további információkról a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) oldaláról tájékozódhat az, aki mélyebben bele szeretné ásni magát a témába.

Miért fontos tisztában lenni a címkerendszerrel és ennek megfelelően vásárolni?

A legpuritánabb válasz erre az, hogy azért, mert a címkék segítenek spórolni az energiával. Vagyis az alapvetően energiahatékony működésű/működtetésű termékek előnyben részesítésével a vásárlás során valamint azok energiatakarékos üzemű mindennapos használatával pénzt takaríthatunk meg a havi rezsi- illetőleg energiaszámláikon. Tudatos vásárlóként ezzel egyetemben a lehető (vagy a zsebünkből telhető) legmagasabb energiahatékonysági besorolású termékek választásával hozzájárulhatunk a fenntarthatóbb és energiahatékonyabb gazdaság fejlődéséhez is. Ehhez azonban szükség van a fogyasztókat széleskörűen tájékoztató energiacímkékre.

A nem megújuló energiaforrások kimerülésének, a klíma változásának és az éghajlatváltozásnak a bőrünkön egyre erőteljesebben tapasztalható, negatív hatásai miatt az energiahatékonyság mára már világszerte alapvető kérdéssé, mi több, szinte minden téren égető szükséggé vált.

Így jelen generációnknak az is egyre lényegesebb szemponttá válik, hogy azzal, hogy a régi, elavult készülékeinket (ha nem is egyszerre, de lehetőségeinkhez mérten fokozatosan) olyan energiahatékony módon működő eszközökre cseréljük, amelyekkel hosszútávon egyaránt hozzájárulhatunk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Mert ez a mi érdekünk, a mi felelősségünk, a mi életünk. Éljünk a lehetősséggel!

Dr. Rónay P. Tamás | Korábbi egyetemi oktató, szövegíró. Főként humán, illetve természettudományos cikkeket ír. Otthonosan mozog az okostechnológiák és megújuló erőforrások, zöld technológiák világában.