Tartalom
- 1 Mi az övárok fogalma?
- 2 Miért fontos az esővizet tárolni valamilyen módon a kertben?
- 3 Hogyan készüljünk a nagy esőzésekre és a hosszú, száraz időszakokra?
- 4 Miért fontos az övárok egy kert életében?
- 5 Milyen esetben érdemes övárkot építeni?
- 6 Mire kell figyelni az övárok tervezése során?
- 7 Mire figyeljünk az övárok kivitelezése során?
- 8 Mit várhatunk egy jól megépített övároktól?
Az övárok (vagy angolul swale) egy permakultúrás eszköz arra, hogy az esővizet lejtős terepen megtartsuk, és ne hagyjuk lefolyni. Legyen akármilyen meredek domb- vagy hegyoldalban a kertünk, az övárok egy remek lehetőség, hogy az égi áldást a kertünkben tartsuk, mesterséges vízgyűjtők vagy víztározók nélkül is. Nemcsak kertekbe, de tájak tervezése során is hatékony eszköz, nem csupán a víz megtartására, de egyúttal az erózió csökkentésére is.
Mi az övárok fogalma?
Az övárok a szintvonal mentén ásott sekély vagy mélyebb árok, mely időszakosan megfogja a csapadékot, és lassan szivárogtatja a földbe. Tehát nem vízelvezető árok, nem a lejtő felé irányítja a vizet, hanem ellenkezőleg, igyekszik a lejtő ellenére a szinten megtartani a vizet minél tovább. Az övároknak a lejtő felőli oldalára halmozzuk fel a kiásott földet, oda pedig növényeket ültethetünk. Fontos, hogy minél több területet zöld növényzet borítson, akár évelő fásszárúak, akár egynyári növények. Ezek a növények fogják stabilizálni a talajt, és megóvni az eróziótól. Ráadásul, mivel szerves anyagot termelnek és beborítják a talajt, még tovább tárolják a vizet a talajban.
Ha maga a fogalom új is, a jelenség kevésbé: a rendszer nagyon hasonlít a fokgazdálkodásra, mely a folyók időszakos áradását használta ki, és vezette be a vizet árkokba, csatornákba, fokokba, így tartva vissza egyrészt a vizet, másrészt az életadó, tápanyagdús hordalékot.
Miért fontos az esővizet tárolni valamilyen módon a kertben?
Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a nyár során előbb jön az eső, utána a szárazság. Vétek lenne azonban hagyni elfolyni az esővizet, és csak elvezetendő problémának tekinteni, amikor az életadó vízről beszélünk. Nem logikus, hogy a mélyről felhozzuk a karsztvizet, bevezetjük a csapba, fertőtlenítjük, és azzal locsoljuk a növényeinket, amikor az esővíz minden évben megérkezik – ha nem is egyenletesen elosztva. Ahelyett, hogy minél előbb a csatornába vezetnénk a vizet – mely végső soron kifolyik az ország területéről a Dunával vagy a Tiszával – megtarthatjuk ott, ahol leesik. A föld tudja tárolni a vizet, sokkal többet, mint gondolnánk.
Hogyan készüljünk a nagy esőzésekre és a hosszú, száraz időszakokra?
Magyarországon mindig is május-júniusban esett a legtöbb csapadék, a július és az augusztus mindig is forróbb és szárazabb. Ez mostanában egyre inkább igaz, özönvízszerű esők zúdulnak ránk kora nyáron, majd aszály következik. Ahelyett, hogy minél előbb megszabadulnánk az esővíztől, érdemes minél többet elraktározni belőle. Vonatkozik ez a saját kiskertünkre, a balkonládáinkra, de ugyanígy a nagy mezőgazdasági területekre is. Sajnos a monokultúrás termelés nem kedvez sem a biodiverzitásnak, sem a föld termékenységének, sem a vízmegtartó képességének. Azonban kicsiben is elkezdhetjük, és erre nagyszerű eszköz az övárok.
Természetesen köbös tartályokba, föld alatti tartályokba vagy mesterséges tavakba is vezethetjük az esővizet, és onnan locsolhatunk. Azonban sokkal egyszerűbb és hatékonyabb magában a földben tárolni az esővizet, ugyanis egy jó minőségű, humuszos talaj jóval nagyobb százalékban tudja megfogni az esővizet, mint akármilyen nyílt színi vagy föld alatti tároló. Ez nemcsak azon múlik, hogy homokos vagy agyagos talajról van szó, sokkal inkább arról, hogy mennyi benne a szerves anyag, és mennyire képes megtartani a vizet.
Az övárok egy nagyszerű módszer arra, hogy a földet kérjük meg, tárolja a vizet, a föld takarása mulcsolással vagy élő növényekkel pedig csökkenti a párolgást, és segít megtartani a vizet minél tovább.
Miért fontos az övárok egy kert életében?
A legtöbb terület a világon nem vízszintes. Még az alföldi sík területeken is találhatók kisebb-nagyobb domborzati viszonyok. Ez azt jelenti, hogy a csapadék nagy eséllyel a helyi vízgyűjtő terület felé fog elfolyni. Ha pedig a kert lejt, akkor azt a vizet, amely lefolyna rajta, össze is lehet gyűjteni: erre valók az övárkok. Sőt, a szintvonalban lévő övárkok mellett akár vízgyűjtő lencséket is telepíthetünk kulcsfontosságú pontokra, például ereszcsatorna alá, vagy a terület legmélyebb pontjára.
Az övárok egyszeri alapos tervezést és megásást igényel, utána viszont kevés vele a teendő, némi karbantartást leszámítva. Cserébe annak az esőnek egy jó részét, amely elfolyna a tetőről és a területről, megfogja, és helyben tartja, hogy a növényeinket táplálja, a kertünket hűtse – egyik sem elhanyagolható szempont a jelenlegi felmelegedett klímában.
Milyen esetben érdemes övárkot építeni?
Övárkot elsősorban akkor érdemes építeni, ha van lejtő a kertünkben, vagy a földünkön. Már néhány négyzetméter esetén is érdemes lehet, különösen, ha meredek lejtőről van szó. Az övárok ugyanis nem egy parlagon hagyott rész: a kiásott föld tulajdonképpen magaságyásként működik, és ahogy az esővíz fokozatosan szikkad el az árokból, úgy táplálja az alatta lévő földkupacot. Ezzel egyidőben a talaj eróziója is csökken, mivel a növények megfogják a földet, egyre több szerves anyagot termelnek, ami a föld termékenységét növeli. Abban az esetben viszont, ha a terület lejtésfoka 15%-nál meredekebb, nem biztos, hogy tud működni az övárok, mert túl nagy az erózió kockázata.
Mire kell figyelni az övárok tervezése során?
Az övárkot akár házilag is megtervezhetjük, egy A-frame nevű keret segítségével, mely segít meghatározni, hogy pontosan hol húzódik a területen a szintvonal. Érdemes az árok mélyét a szélességéhez, az egész arányait pedig a területhez figyelembe venni. Nagyobb területen érdemes lehet géppel dolgozni, de kisebb kertekben kézzel is ki lehet ásni az övárkot.
A legalkalmasabb időpont az övárok készítésére az ősz, amikor nyugodtabban bolygatjuk meg a földet, és az ültetett növények nagy eséllyel meggyökereznek a tél során.
Ha több övárkot tervezünk a terület nagysága, szélessége miatt, arra ügyeljünk, hogy fedjék egymást, tehát ne legyen olyan csatorna, ahol a víz le tud száguldani a lejtőn, mindenképpen fogja meg egy övárok. Fontos az is, hogy tervezzünk be túlfolyót, hiszen amikor nagy mennyiségű eső esik, elkerülhetetlen, hogy valahová túlfolyjon. Ha ezt előre megtervezzük, akkor nem kell tartanunk kiáradástól, özönvíztől és erodálástól.
Az övárok lejtő felőli dombjára, ahová a kiásott földet tesszük, ültessünk fákat, bokrokat, fásszárúakat. A gyökereik átszövik és megtartják majd a talajt. Figyeljünk arra, hogy nitrogénmegkötő növényeket is telepítsünk, melyek a talaj minőségét javítják, és pótolják a szerves anyagot.
Mire figyeljünk az övárok kivitelezése során?
Amikor az övárkot ássuk, ne tapossuk össze sem az árkot, sem a kiásott dombot, hogy ne tömörödjön össze a föld. Az össze nem taposott földnek sokkal jobb a vízmegtartó képessége. Az övárokba kezdetnek tehetünk szerves anyagot, mulcsot, hogy az is fogja a vizet, védje az elpárolgástól. Hosszú távon füvesíthetjük, vagy lágyszárú, egynyári növényeket telepíthetünk oda, melyek jól tűrik az időszakos nedvességet, elárasztást.
Ahogy az esőkertbe is, ide is érdemes olyan növényeket telepíteni, melyek kibírják a szárazságot, de azt is, hogy időnként víz alatt vannak. Tipikusan ilyen igénytelen, de gyógyhatású növény például a cickafark. Fontos még, hogy az övárokban időszakosan felgyűlhet némi hordalék, ezt érdemes kimerni, és a dombocskára vagy annak lejtő felőli végén felhalmozni, így a tápanyag helyben marad, és táplálja a növényeket, az övárok maga pedig több vizet tud befogadni.
Mit várhatunk egy jól megépített övároktól?
Ha jól megterveztük és megépítettük az övárkot, növényeket telepítettünk a magaságyás-részére, és gondoskodtunk arról, hogy a talaj mindenütt fedve legyen, valamint lefolyót is terveztünk, akkor nyugodt szívvel várhatjuk akár az özönvízszerű esőket is. Egy övárok persze egy-két év után fog igazán jól működni, amikor már a növények stabilizálták a földet. De még egy friss övárok is képes megtartani, lassan elszikkasztani az összegyűjtött csapadékot.
Az így megtervezett kisebb-nagyobb terület vagy kert egyrészt gazdag talajélettel rendelkezik, termékeny és nedves, táplálja a növényeit, másrészt jó pár fokkal hűvösebb, mintha le lenne kövezve. A zöld terület mint egy szivacs, szívja magába az esővizet, és sokáig meg is tartja, dacára a gravitációnak. És mivel a nem szomjazó növények egészségesek, egy esetleges betegséggel szemben is ellenállóak. Egy jól megépített övárok tehát segíthet paradicsomot varázsolni a kertünkből, még akkor is, ha hosszú hónapokig száraz időszak következik.
Stenszky Cecília I költő, irodalmár, mesemondó és pedagógus; a természetközeli élet, a tánc, a vadon és a könyvek rajongója.
Vélemény, hozzászólás?